Tömegesen távolította el a szíriai kurd népállam Facebookos oldalait a cég a 2018 februári, afrini török invázió kezdetekor, miután a török kormány ezt követelte tőlük. Ez derült ki a független ProPublica oldal tényfeltáró anyagából, amely a Facebook második emberének, Sheryl Sandbergnek és Joel Kaplannak, a cég alelnökének a lépést jóváhagyó, rövid emailjét, és a letiltáshoz kötődő levelezést is közzétette.

Az emailek tanúsága szerint mindegyiket megkapta Mark Zuckerberg Facebook-alapító is, aki viszont azokat csak csendben nyugtázta.

A török kormány a szíriai katonai megszállás indulása előtt arra hivatkozva kérte ezt a közösségi médiacég központjától, hogy az általuk – többek között iszlamista csapatokkal – megtámadott, ISIS ellen harcoló kurdok „terroristák” és oldalaik „nemzetbiztonsági fenyegetést” jelentenek Törökországra nézve. A szíriai kurd baloldal milíciája, a YPG/YPJ ideológiai kapcsolatban van ugyanis az EU, NATO, USA és a törökok által is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárttal, amely 1984 óta folytat gerillaháborút az ország délkeleti részén.

A szíriai YPG-t azonban csupán Törökország kormánya tartja terrorszervezetnek, az amerikai hadsereg például még együtt is működött velük 2014 óta az Iszlám Állam visszaszorításában.

Hiába volt azonban 2018 elején Törökország az agresszor, a Szíria északnyugati területén autonóm kanton kialakító afrini kurdok üzenete nem juthatott el Törökországba. Ankara ugyanis azt írta a Facebooknak, hogy ha nem teszik mindenhol elérhetetlenné az ország területén a YPG/YPJ hivatalos oldalait, akkor ők a teljes Facebookot blokkolni fogják az országban.

Az ezeknek az oldalaknak az átnézésével foglalkozó csoport a Facebookon belül végül megkérdezte Sandberget, mit tegyenek, aki csak annyival hagyta jóvá a blokkolást:

„Semmi bajom vele.”

Így a megtámadott gerillák egyik pillanatról a másikra elveszítették egyik fontos kommunikációs platformjukat Törökország felé, és az Afrinból kiszivárgó, a törökok és szíriai arab szövetségeseik által elkövetett atrocitások videói azóta sem jutnak el a törökországi felhasználókhoz.

Ráadásul az invázió napján a török belbiztonsági szervek állampolgáraik százait tartóztatták le, és hurcolták el börtönbe, akik a közösségi médián kritizálták

A most ProPublica által megszerzett Facebook-levelezés azonban nem cska arra világít rá, milyen könnyen támogatta a cég a török agressziót, hanem arra is, hogyan is folynak a hasonló döntések a kaliforniai központban, a legfelsőbb szinteken, erről ugyanis teljes levelezés eddig még nem láthatott napvilágot.

A levelezésből az derült ki, hogy miközben publikusan a Facebook azt hangoztatta, irányelvei közül a legfontosabb a szólásszabadság és egyéni szabadság védelme, valójában a döntések során etikai szempontok fel sem merültek.

Az egyik felelős például a YPG oldalával kapcsolatban annyit jegyzett csak meg „már sok PR-problémát okozott nekünk a múltban”, az egyetlen szempont a döntés folyamán pedig az volt, hogy a Facebook hirdetési piacként megtarthassa Törökországot, és ebben ne legyen semmiféle fennakadás.

A 2016 júliusi puccs után a török kormány rendeletekkel hatszor-hétszer is letiltotta a Facebook elérését a teljes országban, 2018 eleje volt azonban az első eset, hogy az ezzel való fenyegetés hatására maga a techcég döntött a geo-block, azaz az országban való Facebook-oldal önkéntes korlátozása mellett, hogy a felület továbbra is elérhető maradjon.

Recep Tayyip Erdoğan kormánya ekkor azt kérte, hogy „súlyosan sértő tartalmak miatt” tegyék elérhetetlenné a YPG oldalát. Az oldal ugyanis a támadás előtt és alatt már közölt videókat megsebesült gerillákról és katonákról, amely információk nyilván erodálták volna az egyébként illegális invázió támogatottságát a törökországi felhasználók között.

Monica Bickert, a Facebook globális közpolitikai vezetője egy emailben összegezte, mik is lehetnek azonban a YPG oldal blokkolásának következményei a cégre nézve, ami – mint kiderült – már 2015 óta „politikailag érzékeny tartalomként” kezelte a YPG oldalát, azt hitelesítette, majd az elnök által kézivezérléssel irányított török propagandamédia támogatásai után ezt a döntést megváltoztatták. Később Bickert 2018-ban a blokkolásról azt írta azonban,

„Ezt nem kockázatmentes lépést- a Törökországon kívüli (kurdpárti) aktivisták minden bizonnyal észerveszik majd, és a döntésünk nem kívánt figyelmet fordíthat a teljes geo-blokking stratégiánkra is.”

Tehát a Facebook elsődleges félelme az volt, hogy noha Törökországban a rojavai népállamot támogató politikai erők elhallgattathatóak, a velük szolidáris európai és amerikai csoportok és a média kritikája túl nagy figyelmet fordíthatnának arra, mit művel a cég a geo-blokking eszközével az felhasználók tudtán kívül.

Végül azonban ezt a kockázatot vállalták. Pedig ismert, hogy az invázió után Nyugat Európa-szerte nagy szolidaritási tüntetésekre került sor a YPG mellett.

A most fényre került e-maileket több nemzetközi, emberi jogi civil szervezet és a török szabadságjogokért küzdő aktivisták is elítélték. Katitza Rodriguez, az internet szabadságát védő Electronic Frontier Foundation egyik vezetője kiemelte: „A magáncégeket a nemzetközi jog kötelezi az emberi jogok tiszteletben tartására,” a történtekből pedig egyértelmű, hogy a Facebook ezt megszegte, nemcsak Törökország esetében, hanem más, antidemokratikus rezsimek estében is a bevételt helyezte előtérbe.

Ron Wyden, oregoni demokrata szenátor pedig a lépés nyilvánosságra kerülésére úgy reagált,

„A Facebook nem hajolhat meg simán az autoriter követeléseknek, és segédkezhet csak úgy a politikai ellenzék elnyomásában, utána pedig hivatkozhat arra, hogy ‘csak parancsot teljesített”. Az amerikai cégeknek be kell tartaniuk bizonyos emberi jogi alapvetéseket.”

A 2018-as megszállás óta Afrinban súlyos humanitárius krízis, és a kurd lakosságot az arabok javára sújtó etnikai tisztogatás kezdődött. Nemrég derült ki az is, a területet jelenleg ellenőrző török-szövetséges iszlamista milíciák kiskorú kurd és jezid lányokat adtak el szexrabszolgának a területről a Líbiában ugyancsak török szövetségben harcoló zsoldosoknak.