Újabb egyetem vált modellt és kerül alapítványi fenntartásba – a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) csütörtöki szenátusi ülésén 17 igen, 1 nem szavazattal fogadta el, hogy állami intézményből „közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott” felsőoktatási intézmény legyen, írja a Népszava.
Az intézményi közlemény szerint a szenátus ezzel egyidejűleg felhatalmazta az egyetem vezetését – élén a rektorral -, hogy megkezdje a modellváltási folyamat előkészítését. Véleményük szerint „az új működési közelebb áll az egyetem jelenleg is erősen piaci alapú működéséhez, szellemiségéhez, és hallgatóiknak, valamint munkatársaiknak is előnyösebb helyzetet teremthet”.
A rugalmasabb finanszírozástól, szervezettől és jogszabályi környezettől az oktatás minőségének és a kutatások eredményességének növekedését várják – ezek szinte pontosan ugyanazok az érvek, amelyek a Színház- és Filmtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, illetve a Pécsi Tudományegyetem modellváltásakor is elhangzottak.
Az alapítványi modell értelmében az intézmények élére kinevezett kuratóriumok akár teljhatalmat is kaphatnak az egyetemi irányítás fölött, az egyetemi szenátusok jogköreit erősen leszűkítve: a szenátustól elveszik a rektori pályázatokkal, a szervezeti és működési szabályzattal, az intézményfejlesztési tervvel és a költségvetéssel kapcsolatos jogköreit. A kuratóriumokba pedig több esetben is kormánytagokat, illetve Fidesz-közeli embereket neveznek ki. Az SZTE-t irányító kuratórium tagja lesz például Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter.
Az így kialakított egyetemeket továbbra is az állam fogja finanszírozni, de az államtól a fenntartói jogot az alapítványok kezébe helyezik át. Ennek értelmében az alapítványi kuratóriumok rendelkeznek majd az intézmények költségvetése, éves beszámolója, szervezeti és működési szabályzata, intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási terve fölött.
A BGE vezetése azt ígéri, a folyamatba bevonja majd az érdekképviseleti szervezeteket, különös tekintettel a Hallgatói Önkormányzatra.
A jelenlegi állás szerint országosan 7 magyar egyetem marad állami fenntartásban:
- az Eötvös Loránd Tudományegyetem,
- a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
- a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem,
- a Magyar Képzőművészeti Egyetem,
- a Magyar Táncművészeti Egyetem,
- a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
- és a Testnevelési Egyetem.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a tegnapi napon közös állásfoglalást osztott meg a modellváltásnak nevezett felsőoktatási folyamatról: szerintük az ilyen döntések meghozatalára sokkal több időt kellene hagyni.
„Az egyetemek működési formájának megváltoztatása nagy horderejű döntés, ami évtizedekre meghatározza Magyarország jövőjét, ezért kellő időt kell szánni a kidolgozására. A döntéseket előkészítő vitákba be kell vonni az érintetteket, a döntések során és azokat követően is tiszteletben kell tartani az egyetemi autonómiát. Tájékoztatni kell a nyilvánosságot és biztosítani a társadalmi kontrollt”
-írják.
Az MTA szerint az átalakítások előnyei és hátrányai is mindenképpen vizsgálatra szorulnak: azok eredményeit három év elteltével értékelnie kell a hatóságoknak, az érintett egyetemeknek az Akadémia és független külföldi szaktekintélyek bevonásával.
