Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Harckocsik gördültek ki Mianmar több városának utcáira

Vasárnap több mianmari városban harckocsik dübörögtek végig az utcákon, így Rangoonban, Myitkyinában és Szittwében is. A katonai erőfitogtatás eddig a legsúlyosabb a február 1-i katonai puccs óta.

Az országban lekapcsolták az internetet is a páncélosok felvonulása után pár órával.

Különböző országok diplomatái fejezték ki aggodalmukat az események láttán, az Amerikai Egyesült Államok helyi nagykövetsége felszólította az amerikai állampolgárokat, hogy maradjanak otthon, és ne mozduljanak ki. Ez a nagykövetség szivárogtatott ki információkat elsőként a katonai mobilizációról, és valószínűsítette az internetszolgáltatás akadályozását is.

A harckocsik mellett csapatszállító járműveket is észleltek Rangoon utcáin.

Mianmari misszióban lévő külföldi diplomaták, így az EU, az USA, Kanada és az Egyesült Királyság követei közös állásfoglalást tettek közzé vasárnap, ebben aggodalmuknak adnak hangot az országban tapasztalható politikai elnyomással kapcsolatban:

„Felhívjuk a biztonsági erőket, hogy tartózkodjanak a legitim kormány megdöntése ellen tüntető demonstrálók és civilek elleni erőszak alkalmazásától. Támogatjuk Mianmar népének küzdelmét a demokráciáért, a szabadságért, a békéért és a jólétért. A világ figyel.”

A dél-kelet-ázsiai országban azóta tartanak a nagyszabású utcai demonstrációk, hogy február elsején a mianmari haderő, a Tatmadaw átvette a hatalmat a választott civil kormányzattól, annak legfontosabb vezetőit, köztük Aung Szan Szú Kji kormányfőt pedig hamis vádakkal őrizetbe vette.

A Tatmadaw két évtized katonai diktatúra után, a 2000-es és 2010-es évek fordulóján kezdett fokozatos hatalommegosztásba az addig házi őrizetben tartott Aung Szan Szú Kji mozgalmával, a többségi bamár etnikai csoport nevében fellépő, nacionalista NLD-vel.

Ugyanakkor teljes hatalomátadásról szó sem volt,

a 2008-as alkotmány a törvényhozás mandátumainak negyedét automatikusan a hadseregnek adja, ezzel ellehetetleníti bármilyen alkotmánymódosítást. A haderő emellett a védelmi és belügyi tárcák, illetve a gazdaság legfontosabb szektorai fölött is megtartotta kontrollját. 2012-re az új főváros, Nepjida építése is befejeződött, amely egy erődként biztosít fizikai védelmet a hadseregnek.

Sőt az alkotmány azt is lehetővé teszi, hogy vészhelyzet esetén a hadsereg jogszerűen a kezébe vegye a hatalmat, a vészhelyzet meghatározását pedig a hadsereg kezében hagyja.

A Tatmadaw és Aung Szan Szú Kji viszonya sosem volt feszültségektől mentes, a hírek szerint a kormányfő egy éve nem is hajlandó fogadni a hadsereg vezetőjét, Min Aung Hlaing tábornokot. Ugyanakkor az ország perifériáin élő etnikai és vallási kisebbségek háttérbe szorításában mindkét fél egyet értett, és a rohingyák ellen elkövetett atrocitások sem okoztak töréspontot.

A tavaly novemberi választásokon ugyanakkor Szú Kji pártja növelni tudta öt évvel korábban megszerzett többségét, a hadsereg érdekeit képviselő párt pedig még inkább visszaszorult. A viszony azóta mérgesedett el végérvényesen, Hlaing tábornok több alkalommal is választási csalásokkal vádolta a kormányt, a mostani hatalomátvételt is hivatalosan ezzel indokolta.

Az Egyesült Államok és az EU is elítélték a puccsot, még ha korábban ők is együttműködtek a demokratizálódni látszó hadsereggel. A népirtásokkal vádolt Tatmadaw legnagyobb fegyverellátói egyébként Kína, India és Izrael.

(The Guardian)