Február elsejére rendkívüli parlamenti ülést hívott össze az ellenzék, amelyen a kormány válságkezeléséről, valamint a rádiófrekvenciák kérdéséről szerettek volna vitázni. A kormánypártok képviselői nem jöttek el az ülésre, így az határozatképtelen volt.
Az ülést követő sajtótájékoztatón az ellenzék elmondta, közös hatpárti vizsgálóbizottságot alakít (a Momentummal együtt), amely a kormány járvány alatt nyújtott teljesítményét fogja értékelni.
Az előre benyújtott napirendi javaslat szerint az ellenzék három vizsgálóbizottság létrehozásáról szeretett volna dönteni: a gazdasági válság kezelését ellenőrző bizottságról, a koronavírus-járvány kormányzati kezelésének hibáit feltáró bizottságról és az Európai Gyógyszerügynökség által nem engedélyezett kínai koronavírus vakcina beszerzésével és engedélyezésével kapcsolatos kormányzati tevékenységet feltáró bizottságról. Ezen kívül a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szerettek volna vitatkozni, azaz arról a rendeletről, amely a Klubrádiót megfosztotta a frekvenciájától.
Mivel az Országgyűlés a kormánytagok távolléte következtében határozatképtelen volt, ezért csak a napirend előtt felszólalások hangozhattak el. Szabó Tímea (Párbeszéd), Csárdi Antal (LMP), Vadai Ágnes (DK), Tóth Bertalan (MSZP) és Lukács László György (Jobbik) képviselők szólaltak fel.
Szabó Tímea szerint az, hogy a kormánytagok nem jöttek el az ülésre mutatja, hogy „magasról tesznek” több millió ember problémáira. A politikus kiemelte, hogy 2020 novembere az elmúlt 20 év leghalálosabb hónapja volt, ráadásul az előző évekhez mért halálozási többletet nem magyarázza a hivatalosan koronavírusban elhunytak száma, mivel még azon felül is további 3300-zal több a halálesetek száma – amit magyarázhat az, hogy nem fedik le a valóságot a kormány által közölt adatok a koronavírusban elhunytakról, vagy az, hogy ennyien nem jutottak megfelelő ellátáshoz az egészségügyi rendszer leterheltsége miatt.
Szabó szerint az emberek a magánegészségügybe kényszerülnek, hogy ellátáshoz jussanak, miközben Kásler miniszter „Mátyás király összerakásával van elfoglalva”.
Szabó, majd Csárdi, Vadai és Tóth is több példát is felhoztak arra, mi mindenre jutottak milliárdok a kormány válságkezelésében, miközben például a vendéglátósoknak és a turizmusban dolgozóknak ígért összegnek még mindig csak a töredéke lett kiutalva.
Csárdi Antal szerint „Magyarország megállíthatatlanul sodródik a katasztrófa felé”, miközben nem látjuk, hogy a kormány érdemi lépéseket tenne ennek megakadályozása érdekében. A politikus hangsúlyozta, hogy nem olyan támogatásra lenne szükség, amely gyakorlatilag „meghitelezi” a segítséget, azaz utólag utalja el az összeget, miután már a vállalkozónak ki kellett fizetnie az alapanyag- és árukészlet-beszerzés költségét, aztán a rezsit és a munkavállalók bérét is – miközben bevétele lehet, hogy egyáltalán nem volt. Csárdi hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb lépés az lenne, hogy végre megnöveljék a munkanélküli segély hosszának és összegének a mértékét.
Vadai Ágnes szerint a kivéreztetett vendéglátósok és turizmusban dolgozók helyére „a saját lábon álló királyi család” és baráti köre akar befurakodni, a helyüket átvenni. A kormány felelős azért, ami ezekkel a vállalkozókkal történt, hogy jelenleg túlélésük egyetlen záloga az lenne, ha kinyithatnának. A magyarok Vadai szerint tették a dolgukat a járvány alatt, csak Orbánék nem. Orbánnak ezért ki kellene állnia az emberek elé, és elismernie, hogy „bukott miniszterelnök”, aki
„egy valós kihívással szemben úgy omlott össze, mint a magyar konzervatív kereszténydemokrácia Szájer József brüsszeli ereszcsatornáján.”
Tóth Bertalan azzal kezdte felszólalását, hogy az üzenet, amely a kormány kék óriásplakátain szerepel országszerte, hogy „minden élet számít”, egy ordas nagy hazugság a Fidesz szájából. Ugyanis bizonyították, hogy nekik nem ez a vége a mondatnak, hanem úgy folytatódik, hogy kivéve az időseké, a tanároké, a munkanélkülieké stb.
„Ne mondja senki, hogy nincs pénz! Ha volt vadászkiállításra és stadionépítésre, akkor miért nem jutott az álláskeresési támogatás növelésére? Miért nem jutott a 100%-os táppénzre? Miért nem jutott a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyes és a gyed megduplázására?” – tette fel a kérdést Tóth. Ő is felemlegette az utcára vonuló vendéglátósokat, akik azért teszik ezt, mert „már nem tudnak megélni”.
Az MSZP frakcióvezetője beszélt még az oltási terv kaotikusságáról és a Klubrádió „elhallgattatásáról” is.
Szerinte „szégyen-gyalázat, amit művelnek, megrohadt a fideszes narancs”, ezért ideje, hogy „együtt kidobjuk”.
Az utolsó felszólaló Lukács László György volt a Jobbiktól, aki azzal kezdte, hogy a kormányban ülő „133 legbátrabb magyarról” megállapította, hogy nem volt kedvük dolgozni jönni, miközben az országban több százezer ember van, akik szeretnének dolgozni, de nem tudnak. Lukács szerint a kormány „menekült a válaszok elől”, mivel „takargatnivalójuk van”. „2022-ben eljön az idő, amikor választ kell adniuk, erről gondoskodunk” – ígérte a politikus.
Az ülést a Parlament élőben közvetítette, itt lehet visszanézni:
A Fidesz-frakció az ülés kezdete előtt közleményben jelezte, hogy a képviselők nem fognak részt venni rajta. „A baloldal által kezdeményezett parlamenti ülés csak egy politikai blöff, egy újabb eszköz arra, hogy a járvány elleni védekezést támadják” – áll a közleményben. A Fidesz szerint, ha a „Gyurcsány-koalíciónak” fontos lenne a sikeres járványkezelés, akkor visszahívná a „kamuvideós” Korózs Lajost a parlamenti szakbizottság éléről és kivizsgálná a gyöngyösi polgármester vakcina-ügyét.
Az ülést követően az ellenzék közös sajtótájékoztatót tartott a Kossuth téren, amelyen
bejelentették, hogy közös hatpárti vizsgálóbizottságot alakítanak a Momentummal együtt független szakértők és „akár kormány képviselőinek bevonásával is”, hogy kivizsgálják, milyen teljesítményt nyújtott a kormány a járvány alatt.
A vizsgálóbizottság feladata ezen felül az is feladata, hogy „épkézláb” javaslatokat tegyen.
A sajtótájékoztatót élőben közvetítették, itt lehet visszanézni:
