Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Huszonöt éve nem látott mértékűre nőtt a magyar államadósság

Az előrejelzésekhez képest is jóval nagyobb mértékben növekedhetett tavaly az államadósság a koronavírus járvány hatására. A Portfólió összesítéséből kiderül, hogy az adósságráta 81,2%-ra ugorhatott.

Ez a december végi Kopint-Tárki 79% körüli előrejelzését is felülmúlja, ahogy a 2008-2009-es világválság során elért 78,2%-os adósságot is.

A növekedés mértéke így egyetlen év alatt 15,8 százalékpontos volt. Ilyen nagy ugrást az 1990 óta rendelkezésre álló adatok még soha nem mutattak, ehhez „hasonló” csak 1991-ben (10,3%) és 1993-ban (11,6%) volt tapasztalható, de ezek sem közelítik meg a járvány hatását.

Ezzel a koronavírus az elmúlt nyolc év csökkenő államadóssági tendenciájának vetett véget. Az okok nyílván senki számára sem meglepőek: a járvány miatt bezárt éttermek, a turizmus és vendéglátás leállása, a megszűnő munkahelyek és az ezek kompenzálására (leginkább vállalatok számára) nyújtott állami segítségek mind rengeteg kiadást és csökkenő bevételeket eredményeztek.

A járvány elhúzódó gazdasági hatásai miatt egyelőre ügy tűnik, hogy nem is lehet a közeljövőben az adósság csökkenésére számítani. De ezzel Magyarország nincs egyedül, mind az Európai Unió tagállamaira, mind pedig a világ nagyobb gazdaságaira is igazak a fenti hatások.

Ugyan a V4-es országokhoz képest nagyobb ütemben történt nálunk az adósságráta növekedés, de az Európai Bizottság szerint az EU-s átlag 15% körül alakult, így a magyar adat (ami alig pár tized százalékkal haladta meg ezt) kontinens viszonylatban nem kiugró.

Ahogy arról korábban írtunk, míg az exportorientált autó- és gépipar még mindig tartja magát az országban, (és tavaszhoz képest ősszel még lezárásokkal sem néztek szembe), ezért továbbra is ők teljesítenek a legjobban. Sőt, az októberi adatok alapján még kissé javítani is tudta teljesítményét. De még így is, a tavaszi teljes leállás veszteségei miatt, itt 6-8% éves GDP csökkenéssel zárják az évet.

Ehhez képest sokkal drámaibb a helyzet a magyar turizmus és vendéglátás területén. A Kopint-Tárki számadatai szerint ezen a területen drámai a helyzet, és az építőipar is mintegy 11 százalékos visszaeséssel néz szembe az évben.

Ezzel szemben az informatikai és pénzügyi szolgáltatások ipara, főleg a virtuális „home-office” munkavégzés folyományaként az első három negyedévhez hasonlóan most is folyamatos emelkedésben van, és a legdinamikusabban növekvő gazdasági szektorrá vált.

Noha a foglalkoztatottság adatai a nyár végére jóformán kiegyenesedtek, a második hullám itt is sokat rombolt: az utolsó negyedévben az aktív foglalkoztatottak számarányának csökkenési rátája ismét 1,6% közelébe került, az éves átlag szerint tehát 2020-ban Magyarországon a munkanélküliségi ráta 4,5%-ra emelkedett.

Címlapkép: MTI/Lakatos Péter