Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kopint-Tárki: Súlyos visszaeséssel vág neki 2021-nek a magyar gazdaság

Továbbra is tartja a 3,5%-os, jövő évi növekedési előrejelzését a Kopint-Tárki, akik azonban legújabb, negyedéves konjunktúrajelentésükben a járványos 2020 utolsó három hónapjára összesen 6,6%-os visszaesést számoltak a nemzeti össztermékben, ez nagyjából a fele a tavaszi, 13,6%-os zuhanásnak. Mivel korábbi adataik szerint az első háromnegyed év összesített visszaesése 5,5% volt, ezért a járványos idei év jelentős bezuhanást jelez a magyar gazdaságban.

Noha a gazdasági kutatóintézet ehhez hozzáteszi, a nyári, és kora őszi, viszonylagos szabadság miatt a tavasszal prognosztizált adathoz képest a visszaesés szerényebb volt, a novemberi, elkerülhetetlen lezárások után nagyon gyorsan újabb súlyos károkat okozott.

Az ipar talpon, a szolgáltatások már térden

A mostani jelentés kiemelte, míg az exportorientált autó- és gépipar még mindig tartja magát az országban, (és tavaszhoz képest ősszel még lezárásokkal sem néztek szembe), ezért továbbra is ők teljesítenek a legjobban. Sőt, az októberi adatok alapján még kissé javítani is tudta teljesítményét. De még így is, a tavaszi teljes leállás veszteségei miatt, itt 6-8% éves GDP csökkenéssel zárják az évet.

Ehhez képest sokkal drámaibb a helyzet a magyar turizmus és vendéglátás területén. A Kopint-Tárki számadatai szerint ezen a területen drámai a helyzet, és az építőipar is mintegy 11 százalékos visszaeséssel néz szembe az évben.

Ezzel szemben az informatikai és pénzügyi szolgáltatások ipara, főleg a virtuális „home-office” munkavégzés folyományaként az első három negyedévhez hasonlóan most is folyamatos emelkedésben van, és a legdinamikusabban növekvő gazdasági szektorrá vált.

Noha a foglalkoztatottság adatai a nyár végére jóformán kiegyenesedtek, a második hullám itt is sokat rombolt: az utolsó negyedévben az aktív foglalkoztatottak számarányának csökkenési rátája ismét 1,6% közelébe került, az éves átlag szerint tehát 2020-ban Magyarországon a munkanélküliségi ráta 4,5%-ra emelkedett.

Ez ugyan a fele az eurózóna gyengébbe országainak: mind Franciaország, mind Spanyolország és Olaszország is 9% fölötti munkanélküliségi rátával néz szembe, Magyarországon azonban a „foglalkoztatás-alapú” politika kiváltotta a szociális háló legfontosabb elemeit, ráadásul közvetlen segítséget a rászorulók és a dolgozók sem kaptak, helyettük csupán a cégeket támogatják a járvány alatt.

Éppen ezért az EU országai között jelenleg kiemelkedő, 3.3 százalékos inflációval nézünk szembe, mivel pedig az ország hitelfelvétellel kezelte a gazdasági válságot, ezért a a Kopint-Tárki prognózis az idei évre 8,9%-os államháztartási hiányt vár, mivel pedig a recesszió még tart, a forint árfolyama pedig gyengül, ez azt is jelenti, hogy Magyarország adósságrátája 2020 végéig mintegy 12%-kal, 77%-ra ugrik vissza.

Növekvő adósságállomány és költségvetési hiány

Ráadásul a költségvetési hiány a jövő évben is csak minimálisan mérséklődhet, körülbelül 7%-ra stabilizálódhat, ami az adósságrátát nagyjából 79% körülre tolja ki. Ez mindenképpen magasabb mint a gazdasági válság alatti 2009-es 78, 2%-os adósságráta. A recesszió hatása tehát – mint Európa-szerte mindenhol – nálunk is tartósnak bizonyul majd.

Ennek másik legfontosabb terepe a lakossági fogyasztás gyors csökkenése volt 2020-ban. Ebben fog a konjunktúrajelentés szerzői szerint a leginkább lecsapódni a visszaesés, amit csak az ipari export tud valamennyire kiegyensúlyozni majd.

Mindennek következtében az ország 10 éves, lekötött állampapír-hozamai is jelentős mértékben csökkenek majd 2021-ben, és a többi V4 ország állampapírjaihoz képest is kedvezőtlenebbül alakulnak, éppen miután a vétó-ügy következtében Orbán újabb állampapír-kiadási akcióval jutott nyugati, pénzpiaci hitelekhez.

Az EU-s átlaghoz képest tehát elmondható, hogy a koronavírus-járvány alatt, a viszonylag szabadabb nyár és szeptember-október miatt Magyarország gazdasági visszaesése 5,8%-os éves átlagra jön ki, míg az EU átlagban 8,2%-os visszaesést produkál. A legfrissebben felvett 13 tagállam összesített visszaesése azonban cska 4,7% volt, ami a mienknél is alacsonyabb átlagban.

Ezzel éles ellentétben a 2021-es prognózis szerint Magyarország növekedése lelassul, míg az EU-s átlag megnövekszik majd. Míg mi várhatóan 3,5%-ot növekszünk majd (ez 2014 óta a legalacsonyabb GDP-növekedés), addig az előrevetített EU-s átlag 4,5%, az Eurózóna prognosztizált növekedése pedig 4,6% lehet majd jövőre.

Ez a szokásosnál nagyobb mértékű inflációval és adósságráta-növekedéssel is jár majd, figyelmeztetnek az elemzők.

Címlapkép: MTI/Vasvári Tamás