Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Több száz kommentben fakadtak ki a béremelésből kimaradó fogorvosok Kásler videója alatt

Nem sok poszt tesz szert akkora népszerűségre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)  Facebook-oldalán, mint Kásler Miklós nemrégiben közzétett videója, melyben a január elsején életbe lépett orvosbéremeléssel kapcsolatban veregeti meg a kormány vállát.

Több mint háromszáz kommentben üzentek ugyanis az emberi erőforrások miniszterének azok az alapellátást végző, de vállalkozóként dolgozó fogorvosok, akik kimaradtak a jelentős béremelésből – szúrta ki a Medicalonline.

Az egészségügyi portál emlékeztet: míg az alapellátásnak összesen 71,5 milliárd forintos többletet biztosított a kormány annak érdekében, hogy az ott dolgozó orvosok és szakasszisztensek fizetését a tavaly, az egészségügyi jogviszonyról szóló törvénybe foglalt orvosi, és a már korábban elfogadott szakdolgozói bértáblához igazítsák, mindebből a vállalkozóként közfeladatot ellátó fogorvosoknak nem jutott.

Pedig sokakat érint érzékenyen a téma, ugyanis az alapellátó fogorvosok 85 százaléka dolgozik vállalkozóként, és csupán 15 százalékukat alkalmazzák jellemzően az önkormányzatok.

Az EMMI a Népszava kérdésére december végén azzal indokolta a döntést, hogy a fogorvosi praxisok finanszírozását 2010-től másfélszeresére emelték, idén év elejétől pedig havonta 380 ezer forint rezsitámogatást adnak nekik.

„Fiatal fogorvosként 2 éve azért választottam többek közt az alapellátást, mert naivan úgy gondoltam, lesz lehetőségem becsületes munkával, a magánrendelők világán túl is megfelelő minőségű ellátást biztosítani, megfelelő bérezés mellett. Az, hogy bennünket kihagynak a bértámogatásból megpecsételi az alapellátás jövőjét.
Nem, hogy nem lesz fiatal fogorvos aki ezt az utat választja, hanem a rendszerben dolgozó kollégák jelentős része is el fogjak hagyni szép lassan a „süllyedő hajót”; ezzel elérhetetlenné téve, elsősorban a vidéken elő lakosság számára, a fogorvosi ellátást. Legyen arányban az, amit Önöktől kapunk azzal, amit elvárnak tőlünk alapellátóktól!”
„Az elmúlt években elérték, hogy elértéktelenedett minden, amiért évekig küzdöttünk! Világos választ szeretnék, hogy mi a tervük velünk! Mért nem illet meg minket is legalább ugyanannyi mint háziorvos vagy közalkalmazott kollégáinknak? Megalázó és elkeserítő ez a jövőkép!”
„Ebből a nevetségesen alacsony finanszírozásból nem tudjuk fenntartani a rendelőket és így megszűnik a térítésmentes fogászati ellátás. Ha minket nem hallanak meg, akkor majd a sok ellátatlan beteg hangját meg fogják hallani? Egyáltalán érdekli ez magukat??”
„Ez a döntés bérfeszültséget is gerjeszt szakmán belül. Megalázónak tartom, hogy egy évtizedeken át dolgozó vállalkozó, alapellátó fogorvosnak lényegesen kevesebb pénz jut mint egy kezdő orvosnak! „
– sorakoznak az elkeseredett kommentek.

Ahogy arra sok kommentelő is utalt, a kormány kockázatos játékot űz, tekintve, hogy ha az alapellátó fogorvosok az őket évek óta negatívan diszkrimináló kormányzati döntések nyomán felbontják szerződéseiket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK), a vidéken élők tömege esik el a rendszeres fogászati ellenőrzéstől is,

hiszen becslések szerint a lakosság kb. fele a társadalombiztosítás terhére veszi igénybe a fogászati ellátást, több mint 800 ezer magyarnak pedig már most sincs körzeti fogorvosa.

Ahogy arról korábban írtunk, az alapellátásban dolgozó fogorvosok helyzete nem egyszerű: a támogatási rendszer átalakítására lenne szükség, amiből körülbelül 30 milliárd forint hiányzik.

A forráshiány állandó problémát jelent, az egészségbiztosító ugyanis túl keveset fizet a kezelésekért. Egy foghúzásért például 320 forint jár, az ehhez szükséges eszközök azonban ennek többszörösébe kerülnek. Csak az érzéstelenítő 250 forint, így a maradék 70 forintból kellene kigazdálkodni a fecskendőt, a tűt, a gézlapot, a poharat, illetve az orvos és az asszisztens munkadíját is. A TB-támogatott ingyenes kezelések tehát veszteséget termelnek a fogorvosoknak, akik így abba az abszurd helyzetbe kerülnek, hogy a versenypiaci bevételeikből finanszírozzák az államilag ellátandó betegeket.