Sikerjelentés-szerű miniszteri évértékelőt tett közzé ma az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amelyben Kásler Miklós miniszter felsorolta, szerinte melyek voltak a szaktárca idei „tervezett és megvalósított céljai.”
Az elért eredmények sorrendben a következők voltak a miniszter szerint:
- Egyszerűsödött az örökbefogadás rendszere
- Ingyenes tankönyv- és tanszercsomagokat kaptak a közoktatásban a diákok
- Elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv, ami a „nemzeti értékeket” helyi középpontba
- Munkaviszonnyá alakult a közalkalmazotti jogviszony, a kulturális dolgozók pedig 6%-os béremelést kaptak
- Megemelték az orvosok bérét, amelyben „70 év elmaradását” hozták be
- Megemelték az egészségügyi szakdolgozók bérét is
- Megnövekedett a sport állami támogatása
Az Emmi első embere tehát mindennél nagyobb eredménynek tartja azt, hogy a járványhelyzet alatt „megnehezített körülmények között” sikerült mindezt elérni.
A sikerlistát áttekintve már első látásra is feltűnő lehet, hogy a bemutatott eredmények mögött sokszor súlyos jogsérelmek húzódnak, mint a leegyszerűsített örökbefogadás esetében, a béremelések mértéke elmaradt a szakszervezetek és dolgozók által kívánatosnak tartott mértéktől, a közalkalmazotti jogviszony felszámolása súlyos következményekkel járt a tanítók és tanárok kiszámítható életpályájára, az orvosi béremelést pedig az azzal járó kötöttségek és átvezényelhetőség miatt érte súlyos szakmai kritika az év során.
De kritikák tárgya volt az új Nemzeti Alaptanterv is, amelynek során az újonnan elkészült, és ingyenesen rendelkezésre bocsátott tankönyvek szakmai színvonalát érte tudományos és szakmai szervezetek részéről erős bírálat.
Az Alaptörvénybe is belefoglalt homofób színezetű elvek miatt pedig az egyszerűsített örökbefogadás, amelyből éppen emiatt kizárták az egyedülálló felnőtteket, akiknél az adoptálást „külön miniszteri engedélyhez” kötötték, ugyancsak súlyos társadalmi alapelveket szegett meg és a jogegyenlőség követelményeit is áthágta.
Arról is írtunk már, hogy szakszervezetükön keresztül súlyos felháborodásuknak adtak hangot az egészségügyi dolgozók is, szerintük béremelésük mértéke éppen a járvány miatt kiemelt feladat lett volna, és sokkal jobban kellett volna követnie az orvosi béremelést. Ezzel szemben ők is kikerülnek a közalkalmazotti bértáblából, új jogviszonyuk rendezését azonban áprilisra halasztotta el a szaktárca.
Hasonló kritikákat fogalmazott meg a Magyar Orvosi Kamara is, amelynek elnöke, Kincses Gyula az ősszel üdvözölte ugyan a jelentős mértékű orvosi béremelést, amit a koronavírus-járvány miatt eleve alapvetően szükségesnek tartott, bírálta azonban Káslert amiatt, mert az orvosok ezek után sem kaptak világos feltételeket arra, pontosan hány évig nem hagyhatják el munkahelyüket, a kötelező átvezénylés feltételeit pedig drasztikusnak és életszerűtlennek is minősítették.
Későbbi jelentésük pedig arra is rámutatott, a súlyos ápoló- és szakdolgozó-hiány a kórházakban véglegesen feszített helyzetet okozott az őszi hullám idején a Covid-osztályokon, amelyet as minisztérium képtelen volt érdemben kezelni, igaz a kórházak irányítását Orbán Viktor de-facto a Belügyminisztériumhoz és az az által kinevezett kórházparancsnokokhoz helyezte át.
Kásler arról sem beszélt továbbá, hogy az Emmi az év során a közalkalmazotti státusz átalakítása miatt egyre inkább elveszítette a szakképzés és a felsőoktatás feletti kontrollját, ezek a szakterületek nagyon nagy részben átkerültek Palkovics László Innovációs- és Technológiai Minisztériumához, amely számos egyetem közalapítványi formában történő magánosítását is levezényelte – ezek közül a legnagyobb tiltakozást a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vidnyánszky-féle kuratórium által „einstandolása” váltotta ki.
