Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gulyás Gergely az egészségügy további központosítását helyezhette kilátásba

A koronavírus-járvány egyik fontos tapaszatalata, hogy „egységes egészségügyi készletkezelésre” van szükség – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában, amit az MTI szemlézett. Ezt az egységes kezelést az elmúlt hónapokban a kórházparancsnoki rendszer valósította meg, de a miniszter szavai alapján ennek a felállásnak a járvány utáni valamiféle kiterjesztésére számíthatunk.

Május végén a MedicalOnline egészségügyi hírportál értesülései alapján elterjedt a hír, hogy a kormány a háziorvosi rendszer államosítására készül. Akkor az orvosi kamara (MOK) elnöke, Kincses Gyula cáfolta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter mondott volna bármi erre utalót a MOK-kal folytatott megbeszéléseken, bár azt hozzáfűzte, hogy egy ilyen lépés alapvetően megrendítené a tulajdoni biztonságba és az orvosi működés függetlenségébe vetett bizalmat, és a mai háziorvosi rendszer összedőlését okozná.

Még ha a háziorvosi rendszer marad is a megszokott formájában, az egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a válságot a kormány fel akarja használni az egészségügyi rendszer valamilyen szintű átalakítására. Gulyás vasárnapi megjegyzései alapján egy másik megközelítés látszik kibontakozni: a miniszter kiemelte a kórházparancsnoki rendszer sikerességét, ezt a csütörtöki kormányinfón is dicsérte. Gulyás szerint

a parancsnoki rendszer következtében a kormánynak sokkal pontosabb adatai vannak a kórházak igazgatásáról, mint bármikor korábban, és ez a felállás azt is alátámasztotta, hogy „egységes készletkezelésre van szükség”. Ehhez hozzátette, hogy „ilyen helyzetben a tárcák közötti koordinációra is szükség van, erre megfelelő keretet nyújtott az operatív törzs.”

A kormány különböző központosítási törekvéseivel kapcsolatban lehettek már negatív élményei a magyar állampolgároknak több területen is, gondoljunk csak a működésképtelen kukaholdingra vagy a Klebelsberg Központra. Azt a MedicalOnline utóbb cáfolt cikke a háziorvosi rendszer államosításáról is kiemelte, hogy a központosított eszközellátás „milyen zavarokat okozott az oktatási intézményekben”, az ottani tapasztalatok alapján pedig „a háziorvosi körzetekben is eljöhet az az idő, amikor az orvos WC papírért könyörög a betegeinek.”

A képet árnyalja, hogy a kórházak eszközellátottsága már most köztudottan rossz, legyen szó akár WC papírról, akár orvosszakmai eszközökről, a kórházak adósságai pedig évek óta egyre csak nőnek. Tehát nem arról van szó – az egyébként már 2012-ben államosított, egy központi fenntartóval (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) rendelkező kórházak esetében legalábbis-, hogy a kormány egy alapvetően jól működő rendszerbe nyúlna bele, ha valóban úgy értelmezhetjük Gulyás szavait, hogy az állam kezébe helyeznék az egészségügyi készletek kezelését. Az már más kérdés, mennyiben érinti majd mindez az egészségügy további intézményeit – például a háziorvosi rendszert.

Gulyás az egészségügyi dolgozók bérhelyzetéről is beszélt, amivel kapcsolatban persze elismételte, hogy „a kormány az elmúlt 9 évben sokkal nagyobb mértékben emelte a béreket az egészségügyben, mint más munkakörökben.” Emellett azonban további emelést is kilátásba helyezett, mivel „Nyugat-Európához képest még mindig van elmaradás ezen a területen”. A kormány egyébként már áprilisban bejelentette, hogy az ápolók és az egészségügyi szakdolgozók 20 százalékos béremelésben fognak részesülni novemberben.

Az orvosi kamara még az egészségügyi dolgozóknak kifizetendő 500 ezer forintos egyszeri juttatással kapcsolatban jelezte, hogy bár ez nagy összeg, de nem lehet ennyivel letudni az orvosok bérének rendezését. A MOK szerint a közalkalmazotti bértábla alapján egy kezdő orvos jelenleg 964, egy 6 éve dolgozó szakorvos pedig 1742 forintos nettó órabérért dolgozik. A testület szerint orvosaink itthon tartásához és a társadalom érdekét szolgáló egészségügyi reform megkezdéséhez két év alatt el kell érni az osztrák orvosi bérek felét (ami a két ország fejlettsége közötti különbségnek is megfelel).

Az 500 ezer forintos juttatás visszásságairól és az egészségügyi dolgozók általános bérhelyzetéről nemrég volt vitaműsor a Mércén, ezt ezen a linken lehet megtekinteni. A tanulságos beszélgetésben Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke, Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője és Mihályi Péter egészségügyi közgazdász vett részt.

Mindeközben a MOK szerint a 2021-es költségvetés tervezete nem tartalmazza az orvosok bérrendezésének fedezetét, ezzel kapcsolatban május végén Kincses Gyula levélben fordult Orbán Viktorhoz.

Gulyás a vasárnapi interjúban röviden kitért arra is, hogy „az orvosi kamara felvetése alapján a további béremelések mellett a hálapénzt meg kell szüntetni” – a miniszter szerint „erről beszélni kell”.

(MTI)

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán