A német egészségügyi miniszter kedden fejtette ki aggodalmát, miszerint a Kelet- és Dél-Kelet Európába az ünnepekre hazalátogatók (elsősorban az országban élő dolgozók) miatt megnőhet a koronavírus fertőzöttek száma. Jens Spahn üdvözölte egyúttal a közelmúltban bevezetett bajor szabályozást, ami minden külföldről hazatérőt kötelező tesztelésnek vet alá.
A német külügyminiszter aggodalma egyrészt azért is különös, mert a német szabályozások nagyjából a magyarral egyenlő szigorúságúak az ünnepeket illetően: Németországban december 24. és 26. között az egy háztartásban élők egy másik háztartásban élők mellett további négy személlyel tölthetik az ünnepeket, ebbe a 14 éven aluli gyermekek ott sem számítanak bele.
Így a Kelet-Európába hazalátogatók semmivel sem jelentenek nagyobb veszélyt, mint a Németországon belül utazók, mivel (például nálunk) itt is hasonló korlátozások szerint kell ünnepelniük.
Másrészt azért is furcsa a hazautazók vírus behurcolásától való félelem, mivel a második hullám nyár végi, ősz eleji kezdetétől eltérően, amikor valóban a nyaralásból és külföldi utakból hazatérők hozták be ismételten a vírust sok országba, a járvány most erősen jelen van, és folyamatosan terjed a németeknél.
Sőt, a veszélyt jelentő és jelenleg legtöbb aggodalmat kiváltó gyorsterjedésű koronavírus mutáció éppen Nyugaton és nem Keleten ütötte fel a fejét – az egészségügyi miniszter mégsem az angliai hazautazástól óvja az embereket.
Ennek oka egyrészt az lehet, hogy általában vissza akarja tartani a Kelet-Európából érkező, olcsó munkaerőt a másokkal (így a családjukkal) való kontaktusba kerüléssel. Mivel a járvány első hullámában a német húsipart mozgásban tartó félperifériás munkaerő megbetegedésével több húsüzemet is be kellett zárni.
A koronavírus-járvány első hullámának visszatérő motívumai voltak a németországi húsüzemekben létrejövő gócpontok, amelyek rávilágítottak a húsiparban tapasztalható rossz munkakörülményekre és az ott dolgozók fokozott kizsákmányolásának praktikáira.
Másrészt az ünnepek után tervezett utazási korlátozások életbe léptetésétől és ezáltal az említett olcsó munkaerő külföldön ragadásától félhet a miniszter. Mivel az már az első hullám alatt tisztán látszott, hogy a nyugati, jóléti államok mezőgazdasága, ipara és ellátó-gondozó rendszere nagy mértékben függ a kelet-európai olcsó munkaerőtől.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a nyugati centrumországok perifériás munkaerő igényét a koronavírus-járvány minden eddiginél jobban előtérbe helyezi: az ausztriai Burgenlandban ingyenes szállással és egyéb kedvezményekkel igyekeztek maradásra bírni a Magyarországról ingázó ápolókat, Nagy-Britanniában pedig – iparági számítások szerint – 90 ezer mezőgazdasági munkás hiányzik a rendszerből (az eddig a szektorban dolgozók nagy része Romániából és Bulgáriából érkezett).
Németországban mindkét említett ágazat megszenvedi a járványt – kb. 300 ezer ápolásra szoruló német állampolgárt látnak el kelet-európai (többnyire lengyel) gondozók, míg a mezőgazdaságban szintén 300 ezer kelet-európai munkás dolgozott tavaly. A német sajtóban kisebb pánikot is kiváltott a kelet-európai gondozók és mezőgazdasági idénymunkások elmaradásának veszélye.
