Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Alkotmánybíróság: az azonos nemű bejegyzett élettársak is közeli hozzátartozók

Ez a cikk több mint 1 éves.

Hét éves jogvita végére tett pontot az Alkotmánybíróság., amikor kimondta: a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság egyenértékűségét kimondó úgynevezett általános utalószabály miatt nem teremt alkotmányellenes helyzetet, hogy a Polgári Törvénykönyv a közeli hozzátartozó fogalmában nem nevesíti a bejegyzett élettársi kapcsolatot. – írja közleményében a Háttér Társaság.

Magyarországon az azonos nemű párok számára 2009. július 1-je óta van lehetőség a házassághoz hasonló jogokkal járó bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére. Az utalószabály lényege, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatra, néhány kivételtől eltekintve, ugyan azokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a házastársakra.

Így nem volt szükség többszáz, a házastársak számára jogot vagy kötelezettséget megállapító jogszabály módosítására. A törvény általános érvénnyel mondja ki a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat egyenértékűségét.

A jogalkotó 2009-ben még ügy döntött, hogy a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében néhány jogszabályban, így a Polgári Törvénykönyvben is, külön is nevesíti a bejegyzett élettársi kapcsolatot. Az új Polgári Törvénykönyv 2012-es elfogadásakor azonban a jogalkotó máshogy járt el, és nem nevesítette külön pl. a közeli hozzátartozó fogalmában, úgy érvelve, hogy ha a házastársak szerepelnek, az általános utalószabály alapján a bejegyzett élettársakat is bele kell érteni a közeli hozzátartozó fogalmába.

2013-ban ezért az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel szerinte a bejegyzett élettársak említésének hiánya szexuális irányultságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést jelent.

Az Alkotmánybíróság most ezt a helyzetet tisztázta azzal, hogy kimondta, az utalószabály továbbra is érvényben van, és az a jogértelmezés és jogalkalmazási gyakorlat fogadható el alkotmányosnak, amely nem zárja ki a bejegyzett élettársakat a közeli hozzátartozók köréből.

Akkor is, ha nem egy jogszabály (Polgári Törvénykönyv), hanem két jogszabály (Polgári törvénykönyv és a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény) együttes alkalmazása az, ami az azonos nemű pároknak jogokat biztosít. Így nem alaptörvény ellenes az élettársi viszony külön nem említése.

Ez azért is fontos, mert sok ügyben csak közeli hozzátartozó járhat el, vannak olyan különleges helyzetek amikor csak a közeli hozzátartozó tud bizonyos jogkörökkel élni. (Elég arra gondolni, hogy a jelenlegi különleges helyzetben például egyes betegeket, időseket csak a közeli hozzátartozó látogathat.)

Magyarországon emellett megfigyelhető, hogy egyre többen hosszú távú, egész életre szóló kapcsolatként tekintenek az élettársi kapcsolatokra. Ráadásul  a kormánynak fontos termékenységi rátában sincs jelentős különbség a hazásságok és az élettársi kapcsolatok között: a gyermekek közel fele házasságon kívül születik.

A Háttér Társaság felhívja a figyelmet arra, hogy ez a döntés egy nagyon fontos alapelvet mond ki, amelynek a későbbi joggyakorlatra is komoly kihatása lehet:

az Alkotmánybíróság szerint a különnemű házastársakat és az azonos nemű bejegyzett élettársakat homogén csoportként kell kezelni.

Ez megnyitja a lehetőségét annak, hogy a bíróság később a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság között még meglévő, a névviselésre és a gyermekvállalásra vonatkozó különbségek diszkriminatív jellegét vizsgálja.

„Üdvözöljük az Alkotmánybíróság döntését, hiszen az megerősítette: a bejegyzett élettársak e téren is a házastársakkal azonos jogokat élveznek”

– kommentálta a döntést Dombos Tamás, a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának munkatársa, aki szerint a probléma nem a jogszabály szövegével, hanem a jogalkalmazók gyakorlatával van.

„Még több mint egy évtizeddel a törvény hatálybalépése után is előfordul, hogy a kormányhivatalok vagy önkormányzatok munkatársai, a közjegyzők, a bankok vagy más jogalkalmazók nem ismerik a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályokat. Fontos lenne a jogalkalmazókat képezni e téren.”