Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szinte minden második magyar gyerek házasságon kívül születik

Szinte minden második újszülött (46,7%) házasságon kívül születik Magyarországon – derült ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból. A 2016-os év állapotát rögzítő kutatásból kiderül, uniós szinten az élve születések 43 százaléka történik házasságon kívül, és nyolc olyan tagállam is van (Franciaország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Svédország, Dánia, Portugália és Hollandia), ahol több gyerek születik házasságon kívül, mint azon belül.

A házasságon kívüli születések szinte minden tagállamban évről évre növekednek, van azonban pár kivétel is, például Magyarország, ahol 2014-hez és ’15-höz képest is (hajszálnyival ugyan, de) csökkent a házasságon kívüli született gyerekek aránya.

Házasságon kívüli élve születések aránya (Forrás: Eurostat)

Ugyanakkor az is igaz, hogy a kétezres évek közepe óta elvált a magyar nők átlagos életkora házasságkötéskor és az átlagos életkor gyerekvállaláskor: egy évtizede mostmár, hogy a nők átlagosan hamarabb vállalnak gyereket, mint házasodnak, így a házasságon kívül született gyerekek aránya várhatóan az elkövetkező években is a mostani szinten marad.

Részletesebb demográfiai bontás nélkül nehéz megállapítani, hogy vajon mi is magyarázza a házasságon kívüli születések számát, és a kutatók általában arra is felhívják a figyelmet, hogy európai szinten nem minden országban ugyanazok a tényezők állnak egy-egy látszólag hasonló tendencia mögött.

Mindenesetre az jól látszik a fenti ábrán is, hogy olyan országokban a legalacsonyabb házasságon kívüli élve születések száma, ahol az egyházak tradicionálisan nagyobb szerepet játszanak (pl. Görögország, Horvátország, Ciprus, Lengyelország).

Magyar demográfusok már jó ideje megfigyelték, hogy növekszik a nem tradicionális családformák, például az élettársi kapcsolat vagy az egyszülős családok elterjedtsége, sőt azt is megállapították, hogy mára már ezek elfogadottsága is jónak mondható.

Magyarországon emellett megfigyelhető, hogy a nem hagyományos együttélési formákkal kapcsolatos elképzelések egy része már nem igaz. Megállapítható például, hogy egyre többen hosszú távú, egész életre szóló kapcsolatként tekintenek az élettársi kapcsolatokra is, emellett pedig jelentős különbség sem mutatható már ki a hazásságok és az élettársi kapcsolatok termékenységi rátái között.

Vagyis sok tekintetben az élettársi kapcsolatok is egyre inkább hasonulnak a házassághoz.

Az Eurostat adatait szemlélve fontos szempont lehet még, az állam vajon hogyan viszonyul a különböző családformákhoz. Létfontosságú kérdés ugyanis, hogy a kormányzat mennyire köt bizonyos anyagi, szociális támogatásokat a házasság intézményéhez, vagy mennyire terjeszti ki azokat más típusú együttélési formákra is. Ebben a tekintetben Magyarországon a házasság intézménye kétségtelenül nagyobb védelmet jelent / több előnyt von maga után.

(címlapkép: MTI / Bruzák Noémi)

Olvass tovább!