November utolsó napján folytatódott az Országgyűlés őszi hajrája, a délután egy órakor az elhunyt képviselőkre való emlékezés és a házelnök szokásos bevezető körei után Varga Mihály pénzügyminiszter fényezte a kormány járvány- és főképp válságügyi védekezését, miközben ekézte egy kicsit az ellenzéket. Miután képviselőtársaival eszmecserét folytattak a válságkezelés és Demeter Szilárd PIM-igazgató helyzetével kapcsolatban, az általános napirend előtti felszólalások következtek.

A napirend előtti felszólalásokat az ATV felvételén lehet visszanézni:

Varga Mihály elmondta, Magyarország finanszírozása nemcsak az idei évre, hanem a következő évekre is biztosított, elegendő forrás áll rendelkezésre az ország működtetésére, a járvány elleni védekezésre és a gazdaság újraindítását szolgáló programok finanszírozására.

Kifejtette, a kormány ebben a válsághelyzetben sem megszorításokkal és adóemelésekkel él, ehelyett az adócsökkentés, a családok támogatásának növelése, a vállalkozások és a beruházások erősítése a célja. Jelentősen nő az orvosok bére és kibővítik az otthonteremtési programot is.

A miniszter elmondta: azt szeretnék, hogy mire megérkezik a vakcina és újraindul a világgazdaság, a magyar vállalkozások növekedésre kész, versenyképes állapotban legyenek. A magyar államháztartás véleménye szerint az ehhez szükséges forrásokat biztosítja, és minden remény megvan arra, hogy ismét eredményesen leküzdjük a válságot, ahogy tavasszal és 2010-ben is történt.

Arató Gergely, a DK képviselője a kormány szemére hányta, hogy növeli az államadósságot és piaci hitelt vesz fel, miután a korábbi kormányt épp nemzetközi hitelfelvétellel vádolta. Arató azt is kifejtette, hogy a kormány véleménye szerint nem valódi válságkezeléssel foglalkozik, nem támogatja a munkásokat és a kisvállalkozásokat, hanem inkább az Európai Unióval háborúzik.

Arató szerint a kormány azért fél az EU-s ellenőrzésekről, mert Magyarország nem teljesíti a jogállami kritériumokat és saját állampolgárainak sem biztosítja az alapvető jogokat.

Arató Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának ügyét is felvetette, akit véleménye szerint ki kellene rúgni antiszemita publicisztikája miatt. Mint mondta Demeter

nem az új zsidó, hanem a régi náci,

és ha a Fidesz komolyan venné hogy fontos a demokrácia a jogállam, akkor nem lehetne ez az ember a helyén. Azzal, hogy mégis a helyén van, egy nyílt nácival vállalnak közösséget.

Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője szerint Varga csúsztatott, a KSH adatai szerint a negyedévi GDP adatok 4,6 százalékos mínuszban vannak az előző év azonos időszakához képest, habár az előző negyedévhez képest valóban van fejlődés – noha a második negyedévben a visszaesés nagyobb volt az egy évvel korábbihoz képest, mint az előző válság idején.

A miniszter munkahelyvédelmi győzelmi beszédét is kritizálta, miszerint a kormány saját számai szerint is 200 000 körül volt azoknak a száma, akiknek a munkahelyét támogatták, ez pedig mindössze a dolgozók 5 százaléka, szemben a 20-30 százalékos osztrák és német aránnyal. A képviselő szerint a munkanélküliek aránya is elkeserítő, 110 000 fővel csökkent a dolgozók száma az egy évvel korábbihoz képest, vagyis Burány szerint nem sikerült megvédeni a munkahelyeket.

A képviselő szerint ugyanakkor nem gond egy válsághelyzetben, hogy elszállt a hiány, az a kérdés, hogy ezt mire fordítjuk.

Burány szerint nem a munkahelyek megvédésére – Ausztriával és Németországgal ellentétben – így azonban már problémás. Véleménye szerint a kormánynak jóval többet kellene költenie a munkahelyvédelemre, tömeges ingyenes tesztelésre, és a százszázalékos táppénzre, mert a COVID miatt otthonmaradók komoly bevételkieséssel kell hogy szembe nézzenek.

Demeter Szilárd lemondásáról is tájékoztatást várt volna a képviselő.

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője szerint mellébeszélés volt a miniszter felszólalása. A képviselő a nemzetközi kereskedelmi mérleg és a nem teljesítő hitelek kapcsán világított rá a gazdaság kétségbeejtő helyzetére, hozzátéve, hogy rengeteg kis- és középvállalkozás fog tönkre menni a válság miatt.

Az uniós költségvetés vétójával Harangozó szerint a kormány fenyegeti Magyarország költségvetését, ennek az árát a magyar emberek, vállalkozások fogják megfizetni. A képviselő szintén a kormány szemére hányta, hogy a válság kezdete óta a kormány nem a válságkezelésre, hanem haszontalan beruházásokra költött (stadionok, egyházi épületek, stb.).

Az MSZP is követeli a százszázalékos táppénzt, hogy az embereknek ne kelljen betegen dolgozni járniuk, ahogy követeli a munkanélküli ellátás időtartamának és összegének a megemelését, valamint a bértámogatás megfelelő szabályozását és működtetését.

A képviselő szintén érdeklődött Demeter Szilárd sorsa felől.

Csárdi Antal az LMP részéről elmondta, Varga felszólalásában a kormány szokása szerint áldozati szerepben tetszelgett, és ellenzéki hazugságokról beszélt, miközben a pénzügyminiszter kezében vannak az eszközök, hogy ezeket megelőzzék.

Csárdi nevesül azt várná, hogy a kormány közzé tegye a 2021-es költségvetési módosítás részleteit, hogy mindenki számára látható legyen, mik a kormány tervei, és akkor a bizonytalanság is kevesebb lenne. A képviselő szerint a kormány válságkezelése nem segítette érdemben a dolgozó embereket, és szintén számonkérte a táppénz megemelését.

Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében nem emelik 9 hónapra az álláskeresési járadék időtartamát. Véleménye szerint a multik helyett végre a dolgozókat, a kisvállalkozásokat kellene támogatni. Ugyanakkor ha így megy tovább, akkor a turizmusban és a kereskedelemben csődök százezrei fognak bekövetkezni.

Csárdi hangsúlyozta, a kormány megsérti az átlátható gazdálkodást azzal, hogy nem nyújtja be a költségvetés módosítását.

A képviselő hozzászólása zárásaként szintén Demeter Szilárd helyzete felől érdeklődött.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője szerint Varga politikai propagandát folytatott felszólalása során, noha álláspontja szerint a miniszter nem tehette volna meg, hogy ne beszéljen a magyarországi munkavállalók helyzetéről. Ráadásul miközben a kormány szövetségeseit komoly mértékben segíti, a társadalom jelentős része nincs ilyen fényes helyzetben.

A jobbikos politikus is a multik kiszolgálásáról, és az emberek kizsigereléséről beszélt. Z. Kárpát biztosította a kormányt, hogy bevándorló- és genderügyben mellette áll, ugyanakkor nem tudja támogatni az orbáni vétót az uniós költségvetésre, mivel véleménye szerint valójában a saját bűneit akarja a kormány elrejteni.

A politikus beszélt a 13 000 kilakoltatásról (a moratórium előtt), a bankok kiszolgálásáról, és arról is, hogy az Audit nagyobb mértékben segíti a kormány, mint a kisvállalkozásokat, miközben teljes társadalmi csoportokról feledkezik el: többek között a kisvállalkozókról, a munkanélküliekről, az alacsony keresetűekről és a családokról.

A jobbikos képviselő nem érdeklődött Demeter Szilárd helyzete felől.

Varga a képviselőknek adott válaszában elmondta, az MSZP-s kormányzás idején kellett Magyarországnak IMF hitelt felvennie. Az önkormányzatok helyzetével kapcsolatban emlékeztetett, a kormány több, mint ezermilliárd forint adósságot vett át tőlük, és egyébként a kormány szerint az önkormányzatok helyzete több, mint kielégítő, beleértve Budapestet.

A miniszter szerint a KSH jelentése alapján többen dolgoznak most, mint 2010-ben, és Varga szerint sem a munkahelyvédelem, sem a vállalkozások támogatása terén nincs szégyenkeznivalója a kormánynak.

Demeter Szilárdról a miniszter elmondta, visszavonta az írását és elismerte a hibáját, majd emlékeztetett László Imre XI. kerületi polgármester szavaira, miszerint Hitler megérdemelten volt az év embere a Time magazin szerint 1937-ben.

A miniszter válságkezelési beszámolója után az általános napirend előtti felszólalások következtek.

A párbeszédes Kocsis-Cake Olívió megköszönte az egészségügyi dolgozók munkáját, majd Deákot idézte, aki szerint kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatni semmiért nem szabad. Ezt véleménye szerint Orbán nem veszi figyelembe, mikor vétózza az EU költségvetését, aminek összekötését a jogállami feltételekkel a magyarok többsége támogatna.

A képviselő szerint a Fidesz érvei a jogállamisági feltételek ellen nem állják meg a helyüket, és valójában azért vétózza a kormány, mert a jogállami keretrendszer korrupcióellenes feltételeket tartalmazna. Javaslata szerint ha ezt a kormány nem tudja vállalni, adja oda a pénzt az önkormányzatoknak.

Dömötör Csaba államtitkár válaszában migránsozott és sorosozott, valamint kritizálta az alapjövedelmet, kiemelve, hogy a Fidesz szerint az adócsökkentéssel lehet a dolgozók érdekeit szolgálni.

Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő szerint jövő héten az uniós vezetők napirendjén a jövőnk szempontjából kiemelkedően fontos kérdések lesznek napirenden, többek között az uniós költségvetés, ami jelenleg a lengyel és a magyar kormány vétója miatt nem tudnak elfogadni. Ez a képviselő szerint önzőség, a kormány hatalma megtartása érdekében akadályozza a segítségnyújtást.

Kiemelte az uniós klímacélok szigorítását is, amiről szintén tárgyal az Unió a közeljövőben. Elmondta, a kormány eddig a halogató politikát és a zöldrefestést választotta – azonban ideje felnőnie a feladathoz, és támogatnia az Unió szigorúbb célkitűzéseit.

A képviselő kiemelte, pártja véleménye szerint Demeternek nincs helye a közéletben, pláne a Petőfi Irodalmi Múzeum élén.

Schanda Tamás államtitkár kifejtette, véleménye szerint a baloldal a magyar emberek érdekei ellenében politizál, majd röviden migránsozott és brüsszelezett az uniós költségvetés vétójának indoklásaként. Az államtitkár a kormány aktuális álláspontját hangsúlyozva azt is elmondta, hogy Magyarország klímabajnok, majd megkérdőjelezte az LMP zöld elkötelezettségét.

Arató Gergely másodszor is felszólalt, ezúttal kifejtette, úgy gondolja hogy Schanda nem érti az uniós jogállami feltételrendszert, mert szó sincs benne a bevándorlásról. Ezzel szemben az emberi méltóságról, a szabadság tiszteletéről, a demokráciáról, egyenlőségről és hasonló feltételekről van benne szó, amik tiszteletben tartását Magyarország kormányai elvileg vállaltak.

Arató a karácsonyról (mint ünnepről) is beszélt. Mint mondta, pártja úgy véli, nem szeretnének az emberek amiatt aggódni, hogy karácsonykor megfertőzik a rokonaikat, vagy hogy nem tudnak találkozni velük, ezért a Demokratikus Koalíció a járvány további terjedése és a lezárások szigorításának megakadályozása érdekében a tesztelés kiterjesztését javasolja. Ennek jegyében karácsony előtt minden magyar ember számára elérhető ingyenes tesztelést javasolnak.

A kormány részéről ismét Dömötör államtitkár válaszolt, aki szerint a kormány az aggasztó járványhelyzetben mindent megtesz a társadalom biztonságáért, többek között tömeges teszteléssel, a kormány pedig már az oltási tervet is kidolgozta.

Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kifejtette, a fideszes képviselők nem a társadalom védelmével foglalkoznak, majd felsorolt a járvánnyal kapcsolatban néhány ijesztő statisztikát. Elmondta, félmillió nyugdíjas nyomorog, a munkanélkülieket, az alacsony keresetűeket és a kisvállalkozókat magukra hagyta a kormány, miközben a kormánypárti politikusok cirkuszt és színházat csinálnak.

Erre példaként említette Deutsch Tamás gestapózását, valamint Demeter Szilárd gázkamrázását (utóbbinak véleménye szerint le kellene mondania).

Tóth szerint a kormánynak nem Brüsszelt, hanem a vírust kellene megállítania, sorosozással, migránsozással és a vakcina ígérgetésével pedig semmire nem mennek. Ezzel szemben százszázalékos táppénzre, valódi anyagi segítségre és széles körű tesztelésre lenne szükség.

Rétvári Bence államtitkár válaszában Korózs Lajos kamuvideóját hánytorgatta fel, amit véleménye szerint felelőtlenség volt közzé tenni, majd Aratóra reagált, aki véleménye szerint nem tudta megfelelően meghatározni a jogállamiság mibenlétét, ami nem is csoda, mert véleménye szerint nem is lehet egzakt és jogi szempontból érvényes módon definiálni, mi a jogállamiság (közben migránsozott és genderezett).

Az államtitkár arról is beszélt, más országokban milyen rossz a járványügyi helyzet, majd felhívta az ellenzéki képviselők figyelmét arra, hogy tudomása szerint Magyarország Ausztria előtt jár a tesztelések kiterjesztésében. Rétvári államtitkár 2020. november 30-i felszólalásában a 2010 előtti nyolc év politikai vezetésével kapcsolatban is kritikákat fogalmazott meg a megélhetési költségek akkori növekedése, valamint a nyugdíjak csökkenése miatt.

Jakab Péter, a jobbik képviselője szerint Orbán Viktor miniszterelnök tudja, hogy az államkassza üres, ellenben véleménye szerint az EU adna támogatást az országnak, hogy a társadalom jobban élhessen. Ezért cserébe az a követelése, hogy a kormány ne lopja el a népnek szánt forrásokat. Ezzel szemben véleménye szerint Orbán és kormánya el kívánják lopni a pénzt, ahelyett, hogy munkahelyeket mentenének meg, nyugdíjakat emelnének, és további társadalmilag hasznos dolgokat finanszírozzanak. A jobbikos képviselő a kormány piaci alapú hitelfelvételét is kritizálta.

A politikus szerint a magyar emberek válságban vannak, és immár nem jobb és bal van, hanem fent és lent.

Mint mondta, pártja a nép érdekeit képviseli, és azt a válságkezelést, ami a társadalom széles rétegeit támogatja az orbáni lopással szemben, majd lemaffiózózta Orbánt.

Orbán Balázs államtitkár szerint Jakab nem érti az EU működését, ráadásul pártja egykoron az EU-tagság ellen kampányolt. Orbán kifejtette, hogy az uniós csatlakozáskor Magyarország vállalta hogy megnyitja határait és piacát – ami a nyugati cégek dominanciájával járt, és ezt kompenzálják az uniós kifizetések. Elmondta, tudomása szerint a nyugati országok és EU-s hivatalok szerint Magyarország jól használja fel az uniós forrásokat. Az államtitkár sorosozott, bevándorlózott és genderezett válaszában a vétó megindoklásaként.

A további napirend előtti felszólalások során kormánypárti politikusok intéztek kérdéseket és felszólalásokat kormánypárti kollégáikhoz többek között migránsok, Soros György, a jogállamiság és válságkezelés témájában.