Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Csak áprilistól lép életbe az orvosok új jogállása, a veszélyhelyzet alatt nem mondhatnak fel az egészségügyi dolgozók

Bár az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény már november 18-a óta hatályban van, rengeteg részletszabályozást eddig homály fedett, amit a szombat este megjelent Magyar Közlöny tisztázott. A friss kormányrendeletekről a Magyar Orvosi Kamarával és a Magyar Rezidens Szövetséggel is tárgyalt a kormány, miután a szakmai szervezetek többször is jelezték: nem történt előzetes egyeztetés az érintettekkel, holott sok mindennel nem értenek egyet.

A Magyar Rezidens szövetség gyűjtése alapján a most megjelent legfontosabb rendelkezések közt szerepel, hogy:

  • az új jogviszonyról szóló munkaszerződéseket nem – a kormány által először tervezett rohamtempóban – január elsején, hanem március végéig kell aláírni, a korábbi jogviszony így 2021. április 1-től alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá;
  • január és február hónapra már az új bértábla szerinti bérek járnak;
  • ugyanakkor korlátozásként november 29-étől a veszélyhelyzet végéig nem mondhatnak fel az egészségügyi dolgozók;
  • nem kerül kitolásra 2023-ig a másodállások engedély-kötelezettsége, vagyis az új munkaszerződések márciusi életbe lépésétől a megyei kórházak, illetve az országos intézetek esetében az országos kórház-főigazgató engedélyét kell kérnie annak, aki az állami ellátáson kívül is dolgozna (pl. magánpraxisban);
  • a szakmai szervezetek kérésének megfelelően a kirendelés maximális időtartama – az eddig is lehetséges, bár a koronavírus-járvány előtt sosem alkalmazott – 44 munkanap lesz (ez a korábbi tervezet szerint akár 1 év is lehetett volna), és – a Rezidensszövetség javaslatát elfogadva ezt nem naptári évre, hanem folyamatos 12 hónapra kell számítani (így nem lehet valakit év végén, majd következő év elején egybefüggő 2×44 napra kirendelni);
  • nem lehet kirendelni a rezidenseket a szakvizsga előtti fél éven belül, a nagycsaládos dolgozókat, a várandós, illetve 3 év alatti gyermeket nevelő  nőket, a legfeljebb 16 éves gyermeküket egyedül nevelőket, illetve két házas, 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő egészségügyi dolgozó közül csak az egyik kirendelhető. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint nem rendelhető továbbá ki, aki személyesen gondozza hozzátartozóját, aki igazoltan legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodásban szenved, valamint aki öregségi nyugdíjra jogosult, és nem járul hozzá a kirendeléséhez;
  • az egészségügyi dolgozókat legalább tíz munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni a kirendelés elrendeléséről, időtartamáról, a munkavégzés helyéről, az illetményéről és a kapcsolódó szállás- és utazási kérdésekről;
  • a korábbi tervezettel ellentétben nem tartalmazza a rendelet, hogy a kirendelés idejére magasabb bér járna. Ez a döntés az országos kórház-főigazgató hatáskörébe kerül, ahogy az az ügyeleti díjak mértéke is;
  • a béren kívüli juttatások, támogatások fajtái és feltételei a fenntartó hatáskörébe kerülnek;
  • a kollektív szerződések 2021. január 1-jén mindenhol hatályukat vesztik.

Ahogy arról beszámoltunk, Pintér Sándor belügyminiszter pénteken levelet küldött a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, amelyet Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke is megkapott, és amelyben a belügyminiszter tájékoztatta az érintetteket a november közepén történt konzultáción alapuló, valamit a MOK írásban eljuttatott észrevételeire reflektáló jogszabály tervezetéről.  Ebből több változtatásra számítani lehetett, azonban így sem teljesült a MOK minden követelése (pl. a másodállás külön engedélyhez kötésével vagy az érdekképviseleti lehetőségek jelentős korlátozásával kapcsolatban).

Fontos megemlíteni azt is, hogy bár a kormány legalább néhány szakmai szervezettel egyeztetett a részletszabályokat tartalmazó rendeletekről, a munkavállalói érdekképviseletet végző szakszervezetek véleménye nem érdekelte, pedig több aggályuk is van. A LIGA Szakszervezetek alá tartozó Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) a napokban nemzetközi segítséget kért az egészségügyi dolgozók új jogállását szabályozó törvény miatt, ami álláspontjuk szerint súlyosan aláássa a munkavállalói és szakszervezeti jogokat – és ezáltal a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeit csökkentik tovább.

Emellett a Független Egészségügyi Szakszervezet (FES) is felhívta a figyelmet néhány, továbbra is problematikus pontra, mint például arra, hogy a szakdolgozókról, az egészségügyben dolgozókról nem tett említést Pintér Sándor levele, amiből arra lehet következtetni, hogy nem tervez ilyet a kormány.

A szakszervezet a héten levélben fordult a belügyminiszterhez, melyben kiemelték:

nem várathat sokáig magára az ápolók szociális- és bérhelyzetének rendezése sem, ugyanis míg az orvosok a jelenlegi tervek szerint 3 év alatt az 231-316%-os béremelésre számíthatnak, addig az egészségügyi dolgozóknak tett ígéretek továbbra is 4 év alatti 71%-os emelésről szólnak.

Ezért a szakszervezet javaslata az, hogy az egészségügyi dolgozók bére legalább a szakorvosok új bérének 50%-át érje el, a helyzetüket pedig minél hamarabb, lehetőleg már 2021 január 1-ével rendezze.

Emellett felhívták arra is a minisztérium figyelmét, a járványvédekezésben részt vevő, koronavírusos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozóknak a legrövidebb időn belül járna munkájuk után a pótlék, most ugyanis – egységes szabályozás híján – a kórházakon múlik, ezt külön hatáskörben megteszik-e vagy nem.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán