A koronavírus-járvány első hullámának visszatérő motívumai voltak a németországi húsüzemekben létrejövő gócpontok, amelyek rávilágítottak a húsiparban tapasztalható rossz munkakörülményekre, és az ott dolgozók fokozott kizsákmányolásának praktikáira.

A német kormány erre a helyzetre keresi a megoldást már tavasz óta, ez a folyamat ért révbe pénteken, amikor a kormánykoalíció tagjai, a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) megállapodtak a húsipar új szabályozásának részleteiről. A jogszabály-tervezetet várhatóan december el is fogadja a szövetségi törvényhozás, és a tervek szerint januártól életbe is léphet.

A szociáldemokrata Hubertus Heil munkaügyi miniszter nevével fémjelezett csomag január elsejétől tiltaná a megbízási szerződés általi foglalkoztatást az ágazatban, április elsejétől pedig a munkaerő-kölcsönzés is tilos lenne az ipari vágóhidakon. Az 50 főnél kevesebb embert foglalkoztató, főként hagyományos eljárással dolgozó húsfeldolgozók mentesülnének a szabályozás alól.

A törvény hatálya egy hároméves türelmi időszakkal veszi kezdetét, amely alatt a tiltás alá eső foglalkoztatási formákat csúcsidényben (grillszezonban) még igénybe lehetne venni, de ebben az esetben is kollektív szerződéssel lehetne alkalmazni az ideiglenes munkaerőt, amelynek tagjait ugyanolyan védelem és bérezés illetné meg, mint az állandó alkalmazottakat.

A jogszabály emellett egységes ellenőrzési kritériumokat ír elő a hatóságoknak, és szigorúbb bírságokat ró ki azokra a cégekre, amelyek nem tartják be az előírásokat vagy épp törvénytelen mértékben túlóráztatják dolgozóikat.

A német húsüzemekben tavasszal kialakult áldatlan állapotok egyik legfőbb oka, hogy a cégek ideiglenesen, sokszor munkaerő-kölcsönzőkön keresztül foglalkoztatták, a főként Kelet-Európából érkező munkaerőt, ami a padlóig nyomta le a munkavédelmi sztenderdeket és azok betartatását. Német kormányzati források szerint arra is volt példa, hogy egyetlen üzemen belül harminc különböző vállalkozó és alvállalkozó foglalkoztatta a munkásokat.

Ahogy arról korábban írtunk, az iparág nagyjából 200 000 dolgozójának becslések szerint 90 százaléka Európa perifériájáról érkezett vendégmunkás, és a különböző irreguláris foglakoztatási forma (kölcsönzés, megbízási szerződés) lehetővé tette, hogy a húsipari cég megkerülje a többi között a bérre és a társadalombiztosításra vonatkozó német előírásokat.

A munkásokat rendszerint zsúfolt tömegszállásokon szállásolják el, aminek amiatt is lett jelentősége a járvány során, hogy a munkások lakhelyein viharos sebességgel söpört végig a járvány.

Nem csupán a húsiparban tapasztalhatók persze hasonló munkakörülmények. Az unió szegényebb tagállamaiból nyugatra vándorló idénymunkások, így például a németországi spárgaszedők is hasonló problémákkal küzdenek, ám a szakszervezetek felhívása ellenére, a mezőgazdasági idénymunkát most nem szabályozza újra a német kormány.

(Mérce / Tagesspiegel / Deutsche Welle)