Varga Judit igazságügyi miniszter november 25-én, a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja alkalmából rövid videóban jelentette be a Facebook oldalán, hogy a kormány két új áldozatsegítő központ működését teszi lehetővé: az egyik Szegeden, a másik Kecskeméten nyílik meg decemberben. Így már hat ilyen központ fog az ország területén működni.

Ahogy a miniszter is kiemeli a videót megosztó bejegyzésében, az Igazságügyi Minisztérium még év elején, az Áldozatsegítés Éve program keretében kihirdette, hogy megduplázza az áldozatsegítő központok kapacitását: mivel akkor összesen három ilyen központ működött Magyarországon, ezért

már az akkori bejelentés alapján is arra lehetett számítani, hogy Vargáék tervei szerint további három áldozatsegítő intézmény létesül majd az év folyamán.

A negyedik központ Pécsen kezdte meg működését még júniusban, a miniszter szerdai bejelentésében az újdonság tehát annyi, hogy megtudtuk az ötödik és hatodik központ helyszínét és azt, hogy mikortól kezdik meg tevékenységüket.

Érdemes kiemelni, hogy bár Varga kifejezetten a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából tette ezt a bejelentést, az áldozatsegítő központok nem kimondottan a nemi alapú erőszakot elszenvedőknek vannak fenntartva. A központok mindenkinek segítséget nyújtanak, akik Magyarország területén bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés sértettjévé válnak.

Ráadásul ellentétben például az anyaotthonokkal és a védett házakkal, az áldozatsegítő központok nem biztosítanak szállást, csupán közvetítenek az áldozatok és az állammal külön jogszabály alapján szerződő szálláshelyek között. A védett szállást biztosító intézmények kapacitásainak bővítéséről eddig nem esett szó az áldozatsegítés éve keretében. Varga Judit szerint egyébként mintegy háromszáz védett szálláshely áll rendelkezésre az országban, amelyeket az állam és civil partnerei közösen tartanak fenn.

Amikor a kormány év elején „zéró toleranciát” hirdetett „az erőszak minden formájával” szemben, akkor az áldozatsegítő központok kapacitásának megduplázása mellett a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorításáról, a szülői felügyelet és kapcsolattartás, valamint a gyermekelhelyezés tekintetében a bírói joggyakorlat felülvizsgálatáról és a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének vizsgálatáról is döntött.

A bejelentést követően nőjogi szervezetek úgy vélekedtek, hogy az intézkedéscsomag a családon belüli és párkapcsolati erőszak megelőzésére egyáltalán nem fordított figyelmet, ehhez ugyanis szemléletformálásra lenne szükség. A feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról szóló törvényt október 20-án fogadta el az Országgyűlés, a Patent Egyesület szerint azonban a rendelkezés „egyáltalán semmilyen módon nem reflektál a hozzátartozók közötti erőszak témára, a címe nincsen szinkronban a tartalmával”.

Az ellenzék ezekre a hiányosságokra is reagálva közös javaslatcsomaggal jelentkezett a világnap alkalmából. A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd hét pontban foglalta össze a nők elleni erőszak „rendszerszintű problémájának” felszámolása érdekében általuk javasolt intézkedéseket:

1. önálló költségvetési alapot kell létrehozni a nők elleni erőszak megelőzésének támogatása érdekében,
2. meg kell erősíteni a nők elleni erőszak jelzőrendszerét,
3. bármilyen gyanús esetben hivatalos vizsgálatot kell biztosítani,
4. bővíteni kell az anyaotthonok kapacitását,
5. biztosítani kell a rendvédelmi és igazságügyi dolgozók megfelelő szakmai képzését,
6.  a családon belül erőszak elleni küzdelem legyen a Nemzeti Alaptanterv része,
7. növelni kell az iskolapszichológusok számát.

A pártok közös nyilatkozata szerint „véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amely csak látszatmegoldásokkal és propagandavideókkal lép fel az erőszak ellen. A Fidesz-rezsim ideológiai kifogások miatt nem hajlandó ratifikálni a nők és gyermekek jogait védő Isztambuli Egyezményt, miközben az lenne a minimum, hogy legalább az abban foglaltak életbe lépjenek, hogy csökkenjen a támadások lehetősége és növekedjen az áldozatok védelme.

Nem szimbolikus vitákat folytatunk, hanem azonnali lépéseket követelünk magyar polgárok százezreinek érdekében. Meggyőződésünk, hogy ennek akadálya nem a pénz, hanem a szemlélet hiánya – azaz annak a felismerése, hogy a nők nem a vak komondorokon esnek át, amikor kék foltok vannak a szemük alatt.”

Szerdai bejelentésében Varga Judit kiemelte, hogy idén november 1-jéig 9693 hívást fogadott az áldozatsegítő vonal, az áldozatsegítő központokat 1723-an keresték fel személyesen, a kormányhivatalok áldozatsegítő szolgálatát pedig 1042 ügyfél vette igénybe. Civil szervezetek adatai szerint minden ötödik nő él vagy élt valaha olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen testileg bántalmazta őt, és több mint 200 ezer nő él jelenleg is ilyen kapcsolatban.

November 25-én kezdődik a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen, amely december 10-ig tart. A 29 éve minden évben megrendezett nemzetközi eseménysorozat idei kampánya a „Felismeréstől a változtatásig” nevet kapta. Az akció kiemelt célja, hogy az emberek felismerjék a nők elleni erőszak – sokszor rejtett – formáit, és így kiállva az áldozatok mellett elítéljék a bántalmazást, valamint támogassák a bántalmazók felelősségre vonását. Az idei részletes program itt, a 16 akciónap oldalán található. A járványhelyzet miatt a programok az online térbe költöztek, a szerdai nyitóesemény a Mérce Facebook oldalán is követhető lesz este 20:00-tól.