Négy kérdést intézett Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő a Klebelsberg Központhoz hogy megtudja, a sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulók számára biztosítva vannak-e azon feltételek, amelyek segítségével részt tudnak venni a digitális oktatásban.

Emlékeztetőül: a Klebelsberg Központ (KK) az emberi erőforrások minisztere (Kásler Miklós) alá tartozó hivatal, amelynek feladata a köznevelési intézmények tevékenységének irányítása, ellenőrzése.

Ungár az alábbi kérdéseket tette fel:

1. A koronavírus-járvány márciusi megjelenése óta tankerületenként hány akadálymentesítő eszköz került beszerzésre és kiosztásra a sajátos nevelési igényű diákok digitális munkarendben való részvételéhez?
2. Milyen felmérés készült a tavaszi iskolai félév, illetve a nyári szünet alatt a sajátos nevelési igényű tanulók digitális eszközellátottságáról (beleértve az akadálymentesítő eszközöket)?
3. Tankerületenként hány olyan sajátos nevelési igényű tanuló van, aki megfelelő akadálymentesítő eszköz, vagy a szülő, gondviselő segítségének hiányában nem tudott otthonról bekapcsolódni a tavaszi digitális munkarendbe?
4. Tankerületenként hány olyan sajátos nevelési igényű tanuló van, aki digitális eszköz vagy internet-hozzáférés hiányában nem tudott otthonról bekapcsolódni a tavaszi digitális munkarendbe?

Közérdekű adatigénylésére a KK az alábbi választ küldte:

„Tájékoztatom, hogy a Klebelsberg Központ a közérdekű adatigénylésben megjelölt adatokat nem kezeli, azokkal nem rendelkezik.”

Vagyis, csak hogy tiszta legyen a helyzet: a tankerületeket felügyelő hivatal nem rendelkezik azon adatokkal, amelyekből kiderülne, hogy az SNI-s tanulókat segíti-e, és milyen mértékben az oktatási rendszer a digitális munkarendben való részvételben. És nem derül ki az sem, hogy volt-e bármilyen kiértékelése a tavaszi félév tapasztalatainak. Mint ahogy fogalmunk sincs arról, hány diák esik ki az oktatásból azért, mert nincs megfelelő eszköze a tanításban való részvételhez.

Mindez már csak azért is aggasztó, mert augusztusban a Klebelsberg Központot is irányító Emberi Erőforrások Minisztériuma sem volt hajlandó érdemben reagálni a felvetésre.

Ungár akkor Káslertől szerette volna megtudni, hogy fel van-e készülve az oktatási rendszer a koronavírus-járvány második hullámára. Akkor az LMP-s politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy tavasszal a kényszerű távoktatásban a sajátos nevelési igényű tanulók és szüleik sok esetben teljesen magukra maradtak.

„Az érintett szülők körében végzett felmérés szerint a gyermekek 8,8%-a semmilyen távoktatásban nem részesült a tavaszi időszak alatt, 15%-kuk hetente egyszer, 59% pedig minden nap részesült fejlesztésben. Legkevésbé a mozgásnevelés volt hatékony a szülők szerint illetve a kapcsolattartás gyakorisága.”

Kásler helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, de azon túl, hogy felsorolta, milyen módszertani útmutatókat adtak ki a sajátos nevelési igényű tanulók „járványhelyzet alatt történő támogatása céljából”, nem mondott semmit érdemben arról, hogy a beérkező tapasztalatok alapján milyen változásokat terveznek.

Mivel a minisztérium akkor pusztán arra koncentrált, hogy szeptember elsejétől megnyissák az iskolákat, arra a felvetésre, hogy a második hullámban esetlegesen szükségessé váló újbóli iskolabezárások alkalmával hogyan segítenék az SNI-s diákokat, semmi nem derült ki.

„Mindezekkel együtt 2020. szeptember 1-jén a megszokott tanévkezdést tervezzük, ugyanakkor a nyilvánosságra hozott, sajátos nevelési igény területekre specifikált módszertani útmutatók a tantermi oktatás során is jól felhasználhatóak a kreatív, modern, a kor szellemének megfelelő tanítási technikák alkalmazása során” – zárta akkori válaszát Rétvári.

Orbán Viktor az operatív törzs hétfő reggeli ülése után arról beszélt, hogy a hét egyik nagy védekezési akciója az iskolák működésének megvédése lesz.

„Küzdünk az iskolákban és az óvodákban, hogy ne kelljen őket bezárni” – mondta a miniszterelnök.

Jelenleg a kormány döntése alapján a középiskolákban, 8. osztály fölött álltak át digitális oktatásra az intézmények, az általános iskolák és az óvodák továbbra is működnek.

Nem ez az egyetlen olyan téma, amelyben a Klebelsberg Központ azzal üti el a kérdést, hogy nem rendelkezik adatokkal. Amikor például az volt a kérdés, hány gyógypedagógust képeznek az országban, hány SNI-s tanuló vesz részt a közoktatásban, velük hány gyógypedagógus foglalkozik, és hány betöltetlen gyógypedagógusi állás van az egyes tankerületekben, szintén azt válaszolták:

„az Ön által kért adatokkal a Klebelsberg Központ, mint középirányító szerv nem rendelkezik, azoknak az adatoknak nem adatkezelője.”

De ahogy akkor, úgy most is felmerül a kérdés: ha a tankerületeket összefogó hivatal nem rendelkezik a tankerületekben lévő intézményekben tanuló diákok helyzetéről átfogó információkkal – akkor mégis ki az, aki felelősen tudna válaszolni helyettük?