Romániában egyöntetűen, 220 szavazattal jóváhagyta az alsóház a román típusú kurzarbeit bevezetését, ami a munkahelyek megtartását, ugyanakkor a dolgozók fizetésének legalább részbeni biztosítását teszi lehetővé bizonyos keretek között – írja a Transindex.

A támogatást a munkabér felének a háromnegyedére lehet igényelni a veszélyhelyzet idején, valamint a rákövetkező három hónapban.

Ez úgy jön ki, hogy a munkáltató, amennyiben a járvány és a válság miatti gazdasági helyzet indokolja, legfeljebb 50 százalékkal csökkentheti dolgozói munkaidejét, ezzel arányosan pedig a fizetésüket. A bértámogatás pedig a kieső bér 75 százalékát fedezi, ami azt jelenti, hogy egy normál munkaideje felében dolgozó munkás a támogatással korábbi bérének 87,5 százalékát kapja készhez a veszélyhelyzetben, valamint utána.

A szabályozás szerint a munkáltatónak egy hónapra előre össze kell állítania a munkaprogramot, és legalább öt napban csökkentenie kell a dolgozó munkaidejét, akivel öt nappal előre kell közölnie, hogy csökkentett munkaidőre áll át, állami támogatással.

Miközben számos európai, köztük közép-kelet-európai ország fenntartja, vagy újraindítja korábbi kurzarbeit programját, Magyarországon egyelőre bizonytalan a helyzet.

Noha állítólag dolgozik a kormány a bértámogatási rendszer visszavezetésén, általános programot még nem hirdetett, és azt sem szabad elfeledni, hogy a „sajátosan magyar kurzarbeit” rendszer jóval kevésbé hatékonyan támogatta az állások megtartását, és magukat a bizonytalan helyzetbe került dolgozókat, mint például az osztrák – ellenére annak, hogy  a kormány rendszeresen hivatkozik az osztrák válságkezelési modell követésére.

A kormány legutóbbi bértámogatási programja a válság által különösen súlyosan érintett szektorokon, például a vendéglátáson segít. Ráadásul a támogatás formájában nincs sok köszönet, az érintettek tüntetést is tartottak az elégtelen intézkedések miatt a szigorított járványügyi szabályok bevezetése előtti napon, mintegy az őszi tüntetési szezon zárásaként.

Ennek jegyében ugyanis az érintett szektorokban dolgozók után a novemberre esedékes bér felét igényelhetik a munkáltatók, abban az esetben, ha a dolgozót a hónapban végig foglalkoztatják, és teljes bérét kifizetik – azonban a támogatást csak utólag kapják meg. Ez a vendéglátóiparban mind a munkáltatók, mind a dolgozók szerint életszerűtlen, és csupán nagyon kevés cégen, valamint dolgozón tud segíteni, a kisebb, bevételüktől teljesen elesett cégek számára nem motiváló, ráadásul a szektorban nagyon gyakori, hogy a valósnál alacsonyabb munkaidőre vannak bejelentve az alkalmazottak.

A kormány más formában ellenben támogatja a cégeket: az MTI híre szerint – amit többek között a Bors is szemlézett – a kormány a beruházásokat támogatja, vagyis különböző fejlesztésekre ad pénzt a cégeknek ahelyett, hogy szociális területen költene – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a német ipar lobbiszervezete, a Német Iparszövetség konferenciáján.

Ezt látja a kormány hatékony eszköznek a munkahelyek megtartására, így eddig a miniszter számításai szerint 1,2 milliárd euró befektetésével 155 ezer munkahelyet sikerült megmenteni. A támogatások a beruházások árának felét fedezik, 800 ezer euró értékig.

Amennyiben a magyarországi bruttó átlagkeresettel számolunk, ami a KSH szerint bruttó 395 900 forint – és most tekintsünk el az átlagkereset számításának problémáitól – akkor a romániai rendszer szerint a hivatkozott 1,2 milliárd euróból durván 2,9 millió ember egyhavi bértámogatását lehetne finanszírozni.

Ez több, mint a csaknem 4,5 millió foglalkoztatott fele, de azzal is összehasonlíthatjuk az összeget, hogy a kormány 2020-ra 83 milliárd forintot irányzott elő álláskeresési járadék céljára, ez az 1,2 milliárd eurónak kevesebb, mint az ötöde (és elég hamar nagyjából el is fogyott). Noha a válság idején húsbavágó lenne az álláskeresési járadék három hónapos, kirívóan rövid folyósítási idejének a meghosszabbítása, ez egyelőre nincs terítéken.