Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Fél év alatt elfogyott az álláskeresési járadékokra szánt költségvetési keret

Ez a cikk több mint 3 éves.

A hivatalos adatok szerint a járvány hazai kezdete óta eddig 112 ezren vesztették el az állásukat, de a valós szám ennél jóval magasabb lehet, mivel nem mindenki regisztrálja magát a munkaügyi hivataloknál álláskeresőként.

Azonban ennek ellenére úgy tűnik, már csak a regisztrált munkanélküliekre többet kellett költenie a kormánynak, mint amennyit az idei évre beterveztek: az elmúlt fél évben a passzív munkaerőpiaci kiadásokra szánt előirányzat 83,2 százaléka elfogyott. Ez az álláskeresési járadékot, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, valamint az ellátások megállapításával kapcsolatos útiköltség-térítéseket lefedő 83 milliárdos összegből kicsivel több, mint 69 milliárdot jelent – írja az Mfor.

Csak júniusban 29,4 milliárd forintot fordított a kormány passzív kiadásokra. Ez annyira kiugró tétel, hogy 2006 óta egyetlen hónapban sem volt még csak hasonló nagyságú kiadás sem ebben a szektorban.

Ami azt jelenti, hogy a megmaradt 14 milliárdos összeg, amíg egy átlagos hónap fedezésére igen, addig egy újabb júniusi mértékű kiadásra már nem lenne elég. Ennek ellenére nem lesz szükség a költségvetés módosítására, mivel a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül az álláskeresési ellátások előirányzat egy felülről nyitott előirányzat, azaz a kormány anélkül túllépheti azt, hogy a parlamentnek a költségvetés átalakításáról szavaznia kellene.

Ezzel együtt is látszik, hogy míg a kormány az elvesztett munkahelyek pótlását ígéri, addig az emberek minden eddiginél nagyobb számban folyamodnak a vezetés által elítélt segélyekért.

Arról már korábban mi is beszámoltunk, hogy a fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai között a magyar munkanélküli támogatási rendszer számít a legszűkmarkúbbnak. Álláskeresési járadék címszó alatt ugyanis a munkanélküliek pusztán 3 hónapig jogosultak korábbi bérük 60 százalékára, de legfeljebb 160 ezer forintra havonta.

Már áprilisban látszott az álláskeresési járadék iránti igény megnövekedése, akkor 3 milliárd forinttal növekedett meg az igényelt összeg az előző évhez képest.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt