Nem kezeli a választási rendszer hosszú ideje megoldásra váró problémáit, viszont több ponton indokolatlanul szűkíti a választójog gyakorlásának lehetőségét az új választási törvény módosítása, derül ki a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) elemzéséből.

A törvénymódosítási javaslatot november 10-én, éjfél előtt egy perccel, különleges jogrendben, a kijárási tilalom és a tüntetési tilalom kezdete előtt nyújtották be, anélkül, hogy társadalmi egyeztetésre bocsájtották volna azt, pedig a kormánynak ez törvényi kötelezettsége lett volna. Emellett pedig a mindenkit érintő járványügyi rendeletek is hatálybalépésük előtti utolsó pillanatokban jelentek meg: „ezeket valószínűleg rohamtempóban szövegezték meg, szemben a választási szabályokkal, amelyek hosszabb, de a közvélemény számára átláthatatlan folyamat eredményeként születhettek meg”, írja a TASZ.

Gulyás Gergely október végén egy Kormányinfón még azt nyilatkozta: a törvény értelmében a választási évet megelőző évben már nem nyúlhatnak a törvényhez, így bármilyen módosításra ez a félév áll rendelkezésre, jelentősebb átalakítás azonban nincsen tervben.

Mit tartalmaz a javaslat?

• a TASZ szerint a módosítás kényszerpályát jelöl ki az ellenzéki pártoknak a 2022-es országgyűlési választásokra: mivel legalább 50 egyéni jelöltet kell állítani egy pártnak az országos listához, így az ellenzéki koordináció lehetőségei megszűnnek: egy vagy legfeljebb két listát állíthatnak, kölcsönös visszaléptetésekkel pedig nem működhetnek együtt. Mindeközben a kampányfinanszírozásról szóló rész pedig arra motiválja a pártokat, hogy minél több egyéni jelöltet állítsanak, hiszen ekkor több támogatást kapnak.
• a jövőben akkor is érvényessé tennék a levélszavazatokat, ha hiányzik belőle az ún. belső boríték, vagy az nincs lezárva. Ez a választás tisztaságát és a szavazás titkosságát is sérti. A levélben szavazás során ugyanis egy külső borítékba kell elhelyezni az azonosító nyilatkozatot (amiből kiderül, hogy ki adta le a szavazatot), a szavazólapot pedig egy zárt belső borítékba kell helyezni, így nem kapcsolható a szavazat a konkrét választópolgárhoz.
• korlát nélkül lehetne fotót készíteni a szavazólapról: a javaslat a strasbourgi bíróság egy ítéletére hivatkozva megengedné, hogy „magáncélra” le lehessen fotózni a szavazólapot – ilyen lehetőség előírásáról azonban az ítélet nem szól. A fotózás viszont könnyen visszaélésekre adhat okot, hiszen ezután esetleges csalás szervezői egyszerűen ellenőrizhetnék kiszolgálatatott választópolgárok megvásárolt vagy nyomásgyakorlással megszerzett szavazatait.
• rövidebb idő áll majd rendelkezésre az átjelentkezéshez: most a szavazást megelőző negyedik napig kell megérkeznie a kérelemnek a választási irodához, a javaslat ezt kilencedik napra módosítaná. Sok élethelyzet képzelhető el, amikor ez a határidő azt eredményezné, hogy végül nem tud szavazni a választópolgár.

Mit nem tartalmaz a javaslat?

• a szervezet évek óta javasolja a többes ajánlás megszüntetését, hogy végre megszabadulhassunk a kamupártoktól: ennek értelmében egy választópolgár több egyéni képviselőjelöltet is ajánlhat, annak ellenére, hogy végül csak egyre szavazhat. A többes ajánlás rendszerét azonban a törvényjavaslat fenntartja.
• régóta szorgalmazzák, hogy a jogalkotó találjon biztonságosabb módot a levélszavazás helyett  a határon túli magyarok szavazásának lebonyolítására – ám a tervezet még a mostani helyzeten is ront.
• a TASZ azt is javasolta, hogy a delegált szavazatszámláló bizottsági tagok elektronikus úton is vagy a lakóhelyük szerinti polgármester előtt is tehessenek esküt. A mostani szabályok szerint ezt csak szavazatszámlálás helyén tehetik meg, így, akár a fél országot is keresztül kell utazniuk ezért, ami megnehezíti a dolgukat – és a járványhelyzetben kifejezetten veszélyes is.
• az Országgyűlésnek több Pest megyei országgyűlési egyéni választókerület határát módosítania kellene, ugyanis ezeknek annyira megváltozott a lakosságszámuk, hogy a törvény szerint kötelező lenne a módosítás.

Mivel november tizedikén fogadta el az Országgyűlés a rendkívüli jogrend meghosszabbítását, így az Orbán-kormány a következő 90 napban rendeleti úton kormányozhat. A választási törvény megváltoztatása nem része ennek a rendkívüli jogrendnek, rendes parlamenti ügymenetben kell tárgyalni.