Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Óriási az életszínvonalbeli különbség az ország régiói között

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019-es adatai szerint életszínvonal tekintetében tovább nőtt a különbség a magyarországi régiók között.

Az egyes területek háztartásainak életszínvonalát vizsgáló adatok alapján szakadás látható az országon belül.

Ahogy ez Magyarország esetében már evidensnek tűnik, ismét a budapesti székhelyű szervezetek munkavállalói keresték a legtöbbet, illetve a fogyasztás is a budapesti háztartások esetében a legmagasabb.
A regionális szakadék olyan kérdésekben figyelhető meg, mint a deprivációban élők száma, munkajövedelem és társadalmi jövedelem arányának vizsgálata háztartásonként, a fogyasztás, illetve a háztartás kiadásai.
A hatalmas életszínvonalbeli különbséget reprezentálja például az is, hogy Észak-Alföldön a háztartások egy főre jutó éves bruttó átlagjövedelme csupán 62,78%-a a budapesti háztartások egy főre jutó bruttó éves átlagjövedelmének, azaz kevesebb mint kétharmada (az előbbi 1 658 000 Ft, míg az utóbbi 2 641 000 Ft).
Viszonyítási alapnak érdemes figyelembe venni, hogy míg a budapesti adat az országos átlag 1,3-szorosa, addig az Észak-Alföldön élők 17,3%-kal az országos alatt szerepeltek. Dél-Dunántúlon az észak-alföldihez hasonlóan alacsony bevételekről tanúskodnak az adatok, Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország már az eggyel gazdagabb kategóriába esik, itt 1 700 000 Ft és 1 899 000 Ft közé tehető ez az érték.

Ugyanakkor Észak-Magyarországon a legnagyobb a súlyos anyagi deprivációban élők aránya.Ezeket a régiókat jövedelem tekintetében Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl és Dél-Alföld követik (1 900 000 – 2 099 000 Ft), a vezető pedig Budapest.

Észak-Magyarországon más adatok szerint is rosszabb a helyzet, mint az ország gazdagabb régióiban, itt ugyanis minden negyedik háztartást érint a szegénység vagy kirekesztődés kockázata, illetve a fogyasztási kiadások is itt a legalacsonyabbak.

A felmérés figyelembe vette a háztartások jövedelemszerkezetét, azaz, hogy bevételük hányad része származik munkáért kapott jövedelemből, és hányad része társadalmi jövedelemből, mint például a nyugdíjellátás vagy munkanélküli ellátás. Ebből a szempontból az országos lista alján a dél-dunántúli régió áll, ugyanis a társadalmi jövedelem aránya átlagosan itt a legmagasabb, 30%.
A fenti statisztikák alapján jól látható, hogy egyrészt minden faktor szerint a budapesti háztartások életszínvonala a legmagasabb, másrészt, hogy az ország egyes régióiban, például Észak-Magyarországon több esetben is az átlagnál jelentősen rosszabb adatokat mértek.

Bár eddig is nagy különbségekről beszélhettünk, a tavalyi évre ezek tovább nőttek, mélyítve ezzel a már meglévő regionális törésvonalakat Magyarországon, ismét rámutatva ezzel, hogy egyes területek lakosai eleve rosszabb helyzetből indulnak, mint az országos átlag.

Címlapkép: Wikipédia