Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megszavazta az Országgyűlés, hogy tárgyalótermi tapasztalat nélkül legyen főbíró Polt Péter volt helyettese

Hétfőn elfogadta az Országgyűlés Áder János köztársasági elnök javaslatát a Kúria elnöki posztjára, és megszavazta, hogy dr. Varga Zsolt András legyen a legfőbb magyar bírói fórum főbírója.

Varga Zsolt Andrást 161 képviselő részvételével titkos szavazással, kilenc évre választották kúriaelnökké.

Varga Zs. András jelenleg is tanszékvezető egyetemi tanár a PPKE Jog- és Államtudományi kar Alkotmányjogi Tanszékén, 2014 szeptemberétől alkotmánybíró (amely tisztségéről az összeférhetetlenség miatt most lemondott), korábban Polt Péter legfőbb ügyész volt közjogi helyettese is volt. Több fővárosi ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmánybírósági Albizottságának alelnöke lett.

Varga Zs. András jelölése komoly vihart kavart a hazai bírói karon belül: jelöltté válását ugyanis két közelmúltbeli, a kormányoldal által kezdeményezett törvénymódosítás tette lehetővé, amely engedélyezte, hogy a Kúriára kerüljenek olyan alkotmánybírák, akik a bírói pályáztatási rendszeren sosem mentek keresztül, ráadásul sokuk rendesbíróként soha, sehol nem ítélkezett. Ezzel megszakad az a hagyomány is, hogy a rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelezően rövidebb-hosszabb ideig bíróként is dolgozott.

Budapest, 2020. október 8.
Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyûlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlament Delegációs termében 2020. október 8-án.
MTI/Illyés Tibor

Az Országos Bírósi Tanács (OBT) is egyhangúlag (13 nem, 1 igen) ellenezte a volt főügyészhelyettes elnökké választását: bár a testület elismerte Varga Zsolt András tudományos területen szerzett érdemeit és szakmai felkészültségét,

azonban nem tudott elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy „a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek terén gyakorlati múltja nincs”,

ezért megválasztását nem támogatta.

Az OBT szerint Varga Zs. jelölése nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy „a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön”.

Az alaptörvény szerint a Kúria elnökét a határozatlan időre kinevezett és legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Országgyűlés, ami első körben kizárná, hogy ítélkezési tapasztalattal nem, csak bírói kinevezéssel rendelkező személy kerüljön a főbírói posztra, ám a Fidesz tavaly úgy írta át a szabályokat, hogy a bírói szolgálati jogviszony számításakor „a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni”.

Az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott jogállamisági jelentésének legsúlyosabb igazságszolgáltatási kritikájaként pont az szerepelt, hogy a tavaly decemberben hozott új magyar jogszabályok lehetővé teszik az Alkotmánybíróság Országgyűlés – azaz a gyakorlatban kizárólag a Fidesz – által jelölt és megválasztott tagjainak a Kúria bírói tisztségeire való, a szokásos pályázati eljárás mellőzésével történő kinevezését, valamint lazítják a Kúria elnökére vonatkozó kinevezési feltételeket.

A Varga Zs. András Darák Pétert váltja a Kúria elnöki posztján, aki 2021. január 1-jéig tölti be a pozíciót.

Az ellenzéki képviselők a főbíróválasztás napirendi pontjánál felálltak, és kivonultak az Országház ülésterméből. Az ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció (DK) a szavazás napján az MTI-nek eljuttatott közleményében jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson, az LMP pedig azt közölte, nem szavzzák meg Varga Zs. András elnökségét. A DK szerint „A DK szerint Polt Péter jobbkezének semmi keresnivalója nincs semmilyen bíróságon, nemhogy a Kúria elnöki székében”, az LMP pedig az OBT által is kifogásolt szempontokra hivatkozott (vagyis arra, hogy Varga Zs. hogy nem rendelkezik semmilyen ítélkezési és tárgyalótermi gyakorlattal).

Frissítés, 18:40: Az MSZP a szavazás után egy videót tett közzé, amelyben Tóth Bertalan pártelnök arról beszél, a kúriaelnöki szavazás szavazólapját elküldik az összes magyarországi jogi kar dékánjának, hogy őrizzék meg, mert hogy erre sor kerülhetett, azt később tanítani fogják, és pont az ilyen lépések támasztják alá az Európai Bizottság jogállamisági jelentését.

Állami ingatlanok magánkézbe

A hétfői ülésnapon nemcsak a kúriaelnök személyéről döntött az Országgyűlés: állami ingatlanok vagyonkezelő alapítványoknak történő átadásáról is szavazott a parlament, mégpedig a Millenáris Alapítványnak, a Batthyány Lajos Alapítványnak és a Matthias Corvinus Collegium Alapítványnak.

A törvény minősített többséget igénylő rendelkezéseit 132 igen, 36 nem és 19 tartózkodás mellett fogadta el a kormánypárti kétharmad, az egyszerű többséget igénylő rendelkezésekre pedig 132 igen, 37 nem 18 tartózkodás mellett adta áldását a T. Ház.

Csütörtökön egy, az utolsó pillanatban benyújtott, hétfőn pedig a fideszes többség által megszavazott törvénymódosítási javaslattal az állam még annál is több ingatlant ad át a Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC), mint az a vagyonátadásról szóló törvény eredeti, szeptemberi változatában szerepelt.

A 444 összefogalalója szerint a törvény első változatában két pécsi ingatlanra volt jogosult az MCC, a Király utcai egykori tiszti kaszinóra, és a Mária utca 10. alatt lévő lakóházra. Egy nappal azelőtt, hogy a vagyon átadásáról szóló törvényt a parlament Törvényalkotási Bizottságában véglegesítették volna, a testület kormánypárti képviselői a pécsi ingatlanokhoz hozzáadtak még hét révfülöpi, egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi ingatlant is.

A módosításról szóló bizottsági vitára a kormány Orbán Balázst, a Miniszterelnökség államtitkárát küldte, aki egyben a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke is, vagyis az állam részéről ő az illetékes a vagyon ingyenes átadásában, míg a másik oldalon ő az illetékes a vagyon átvételében.

Budapest, 2020. május 20.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára felszólal a különleges gazdasági övezetrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló kormányzati elõterjesztés általános vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. május 20-án.
MTI/Kovács Tamás

Az ellenzéki képviselők tiltakoztak az ellen, hogy ugyanaz a személy vegyen részt állami ingatlanok ingyenes átadásában és átvételében is. Orbán Balázs viszont arra emlékeztette a képviselőket, hogy „Nyugaton és Magyarországon is természetes, hogy egy politikus alapítványok vezetésében is részt vállaljon”, a hétfői parlamenti vitán pedig azzal érvelt, hogy az érintett alapítványokra az átláthatósági szabályok fokozottan vonatkoznak majd.

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor