Szaloniki utcáin nem nehéz kiszúrni a rendőrség feliratú kisbuszt, melynek ablakai le vannak rácsozva. A jármű egész nap ott áll a város központjában, körülötte fegyveres rendőrök sorakoznak. Ezzel a kisbusszal szedik össze és hurcolják el a menekülteket a városban és a környező helyeken. Az illegális kitoloncolások száma a tavalyi év végén kezdett jelentősen növekedni Görögországban, 2019-ben ugyanis közel 75 ezer menekült érkezett az országba, ami 48%-kal több mint az előző éves migrációs adat.

Bár a deportálások lassan egy teljes éve folynak, a görög miniszterelnök, Kiriakosz Mitszotakisz azóta is tagadja, hogy az esetekhez bármiféle köze lenne a görög kormánynak. Mitszotakisz szerint az egész csak a törökországi propaganda része, annak ellenére, hogy videó- és fotóanyagok is készültek már néhány esetről, melyen tisztán látszanak a görög rendőri egyenruhák.

A menekültek kihurcolása Görögország területéről jogellenes.

Olyan személy kitoloncolása, aki nemzetközi védelmet kér és menedékjog iránti kérelmet nyújt be, törvénybe ütközik, ha a visszatérés egy olyan országba történik, ahol valószínűleg üldöztetés és bántalmazás fenyegeti.

Mivel az Európai Bizottság küld pénzügyi támogatást a görög kormánynak a migráció ellenőrzésére, az ő feladatuk lenne kivizsgálni a kitoloncolásokat, és eljárást indítani Görögország ellen, amiért a tagállam megsérti az Európai Unió törvényeit azzal, hogy a görög hatóságok nem tartják be az EU menekültügyi jogszabályait.

A deportálások legtöbbször előkészített hajókon történnek, ám gyakran lökik át az összegyűjtött menekülteket Görögország és Törökország természetes szárazföldi határánál, az Évrosz folyónál. Brutális esetekről a Josoor International Solidarity nevű tagja is beszámolt nekem.

A menekültsegítő NGO feladatának tekinti, hogy megfigyeljék a menedékkérőket, és megpróbálják velük felvenni a kapcsolatot a kitoloncolásuk után. Azonban a rendőrök minden iratukat, pénzüket, mobiltelefonjukat, sőt gyakran még ruháikat is elkobozzák, ezért ez gyakran nehézségekbe ütközik. A Josoor szerint az eltulajdonított pénzösszegek szinte biztos, hogy nem a kormányhoz, hanem a rendőrökhöz jutnak.

Nem csak maguk a kitoloncolások számítanak illegálisnak, hanem a brutális eszközök is, amelyekhez a rendőrség folyamodik.

„Voltak olyan esetek is, amikor összekötözött kézzel lökték a rendőrök az embereket az Évrosz folyóba, hogy így ússzanak vissza Törökországba. Olyan történetekről is tudunk, amikor a folyón lévő kis szigetekre hurcolták a menekülteket és ott hagyták őket. Aki tudott úszni, az így el tudta érni a török partot, de nem egy olyan esetről hallottunk, ahol egy menekült belefulladt a folyóba„- nyilatkozta nekem Natalie Gruber a Josoor-tól.

2019-ben 174 menekült személy halálát vagy eltűnését jelentették be csak az Évrosz folyó térségénél. A valós adatok a szervezet szerint nagy valószínűséggel meghaladják a közöltek tízszeresét, hiszen nehéz visszakövetni a menekült személyek eltűnését.

A kitoloncolásokhoz leggyakrabban az utcákról gyűjtik össze a menekülteket. Natalie olyan esetekről is tud,  amikor a rendőrök görög dokumentumokat töltettek ki a menekültekkel, biztosítva őket arról, hogy csak regisztrációs papírok a menedékkérői státuszhoz, ám valójában a saját deportálásukat íratták velük alá. Így szinte bárkit visszatoloncolnak a rendőrök: családokat, kiskorúakat, különböző nemzetiségű menekülteket. A Josoor szervezet hat olyan konkrét esetről is tud, amikor európai útlevéllel rendelkező menekültet deportáltak vissza a fegyveres rendőrök Törökországba.

„Volt egy férfi, aki Ausztriában kapott menekült státuszt, már meg volt az érvényes útlevele, így hát visszajött Görögországba meglátogatni a testvérét. A rendőrség viszont elkobozta a dokumentumait és kitoloncolta Törökországba„- nyilatkozta Natalie.

Ellehetetlenített segítség

Mama Rosa aktivistával Szaloniki vörös lámpás negyedében beszéltem, ahol egy raktárhelyiségszerű termet bérel. Őt minden menekült ismeri  a városban. Többszáz menekültnek oszt ételt naponta, ehhez a hozzávalókat késő délután gyűjti össze a környező kisboltokból, ahol ingyen neki adják azokat a zöldségeket és gyümölcsöket, amiket másnap már nem tudnának árusítani.

Nem csupán élelmiszert, de egészségügyi ellátást is biztosít a rászorulóknak. Ő maga is az egészségügyben dolgozott, mielőtt Németországból az Égei-tenger partjára költözött. Jelenleg néhány orvos és egészségügyi dolgozó önkénteskedik nála, van olyan önkéntese, aki nyugalmazott orvosként Németországból repült Szalonikibe, csak azért, hogy segíthessen.

Elmondása szerint az utóbbi időben sok menekült már az ételosztásra sem mer eljönni, mivel előfordult párszor, hogy a rendőrök ekkor csaptak le a tömegre, s hiába rendelkeztek a legtöbben érvényes dokumentumokkal, így is elhurcolták őket.

Nem csak az utcákról gyűjtik be a menedékkérőket, a Szaloniki melletti Diavata menekülttáborba is gyakran jár a rendőrség, innen is véletlenszerűen hurcolják el az embereket. „Van, hogy három naponta megáll itt egy rendőrautó, és elvisznek néhány embert„- mesélte nekem egy afgán menekült a Diavata táborban. A deportálásokat nem csak a rendőrség emberei végzik. Beazonosíthatatlan fekete maszkos férfiak is segítenek a hajókon, amelyeken elszállítják a menekülteket a török partokhoz. Néhányan maguk is menekültek lehetnek, akik a kitoloncolásokban való segítésekért cserébe tovább folytathatják útjukat Európába.

A moriai tűz fokozza a helyzetet

A szeptember 8-i leszboszi tűzeset után még többen kerültek az utcákra. A szigeten lévő Moria menekülttáborban összesen 13 ezren laktak, s bár már 10 uniós ország jelezte, hogy hajlandó befogadni pár száz kiskorú menekültet, az, hogy mi lesz a többi, körülbelül 10 ezer volt táborlakó sorsa, egyelőre bizonytalan.

Az elpusztított tábor lakói a múlt héten tüntetésbe kezdtek. A legtöbben segítség feliratú táblákat tartanak fel a magasba, és az Európai Unió segítségét kérik, a rendőrség helyenként könnygázt vetett be a tüntető tömeg ellen. A feszültséget az is fokozza, hogy a táborellenes helyi lakosok is tiltakozásba kezdtek a menedékkérők újbóli elszállásolása ellen. A lakosokat az új koronavírus szétterjedésének lehetősége is aggasztja, mivel a tűzeset előtt 35 menekültet teszteltek pozitívan.

Athénban hónapok óta a Viktória téren laktak a menekültek, miután megkapták a menedékkérői státuszt, és el kellett hagyniuk a tábort, minden további információ nélkül. A tűzeset után viszont az egész teret kiürítették a rendőrök, ahol átlagosan 100-150 menekült húzta meg magát naponta. Félő, hogy a kitoloncolások száma tovább fog nőni most, hogy még több menekült került az utcára.

A leszboszi tűzeset óta nagyobb nyomás alá került a görög kormány, hiszen Európa szinten hatalmas figyelem hárult a görögországi menekülthelyzetre. Kérdéses viszont, hogy az Európai Unió hajlandó-e a közeljövőben foglalkozni az illegálisnak minősülő kitoloncolások kivizsgálásával.

Jelenleg már épül az új tábor Leszboszon, ami több férőhellyel fog rendelkezni, mint elődje, az Európai  Bizottság új menekültügyi terve, mely szerint újonnan egyetlen ország sem lenne köteles menedéket nyújtani senkinek, pedig a napokban látott napvilágot.

Kérdéses, hogy ha el is fogadják a befogadási kvóták mellett lényegében kitoloncolási kvótákat bevezető rendszert, az képes-e emberségesebbé tenni tenni az európai menekültügyi rendszert, avagy csak a kitoloncolásokat teszi majd hatékonyabbá. A görög partvidéken a helyzet mindenesetre napról napra tarthatatlanabb.