Jelen állás szerint bő egy hónap múlva, október elsején járnak le az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopok, ami jelentős áremelkedéssel járhat az RTL Klub által megkérdezett Raskó György agrárközgazdász, a választás előtti ellenzéki összefogásban is aktív szakértő szerint.
A közgazdász jóslata szerint várhatóan az étolaj fog a legdrasztikusabban drágulni, a literenkénti 1300-1400 forintos ár is lehetséges.
Ez 70-80 százalékos drágulást jelentene. Raskó szerint elképzelhető, hogy az ársapkát fokozatosan fogják megszüntetni, de ez nem változtat azon, hogy jelentős lesz az árdrágulás az alapvető élelmiszerek körében. A környező országokban az érintett élelmiszerek jelenleg 40-50 százalékkal drágábbak, mint Magyarországon.
Mire vonatkozik az árstop?
A következő termékeket kell február 1-től jelen állás szerint október 1-ig a kiskereskedelemben saját, 2021. október 15-i árakon forgalmazniuk a kiskereskedőknek:
- kristálycukor (fehér cukor);
- búzafinomliszt BL 55;
- finomított napraforgó étolaj;
- házi sertés comb (ideértve a csontos, bőrös,
filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában,
akár előrecsomagolva, akár anélkül történő
értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva); - csirkemell, csirkefarhát – hát, egyben vagy külön
far és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös,
filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában,
akár előrecsomagolva, akár anélkül történő
értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva); - ultra magas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8%
tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej.
Az agrárközgazdász többek között azzal magyarázza a várható drágulást, hogy a világpiacokon, élelmiszertőzsdéken ismét növekszik a kereslet az élelmiszerek iránt, ez pedig globálisan felhajtja az árakat.
Az élelmiszerárak napjainkban jelentősen ki vannak téve a tőzsdei spekulációknak; noha az élelmiszer-termelés célja elvileg a társadalmak élelmezése is lehetne, valójában esetükben is olyan kommodifikált termékről beszélhetünk, ami a nagy termelők és kereskedők szempontjából elsősorban a tőkefelhalmozás eszköze.
Így hiába áll rendelkezésre globálisan vagy lokálisan (esetünkben Magyarországon) elegendő mennyiségű élelmiszer, a kereskedők és befektetők a – jelentős részben általuk gerjesztett – piaci folyamatokkal kapcsolatos várakozások függvényében üzletelnek az élelmiszerekkel. Ez pedig meglátszik az élelmiszerárakon is.
Ezt a hatást súlyosbítja, hogy az idei évben valóban kevesebb lesz a megtermelt élelmiszer mennyisége globálisan, az ukrajnai háború, a megnövekedett gázárak miatti műtrágyahiány, valamint az északi féltekét sújtó aszály és hőhullámok miatt. A helyzet kezelésére óhatatlanul szükségesek lesznek helyi állami, valamint nemzetközi beavatkozások a piaci folyamatokba, ezek nélkül ugyanis a jelenlegi rendszer aligha lesz képes biztosítani a megfizethető élelmiszer-ellátást a világ számos pontján – például Magyarországon sem.
Nálunk egyébként Raskó szerint 30 százalék körüli az élelmiszerek árdrágulása, míg a környékbeli országokban 14-15 az elmúlt évhez képest – igaz, Magyarországon a drágulás alacsonyabb bázisról indult. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az egyes élelmiszerek, mint a fentiekből is kiderül, különböző mértékben drágulnak, így a péktermékek például jóval drasztikusabb áremelkedésen mentek keresztül.
