Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A munkanélküliek fele semmilyen pénzügyi segítséget nem kap az államtól

Bár augusztus óta 6,2 százalékkal, azaz 21 300 fővel kevesebben regisztráltatták magukat álláskeresőként, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartása szerint jelenleg több mint 323 ezren keresnek állást Magyarországon. Ez tavaly szeptemberhez képest harmadával, azaz 80 ezerrel több munkanélkülit jelent – írja a Népszava.

A kormány – európai szinten példátlan – szűkmarkúságának köszönhetően azonban 169 500-an, (vagyis a munkanélküliek több mint fele) semmilyen pénzügyi ellátást nem kapnak.

Tovább árnyalja a képet, hogy akik kapnak valamit, azoknak is csak a fele részesül álláskeresési ellátásban, a többieknek csak  szociális jellegű juttatás marad. Ennek egyrészt az az oka, hogy a az álláskeresők negyede, mintegy 79 ezer ember tartósan munkanélküli, azaz egy éve, vagy már annál is régebben keres munkát, az álláskeresési ellátás azonban csupán 3 hónapig tart, ezután már csak a 22 800 forintos szociális támogatást lehet kérni.

Emellett egy másik feltétel is leszűkíti a jogosultak számát: az álláskeresési járadékhoz a megelőző három évben legalább 360 napos bejelentett munkaviszony vagy vállalkozói jogviszony megléte és a járulékok befizetése szükséges, a koronavírus-válság által leginkább érintett ágazatokban (pl. vendéglátás, turizmus) azonban nem ritka a feketemunka, így sokan nem tudják igazolni korábbi munkaviszonyukat.

A rendszer tehát sokakat teljesen kiszorít, vagy csak minimális összeghez enged hozzáférni. Így történhetett meg az is, hogy a regisztrált munkanélküliek kevesebb, mint harmada – alig több, mint 82 ezer ember – kapott csak szeptemberben álláskeresési ellátást.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára, Bodó Sándor szerint természetesen a három hónapja mérséklődő munkanélküliség a kormány munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő programjainak érdemi hatása.

Azt azonban érdemes megjegyezni: miközben számos közép-európai ország továbbra is fenntartja a német Kurzarbeit mintájára megalkotott munkahelyvédelmi bértámogatást gazdaságuk és a munkahelyek védelmének érdekében, idehaza nem került szóba a részmunkaidős foglalkoztatási támogatás meghosszabbítása.

Magyarországon a német eredeti koncepció „sajátosan magyar” verziója szerint a kormány három hónapra átvállalta a cégeknél 15-75 százalék közötti arányban kieső munkaidő bérének 70 százalékát, a minimálbér kétszeresének megfelelő bérig. Az elérhető maximális bértámogatás így tehát 112 ezer forint volt. A bértámogatás azonban közel sem ért el mindenkit, a leginkább rászorulók magukra maradtak.

Miközben a bértámogatási programok épp kifutóban vannak, újakról pedig nem tudni, a kormány az „annyi munkahelyet teremtünk, ahányat a járvány tönkretesz„ mondatot mantrázva egész egyszerűen nem vesz tudomást a munka és ellátás nélkül maradt közel 170 ezer emberről.

Az következő hónapok pedig továbbra is borús képet mutatnak: miközben az élelmiszerárak Magyarországon szálltak el a legdurvábban az EU-n belül, a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése szerint a járvány második hulláma miatt ősszel és jövő év elején ismét a foglalkoztatás csökkenése várható. Az év végén összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgozhatnak majd a versenyszférában, mint 2020 elején, a munkanélküliségi ráta pedig 6,5 százalékra is emelkedhet.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt