Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Azért fizettek magasabb adót a magyar cégek, mert a multik több kedvezményt kaptak

Bár a kormány az elmúlt öt évben megfelezte a társaságiadó-kedvezményeket, így is nagyon sok kedvezményt kapnak a vállalkozások.- írja friss elemzésében a G7, a NAV-tól megkapott, 2013 és 2017 közti évek a vállalatok éves társaságiadó-bevallásából származó fő gazdasági mutatószámok alapján. A portál szerint a lista azért is érdekes, mert eddig nem látott részleteséggel mutatja be a magyarországi vállalatok trendjeit.

Az adatokból kiderül, hogy az ország nagyon külkereskedelem fókuszú, mivel a magyarországi vállalatok bevételének egyharmad külföldről érkezett. Azonban ebben nagy a különbség a különböző tulajdonosi struktúrák szerint: minél nagyobb a külföldi tulajdoni hányad, annál nagyobb az exportárbevétel aránya, ehhez a magyar cégek nem is tudnak igazán felzárkózni. Ezzel együtt tagoldóik egyre jobban szét a magyar vállalati szféra, amíg a hazai tulajdonú cégek „befele fordulnak”, addig a külföldi kézben lévők az exportra koncentrálnak.

Ebben persze az is szerepet játszhat, hogy számos olyan szektorból szorultak ki nemzetközi cégek, amik természetüktől fogva belföldre állítanak elő terméket, ilyenek például a média és az energetika, amikben szerepüket állami tulajdonú vagy kormányzati támogatással rendelkező magyar szereplők foglalták el.

A változás mértékét jól mutatja, hogy amíg 2013-ban a magyar tulajdonú cégek az exportárbevétel harmadát adták, addig 2017-ben már csak a negyedét: Ebben az időszakban a többségi külföldi tulajdonú cégek 63-ről 75 százalékra emelték részesedésüket, így egyre inkább nekik kiszolgáltatott a magyar gazdaság.

Ezzel szemben azonban jól látszik az is, hogy társaságiadó-befizetéseiben már a magyar tulajdonú cégek a fontosabbak. Hiszen az elmúlt öt évben ők adták a befizetések kétharmadát (63%-át). A G7 számításai szerint ráadásul többet is adóznak ezek a cégek, árbevételhez mérten a teljes mértékben hazai cégek 0,8, míg a teljes mértékben külföldi cégek 0,6 százalékot fizettek be.

Ez kis különbségnek tűnik, pedig ha a részben vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő cégek is ennyi fizettek volna, akkor évente 87 milliárd forinttal több folyt volna be az államkaszába.

Az adókedvezmények eközben közel felükre, a 2013-as 112 milliárdról 66-ra estek vissza 2017-re. Ennek egyik oka a társasági adó mértékének csökkentése, amíg 2010-től 2016-ig 19 százalék volt az adó kulcsa (és csak 500 millió forint adóalap alatt lehetett a kedvezményes, 10 százalékos kulcsot alkalmazni), 2017-től már egységesen 9 százalék az adó kulcsa. Ez, a kedvezmények mellett, amikkel csak addig lehet ugye élne, amíg van csökkenthető adóalap, a tao bevételeket is érintette.

A G7 által vizsgált 5 évben a külföldi tulajdonosú cégek másfélszer annyi adókedvezményben részesültek mint a hazaiak, ha a részben, vagy egészben külföldi birtokban lévő vállalatok nem kaptak volna több kedvezményt, akkor az államnak ez idő alatt 88 milliárd forinttal több bevétele lehetett volna.

Persze így nem csak az állam esett el bevételektől. A magyar tulajdonú cégeknek a külföldiek több kedvezménye miatt magabb adót kellett fizetnie. A hazai cégeknek akár 5%-al kevesebbet kellett volna a közösbe.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt