Bár a kormány az elmúlt öt évben megfelezte a társaságiadó-kedvezményeket, így is nagyon sok kedvezményt kapnak a vállalkozások.- írja friss elemzésében a G7, a NAV-tól megkapott, 2013 és 2017 közti évek a vállalatok éves társaságiadó-bevallásából származó fő gazdasági mutatószámok alapján. A portál szerint a lista azért is érdekes, mert eddig nem látott részleteséggel mutatja be a magyarországi vállalatok trendjeit.
Az adatokból kiderül, hogy az ország nagyon külkereskedelem fókuszú, mivel a magyarországi vállalatok bevételének egyharmad külföldről érkezett. Azonban ebben nagy a különbség a különböző tulajdonosi struktúrák szerint: minél nagyobb a külföldi tulajdoni hányad, annál nagyobb az exportárbevétel aránya, ehhez a magyar cégek nem is tudnak igazán felzárkózni. Ezzel együtt tagoldóik egyre jobban szét a magyar vállalati szféra, amíg a hazai tulajdonú cégek „befele fordulnak”, addig a külföldi kézben lévők az exportra koncentrálnak.
Ebben persze az is szerepet játszhat, hogy számos olyan szektorból szorultak ki nemzetközi cégek, amik természetüktől fogva belföldre állítanak elő terméket, ilyenek például a média és az energetika, amikben szerepüket állami tulajdonú vagy kormányzati támogatással rendelkező magyar szereplők foglalták el.
A változás mértékét jól mutatja, hogy amíg 2013-ban a magyar tulajdonú cégek az exportárbevétel harmadát adták, addig 2017-ben már csak a negyedét: Ebben az időszakban a többségi külföldi tulajdonú cégek 63-ről 75 százalékra emelték részesedésüket, így egyre inkább nekik kiszolgáltatott a magyar gazdaság.
Ezzel szemben azonban jól látszik az is, hogy társaságiadó-befizetéseiben már a magyar tulajdonú cégek a fontosabbak. Hiszen az elmúlt öt évben ők adták a befizetések kétharmadát (63%-át). A G7 számításai szerint ráadásul többet is adóznak ezek a cégek, árbevételhez mérten a teljes mértékben hazai cégek 0,8, míg a teljes mértékben külföldi cégek 0,6 százalékot fizettek be.
Ez kis különbségnek tűnik, pedig ha a részben vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő cégek is ennyi fizettek volna, akkor évente 87 milliárd forinttal több folyt volna be az államkaszába.
Az adókedvezmények eközben közel felükre, a 2013-as 112 milliárdról 66-ra estek vissza 2017-re. Ennek egyik oka a társasági adó mértékének csökkentése, amíg 2010-től 2016-ig 19 százalék volt az adó kulcsa (és csak 500 millió forint adóalap alatt lehetett a kedvezményes, 10 százalékos kulcsot alkalmazni), 2017-től már egységesen 9 százalék az adó kulcsa. Ez, a kedvezmények mellett, amikkel csak addig lehet ugye élne, amíg van csökkenthető adóalap, a tao bevételeket is érintette.
A G7 által vizsgált 5 évben a külföldi tulajdonosú cégek másfélszer annyi adókedvezményben részesültek mint a hazaiak, ha a részben, vagy egészben külföldi birtokban lévő vállalatok nem kaptak volna több kedvezményt, akkor az államnak ez idő alatt 88 milliárd forinttal több bevétele lehetett volna.
