Hohn Krisztina, az LMP parlamenti képviselője vasárnap tett közzé egy videós nyilatkozatot, amelyben arról beszélt, hogy gyakori a családon belüli erőszak, ezért intézményrendszer-szintű változtatásokra van szükség.

Hohn kiemelte, azoknak, akik családon belüli erőszak miatt felfüggesztett vagy letöltendő börtönbüntetést kapnak, igazságügyi orvosszakértő által megállapított esetekben részt kellene venniük valamilyen tréningen, vagy pszichológiai, pszichikai gyógykezelésen.

Ehhez a képviselő szerint szükséges lenne a családon belüli erőszakról szóló törvény szigorítása, illetve az intézményrendszer részére nagyobb segítség nyújtása. Hohn szerint a cél az, hogy a jövőben ne kelljen attól tartani, hogy újra erőszakossá válnak a már elítélt emberek.

„A bántalmazók nagy része azért követ el ilyen cselekményeket, mert gyermekkorában traumák érték, akár maga is bántalmazott volt.”

A Mérce megkérdezte a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) civil jogvédő szervezet véleményét az LMP javaslatáról, ők így látják a terápiás lehetőségeket bántalmazás esetén:

„A tapasztalatok szerint kevés esetben sikeres a bántalmazó viselkedésmódot célzó terápia és ha sikeres is, akkor is jellemzően egy új párkapcsolatban tudnak megváltozni azok a szexista és nőgyűlölő attitűdök és viselkedésmódok, amik miatt felhatalmazva érzi magát a bántalmazó fél arra, hogy a partnere felett uralkodjon és erőszakot kövessen el ellene.  Fontos, hogy ebben az esetben olyan terápiát alkalmazzunk, ami kifejezetten a bántalmazó viselkedésmódot célozza meg és az annak alapjául szolgáló szexista, uralkodó és nőgyűlölő attitűdöket, mert a tapasztalatok szerint más típusú terápia nem tud hatékony lenni ezekben az esetekben.

A terápia mellett fontos lehet az erőszakot elkövető többségében férfiak utánkövetése, mely során, ha újabb erőszakot követ el, akkor azt az előző bűncselekmények kontextusában értelmezik. Fontos, hogy beszéljünk az elkövetőkről, mert ők az elkövetői a nők elleni erőszaknak azonban a magyarországi ellátórendszeri diszfunkciók mellett, melyben nagyon gyakran nem kapnak segítséget az áldozatok, vagy nem megfelelő segítséget kapnak ahhoz, hogy biztonságban legyenek, első körben az ő biztonságukra és segítésükre lenne elengedhetetlen koncentrálni, a jogszabályok, szocialis ellátórendszer és hatóságok tekintetében.”

A NANE szerint Magyarországon minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaz a partnere, ami nagyjából félmillió nőt jelent.

Ezt a statisztikát vélhetően súlyosbította a járványhelyzet miatti bezártság, majd az abból és a kibontakozó válságból fakadó feszültség. Jogvédő szervezetek nemzetközi szinten figyelmeztettek arra, hogy a kijárási tilalmak és korlátozások súlyosbíthatják a bántalmazott nők helyzetét, és márciusi adatokból tudjuk, hogy az utóbbi két évben sosem történt annyi családon belüli erőszak Magyarországon, mint idén – és ezek „csak” azok, amelyek a hatóságok látóterébe kerültek.

Tehát a családon és párkapcsolaton belül elkövetett erőszak eseteiről semmiképpen se lehet azt mondani, hogy egyediek, rendszerszintű problémáról beszélünk. A jelenség leküzdéséhez pedig az áldozatvédelmi intézményrendszer fejlesztésére, a rendőrség és az igazságszolgáltatás dolgozóinak szakirányú képzésére és más hasonló lépésekre lenne szükség.

Annak érdekében, hogy erre felhívjuk a figyelmet, a Mérce márciusban aloldalt indított, ahol a férfiak által meggyilkolt nők és gyermekek listáját tesszük közzé 2014-től kezdve. Célunk, hogy a figyelem állandó fenntartásával rámutassunk arra, hogy a nők elleni erőszak enyhítéséhez rendszerszintű változtatások szükségesek. Minderről ebben a cikkben írtunk bővebben.

(MTI, Mérce)