Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Átlátszó: Leisztinger Tamás cége is profitált az utóbbi években az állami szociális szénen

Összesen több mint félmilliárd forint támogatást nyert el 252 önkormányzat a Belügyminisztériumtól 2019-ben arra, hogy barnakőszént osszanak ki az arra rászorulók részére különböző falvakban és városokban. Az Átlátszó ma publikált, részletes, és átfogó riportjából a program részletei is kiderülnek.

Mint ahogyan azt az Elosztó Projekt túrája nyomán mi is megírtuk tavaly decemberben, a szociális tüzelő-programban számos helyen kaptak a legszegényebbek fűtésre egyáltalán nem alkalmas, egészség- és környezetkárosító lignitet, többek között Mészáros Lőrinc visontai erőművéből, amelyet Észak-Magyarországon két, a programban résztvevő, szénátadhelyeket üzemeltető társaságnál lehetett átvenni, és mint arra helyi civilek és környezetvédők rájöttek, gyakran „igazi borsodi barnakőszénként” árulják a silány fűtőanyagot.

Akkor azt is leírtuk, hogy például Borsod-Abaúj-Zemplén megyek érintett részein (Miskolc-Ózd) két társaság monopolizálta az alapvetően a legszegényebbeket kizsákmányoló lignitosztást: a fideszes kötődésű Szuha 2000 Kft mellett az Ormosszén Zrt. az, ahol a szociális tüzelőt be lehet váltani.

Utóbbi cég, ahogy arra az oknyomozó portál most három Baranya megyei falu, Márok, Nagytótfalu és Zók esetében is megtalálta a céget, mint a szociális tűzifaprogram egyik legnagyobb nyertesét, és azt is kiderítette, a társaság Leisztinger Tamás egykori MSZP-s oligarcha, többek között a Népszava napilap kiadója érdekeltségi körébe tartozik, és így vesz részt a kormány által működtetett programban is.

Ugyanis a cikk utánajárt: a Miskolcon bejegyzett Ormosszén az 1997-ben meghalakított Ormosszén Szénkitermelő és Kereskedelmi Kft. jogutóda, 2013-ban alakult át 32 fővel bányászati Zrt.-vé, és még az is ismert így róla, hogy meglepő módon mindezek mellett egy „súlyos jogsértést elkövető webáruházat üzemeltető vállalkozás”.

Ami azonban ennél lényegesebb az a társaság tulajdonos lapja: részvényekkel rendelkezik ugyanis benne az Acélmax Zrt. az A2 IT Arago és a Kreditor Pénzügyi Zrt. Míg első társaság az egyik érintett település, Sajókeresztúr önkormányzatának többségi tulajdonában áll, addig a már árulkodó nevű A2 IT Arago 90%-ban Leisztingeré, míg a Kreditor Zrt. 60%-ban. Az Acélmaxban szerepel még egy Mittagskogel Invest AG nevű, a svájci Zugban működtetett adóparadicsomban bejegyzett cég, amelyhez, mint arra a Heti Válasz 2013-ban fényt derített, ugyancsak Leisztinger külföldre kihelyezett érdekeltségeit rejti.

Az Átlátszó összegzése szerint tehát a csak tavaly félmilliárdos kormányprogramot érdemlő üzlet, amelynek ezen kívül jelentős részesedése van a keresekedelmi szénértékesítésre, egy volt MSZP-s oligarcha, a kormánymédia szerint „vörösbáró” Leisztinger zsebébe hozza a bevételt.

A riport megállapítja, hogy a kiosztott lignitnél még a szociális tűzifa is mérföldekkel jobb ötlet, sok helyen a szerződött önkormányzatok mindenféle felfedezhető, különös indok nélkül mégis „barnakőszénre” szerződtek le a programban részvevő cégekkel. Közülük feltűnően sok, számos rászorulóval rendelkező kis önkormányzat rendelt szenet az Ormosszéntől, bár a cégtől az Átlátszó megtudta, formálisan nekik és az államnak nincsen szerződése minderre. Huszti Béla ügyvezető viszont megemlítette, számos település mégis őket keresi meg a szociális tüzelő ügyében.

A minták eredményei száraz állapotban. Forrás: Zöld Kapcsolat Egyesület

Ártáblázatuk szerint a 3400-3600 kcal hivatalos fűtőértékű diószenet tonnánként 45.720 forintért, míg a 3200-3400 kcal hivatalos fűtőértékkel rendelkező borsószenet pedig tonnánként 40 ezerért szállítják ki, amely árban elvileg már a szállítás költségei is benne foglaltatnak. Huszti szerint azonban mostanában már a szállítási költséget is tovább számlázzák az önkormányzatok felé.

Nem egyértelmű tehát, miért éppen ez a módszer, és ez a fajta szén éri meg leginkább a településeknek.

Alkonyatkor a kémények szmogja üli meg a völgyet ózd-Farkaslyukban, 2019 decemberében / Fotó: Mérce

Főleg akkor nem az, ha a Mérce riportjából is felidézzük, éppen részben az Átlátszó szerint az Ormosszén által kiskereskedelmi forgalomba és szociálisként kiosztott áru felelős elsősorban a fűtőérték súlyos hiányosságaiért, a gyakori lakástüzekért, és a néha elképesztő mértékű mérgezésért is a Sajó völgyében.

Az Elosztó Projektben is részt vevő Zöld Kapcsolat Egyesület tavalyi vizsgálatai szerint majdnem minden környékben bányászott lignitszénnek (amelyek az aktivisták elmondása alapján sokszor ráadásul borsodi barnaszénként is értékesítenek), jelentős a kéntartalma, sőt, a bükkábrányi lignitben például a hamutartalom (43%) nagyobbnak bizonyult, mint a széntartalom (38%). Az ilyen „szénnek” nevezett silány salakanyagnak pedig nemcsak a fűtőértéke siralmasan alacsony, de füstje is mérgező.

Az Átlátszó most ugyancsak részletesen idézi ezeket a vizsgálatokat, és megállapította, a probléma túlterjeszkedik Borsodon és Baranyában is kifejezetten jellemző a téli, fűtési szezonban. Egyedül Márokban például 102, szociális tüzelőre jogosult személy kap ilyen szenet az Ormosszéntől. A cég határozottan tagadta a hírportálnak, hogy az általuk árusított barnakőszén még csak megközelítőleg is hasonlítana a tisztítatlan, savas, arzénos lignithez, amit Mészáros Lőrinc visontai telephelyéről, amelyet éppen nemrégiben óriási áron értékesített az állam felé, került ki.

Ezzel szemben az Elosztó független vizsgálatai igenis érintették például az ellenzéki vezetés Ózdon kiosztott szociális szenet, sőt kéntartalma például ennek volt a második legnagyobb, tehát valójában silány minőségű pótlék. Ózd város pedig évek óta éppen az Ormosszéntől, szerződéses alapon vásárolja a szociális tüzelőt.

A portál azonban kiemeli, a baranyai szociális szén független bevizsgálására egyelőre, szeptember lévén, nem volt lehetőségük.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt