Kijött a Központi Statisztikai Hivatal szokásos kimutatása a bérek alakulásáról, a módszertanból fakadó két hónapos csúszás miatt ezúttal a májusi fizetések jellemzőit vehetjük górcső alá – számol be róla a Népszava.

A hivatal tájékoztatása szerint 2020. májusban a bruttó átlagkereset 398 800 (közfoglalkoztatottak nélkül 409 800) forint volt, 9,4%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, 2020. január–májusban a bruttó átlagkereset 390 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 259 300 forint volt, mindkettő 8,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Itt pedig ismét érdemes rámutatni, hogy a hivatal módszertana, mintavétele nem alkalmas arra, hogy valós képet kapjunk Magyarország dolgozóinak béreiről.

Ahhoz ugyanis, hogy egy dolgozó bekerüljön a hivatal statisztikájába, több kritérium kell, hogy teljesüljön:

• Legalább öt főt foglalkoztató cégnél, a költségvetési intézményeknél vagy a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél dolgozik – ami azt jelenti, hogy az ennél kisebb cégeknél dolgozók, az egyéni vállalkozók, akik közül sokan kényszervállalkozóként dolgoznak az egyébként éppen megregulázni készült KATA kedvezőbb adózási szabályai miatt, nincsenek benne a statisztikában.
• Teljes munkaidőben foglalkoztatott – tehát értelemszerűen a részmunkaidősök kiesnek a mintából.

Ahogy a közmunkások bérét még mindig nem számolják bele a statisztikába, de nincsenek benne az álláskeresési járadékot kapók sem, holott az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett az ily módon pénzhez jutók száma a magyar társadalomban.

Ami világosan látszik a kritériumrendszerből, hogy jobbára olyan társadalmi rétegeket, csoportokat hagynak ki a mintából melyek tagjai rendszerint alacsonyabb keresetűek, vagy atipikus foglalkoztatásúak – magyarán a mintavétel miatt felfelé torzult az eredmény.

A másik probléma, hogy a Központi Statisztikai Hivatal – vélhetően a közhangulat javítása céljából – 2016 óta nem közöl a mediánbérre vonatkozó adatokat, melyek segítségével jóval tisztább képet kaphatnánk a keresetek valós alakulásáról, sokkal jobb közelítéssel mutatná meg, mennyit keres az átlagos dolgozó.

Az átlag ugyanis szintén felfelé torzított, kisszámú kiugró adat, tehát milliós, vagy afölötti fizetés durván elhúzhatja magasabb érték felé az értékét, míg a medián azt mutatná meg, hogy ha a béreket a legkisebbtől a legnagyobbig sorba állítjuk, mekkora összeg van középen. Ez nagyjából az átlag 70-80 százaléka lehet, legalábbis a korábbi értékek alapján, és két éve is nagyjából így lehetett számolni.

Arról nem is beszélve, hogy az infláció nagyjából agyon is vágja az egészet, ráadásul itt a nyolc százalék körüli átlagos inflációról beszélünk, miközben az üzemanyag ára még csökkent is (tehát gyengíti az inflációs mutatót), míg az élelmiszerek jelentős része ennél nagyobb mértékben drágult.

Ez éppen hogy a szegényebbek számára kedvezőtlen fordulat, hisz jellemzően ők keresetük nagyobb részét költik élelmiszerre és mindennapi megélhetési cikkekre, noha számukra könnyebbség, hogy a lakhatási költségek is jelentősen csökkentek az elmúlt időszakban.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy az átlag, vagy bármilyen bérek növekedése nem segít a munka nélkül maradtak tömegein, akiknek száma hároméves rekordot döntött meg, és miközben az látványos, hogy nem fog mindenki egyhamar újfent munkát találni, a három hónapos, rekordrövid álláskeresési járadékfizetési időtartamot nem úgy tűnik, hogy meghosszabbítaná a kormány, ráadásul a programra szánt keretösszeg is kimerült.