A Policy Agenda a NAV 2017-es adózásra vonatkozó számai alapján számolta ki, hogyan is állnak a magyar jövedelmek. A kutatóintézet szerint, „nagyon torz bérrendszert és jelentős egyenlőtlenségeket” mutatnak a számok.
„A Pénzügyminisztérium által felvett adatok – ún. egyéni bér- és keresetstatisztika alapján – számítottuk ki 2016-ra vonatkozóan, hogy hogyan állt a minimálbér emelések előtt a mediánbér és az átlagbér kapcsolata. A teljes nemzetgazdaságot vizsgálva az látszik, hogy romlott a helyzet 2014-hez képest” – írja a kutatóintézet.
A Policy Agenda föbb megállapitásai az alábbiak:
- A mediánbér már csak 74 százalékát teszi ki az átlagbérnek.
- Ez az arány a közszférában dolgozók körében 87 százalékos érték, míg a versenyszférában 69 százalékos.
- Ha nemek alapján nézzük, akkor a férfiaknál ennél rosszabb a helyzet, náluk az átlagbérnek 70 százalékát teszi ki a mediánbér, míg a nőknél 77-et.
- A medián- és az átlagbér ilyen kapcsolata azt mutatja, hogy a 2016-os tényadatok alapján Magyarországon 100 dolgozóból 69 jövedelme nem éri el az átlagot. A versenyszférában dolgozók esetében ez 73 dolgozóra igaz.
- A társadalom alsó 52 százaléka keres együtt annyit, mint a társadalom felső 10 százaléka.
- A felső 5 százéka a dolgozói társadalomnak keres együtt annyit, mint a társadalom alsó 40 százaléka.
- A versenyszférában pedig rosszabb az arány az átlagosnál. Ott az alsó 58 százalék keresete egyezik meg a felső 10 százalékkal.
Mi az az átlagbér és mi az a mediánbér?
Amikor átlagbérről beszélünk akkor azt mondjuk, hogy összeadjuk mindenki fizetését és elosztjuk a fizetést kapók számával. A mediánbérnél viszont sorba állítjuk az összes embert fizetését növekvő rendben és megkeressük, hogy hol van a sor közepe. Ha sokan keresnek az átlagbér alatt, mint esetünkben, akkor az átlagbér nem mutatja meg jól a társadalom valódi anyagi helyzetét, ilyenkor érdemesebb a mediánbért nézni, hiszen az mutatja meg, melyik az a fizetési kategória, amelyik jellemzőbb a társadalomra.
Érdemes megjegyezni ez nem jelenti azt, hogy a nők vagy a közszférában dolgozók jobban keresnének, hiszen alacsonyabb átlagbérhez képest egy ugyanolyan összegű mediánbér közelebb van, tehát nagyobb százalékos értéket ad ki. Mivel a kutatás nem közli az összegeket, így csak sejthetjük, hogy míg az átlagbér alacsonyabb a nőknél és a közszférában, addig a mediánbérük hasonlít a teljes népességéhez.
A Policy Agenda az adatok alapján megnézte, milyen főbb csoportok vannak a munkajövedelemmel rendelkezők között:
34 százalék havi átlagban még a minimálbért sem kereste meg;
43 százalék a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti értéket vitte haza;
23 százalék keresett az átlagbér felett. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 2017-ben kb. 981 ezer dolgozó kereshetett az átlagbér felett éves szinten.
A Policy Agenda azt is megnézte, hogy négy különböző jövedelmi helyzet alapján hogyan alakultak a medián és átlagbérek.
A vizsgált kategóriákban pedig tizedekre osztották a dolgozói kört. Ez alapján nézték meg, hogy mekkora jövedelemre tettek szert az egyes tizedek.
A munkaviszonyból származó bérjövedelmet kapóknál az utolsó tizedbe tartozók, azaz a legjobban keresők annyit visznek haza, mint alulról nézve a társadalom majd kétharmada (65%). Átszámítva ez azt jelenti, hogy 426 ezer ember bérjövedelme feleltethető meg 2,8 millió emberének.
A torz képet jól mutatja, hogy az adatok szerint a legjobban kereső 100 ezer ember munkaviszonyból származó jövedelme a legkisebb jövedelemmel rendelkező 1,75 millió ember keresetével egyenlő.
A minimálbér feletti munkaviszonyból származó jövedelmet szerzőknél már mérsékeltebb az egyenlőtlenség, de továbbra is elmondható, hogy a felső 10 százalék által megkeresett pénz, az alsó 50 százalékkal egyenlő. Ha tovább bontjuk, akkor a felső 5 százalék jövedelme az alsó 35 száalékét teszi ki.
A munkaviszonyból és egyéb címen is bér jellegű jövedelmet szerzettek csoportjába sorolható munkavállalók 65 százaléka keres annyit, mint a felső 10 százalék. Azaz az egyéb bérjövedelmek egyáltalán nem mérsékelték a béregyenlőtlenséget.
