A Kúriához fordul a ClientEarth (Ügyfél a Föld) nevű nemzetközi környezetjogi szervezet és a Környezeti Menedzsment és Jog Egyesület (EMLA) segítségével a Levegő Munkacsoport a budapesti levegőminőség miatt.

A szervezet honlapján kiadott közleménye szerint még 2018-ban perelték be a fővárosi kormányhivatalt, mivel úgy gondolják, a jelenlegi levegőminőségi terv alkalmatlan arra, hogy javítson Európa egyik legszennyezettebb levegőjű fővárosának és környékének helyzetén, a benne megfogalmazott intézkedések következetlenek és kis hatékonyságúak, de még ezek is csak lassan vagy sehogyan sem kerülnek végrehajtásra.

Először egy kérelemmel fordultak Járási Hivatalhoz, a levegőminőségi terv felülvizsgálatára, erre válaszként a hatóság elismerte:

„Nincs lehetősége bírság kiszabására vagy egyéb szankció alkalmazására a levegőminőségi tervben foglaltak végre nem hajtása esetén, ezért a levegőminőségi tervben a készítése során bevonásra került szereplők által tett javaslatok és határidők kerültek megadásra. A tervbe vett intézkedések megvalósítása azon múlik, hogy a szükséges anyagi források rendelkezésre állnak-e. A Járási Hivatal a tervezett beruházásokra forrást nem tud biztosítani, illetve nem írhat elő olyan, általa hatékonynak ítélt intézkedést, amelyre az intézkedés végrehajtására jogosult szereplő megfelelő forrással vagy szándékkal nem rendelkezik.”

Most, miután a Fővárosi Törvényszék több tárgyalás után úgy ítélkezett, hogy az ilyen terveket nem lehet bíróság előtt eredményesen megtámadni, a szervezet a Kúriához fordul.

„A célunk, hogy a levegőminőségi terv ne csak egy kötöttségek nélküli ötletbörze legyen, hanem olyan intézkedéseket írjon elő és kérjen számon, amely hatékonyan és rövid idő alatt csökkenti a mindannyiunk egészségét fenyegető szennyezettséget”

– jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Szerintük az a döntés, miszerint a levegőminőségi tervek készítése pusztán egy igazgatási feladat, amely nem minősül olyan közigazgatási cselekménynek, amely ellen bírósági jogorvoslattal lehet élni csökkenti a tervek hatékonyságát és jogsértő is, mivel mind a hazai, mind a nemzetközi- és uniós jogszabályok, bírói gyakorlatok utalnak arra, hogy a civil szervezeteknek van lehetősége az ehhez hasonló tervezeti anyagok megtámadására.

Ezért részben a megfelelő hazai joggyakorlat kialakítása, de leginkább a magyar emberek egészségének védelme érdekében fordulnak most a legfőbb bírói szervhez.

„Az uniós jog Magyarországot is kötelezi a levegőminőségi előírások betartására. Sajnos a Budapestre és környékére készített jelenlegi levegőminőségi terv túl gyenge ahhoz, hogy a lehető legrövidebb idő alatt javítson a szennyezettségi helyzeten. Mindannyiunknak joga van tiszta levegőt lélegezni. Azzal, hogy az elsőfokú ítélet megtagadja az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést, ezt a jogot is megtagadja a budapestiektől”

– fejtette ki Agnieszka Warszo-Buchanan a ClientEarth jogásza.

A szervezet egyébként korábban figyelmeztetett már arra, hogy a koronavírus járvány várható második hullámának enyhítése érdekében a hazai levegőminőség azonnali javítására van szükség.

A légszennyezés kérdése koronavírus-járvány nélkül is óriási probléma, hiszen békeidőben is évente kb. 14 ezer ember hal meg idő előtt, több mint egymillió pedig megbetegszik a rossz levegőtől, a krónikus betegségekben szenvedők tünetei pedig romolhatnak. A hideg idő beálltával menetrendszerűen érkeznek a jelentések a levegő minőségének romlásáról és a szmogriadóról, hiszen az ország szegényebb szegleteiben nincs sok választási lehetőség: csak a háztartási kályhákban való fűtésre teljesen alkalmatlan, rossz minőségű lignitre futja (sőt, szociális tüzelő gyanánt is ehhez lehet hozzájutni), aminek füstje jelentős kén- és hamutartalma miatt súlyosan egészségkárosító hatású is lehet, de még ez is jobb a fagyhalálnál. A lakosság egy része ugyanakkor a légszennyezéssel kapcsolatos tudás hiányában, megszokásból éget helytelenül, ami a fűtési szezonon kívül is problémát okoz.