Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Sztrájkbizottságot alakítottak a postás szakszervezetek

Ma zajlott a Magyar Posta és a szakszervezetek közötti újabb bértárgyalási forduló, ahol ezúttal sem történt megállapodás, ezért az érdekképviseletek – ígéretükhöz híven – megkezdték a sztrájk előkészítését.

A szakszervezetek 15 (de minimum 10) százalékos béremelést követelnek, a munkáltató azonban továbbra is ragaszkodik eddigi álláspontjához: béremelés helyett egyszeri, 50 ezer forintos bérkiegészítést adna augusztusban azoknak a munkavállalóknak, akik legalább 5 éve dolgoznak a vállalatnál. Ez azonban nem váltja ki a béremelést, ráadásul nem is jár mindenkinek, csak nagyjából 8 ezer dolgozónak a 28 ezerből.

Mint azt a legutóbbi bértárgyalás után, kedden Tóth Zsuzsannától, a Postás Szakszervezet elnökétől megtudtuk, a szakszervezetek (Kézbesítők Szakszervezete, Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége, Postás Szakszervezet) úgy döntöttek, ha a mai tárgyalás is eredménytelenül zárul, együtt megkezdik a dolgozók körében a sztrájkhajlandóság felmérését. A Népszava úgy tudja, a dolgozókkal való egyeztetés jövő héten lezajlik, valamint értékelik azokat a létszám és gazdálkodási adatokat, amelyeket várhatóan jövő csütörtökön ad át a szakszervezeteknek a Magyar Posta.

Múlt hét szombaton több száz postai dolgozó vonult utcára, béremelést követelve.

A tüntetésen felszólaló szakszervezeti vezetők arról beszéltek: a postás bérek évtizedes lemaradásban vannak, sokan még mindig a garantált bérminimumot kapják, így az idei nulla százalékos béremeléssel nagyon méltatlan helyzetbe kerültek a dolgozók.

A postások a járványügyi veszélyhelyzetben az élvonalban, lelkiismeretesen végezték munkájukat, ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy a pandémiás helyzet által generált veszteséget a Magyar Posta esetében csak a munkavállalóknak kell viselniük. A többi állami tulajdonú vállalatnál megvalósult a bérfejlesztés és a veszélyhelyzet okozta bevételkiesés ellenére is a munkaerőmegtartás mellett folytatják tevékenységüket – hangsúlyozzák a szakszervezetek.

Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója a tüntetés előtt a köztévében arról beszélt: az állam azért nem tud több pénzt adni a postának, mert Brüsszel erre nem ad engedélyt, ugyanis uniós szinten szabályozzák az úgynevezett „méltánytalan többletterheket”.

A posta olyan egyetemes szolgáltatás, amelynek minden körülmények közt működnie kell az ország bármely területén, az ezzel járó költségek viszont elég magasak, ezért az EU létrehozott egy támogatási alapot, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok segíteni tudják saját postáik működését. A támogatás összeget 2014-ben állapították meg Magyarország számára, azóta azonban nem emelkedett.

A Posta ráadásul a járvány miatt is nehéz helyzetben van, jelentősen megnövekedtek ugyanis a költségei, miközben a bevételek csökkentek. A Postás Szakszervezet vezetője lapunknak ezzel kapcsolatban nemrég azt mondta: EU-s kompenzációra lenne szükség, aminek megszerzése a munkáltató és a tulajdonos – vagyis az állam – feladata (ahogy a bérek rendezéséhez szükséges forrás megszerzése is).

Címlapkép: MTI/Ujvári Sándor