Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Továbbra sem adna béremelést a Magyar Posta, sztrájkfelmérésbe kezdhetnek a szakszervezetek

Eredménytelenül zárult a hétfői bértárgyalás a Magyar Posta és a szakszervezetek között: a munkáltató ragaszkodik ahhoz, hogy béremelés helyett egyszeri bérkiegészítést adjon azoknak a munkavállalóknak, akik legalább 5 éve dolgoznak a vállalatnál. Bár a Posta ezúttal emelt egy kicsit az ajánlott összegen, a szakszervezetek így sem tartják elfogadhatónak az egyszeri juttatást, továbbra is 15 (de minimum 10) százalékos béremelést követelnek minden dolgozónak.

A Postás Szakszervezet választmánya kedden felhatalmazást adott a tárgyaló delegációnak, hogy a postás érdekképviselet másik három szervezetével (Kézbesítők Szakszervezete, Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége) együttműködésben felmérje a dolgozók körében a következő lépés támogatottságát, ami akár a sztrájk is lehet – közölte a Mércével a szakszervezet elnöke, Tóth Zsuzsanna.

Elsősorban most a következő, pénteki tárgyalásra várnak, de ha ekkor sem közelednek az álláspontok, megkezdődhet az egyeztetés a sztrájkhajlandóság felméréséről és egy esetleges sztrájkbizottság alakításáról.

Ahogy arról beszámoltunk, szombaton több száz postai dolgozó vonult utcára, miután a koronavírust követően újraindult bértárgyalások során nem sikerült megegyeznie a szakszervezeteknek és a munkáltatónak.

A tüntetésen felszólaló szakszervezeti vezetők hangsúlyozták: a postás bérek évtizedes lemaradásban vannak, így az idei nulla százalékos béremeléssel nagyon méltatlan helyzetbe kerültek a dolgozók.

Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója a tüntetés előtt a köztévében arról beszélt: az állam azért nem tud több pénzt adni a postának, mert Brüsszel erre nem ad engedélyt, ugyanis uniós szinten szabályozzák az úgynevezett „méltánytalan többletterheket”.

A posta olyan egyetemes szolgáltatás, amelynek minden körülmények közt működnie kell az ország bármely területén, az ezzel járó költségek viszont elég magasak, ezért az EU létrehozott egy támogatási alapot, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok segíteni tudják saját postáik működését. A támogatás összeget 2014-ben állapították meg Magyarország számára, azóta azonban nem emelkedett. Az összegről négyévenként lehet újra tárgyalni, Schamschula szerint van rá esély, hogy a következő ciklusban újranyissák a kérdést.

A Posta bevételei a járvány miatt jelentősen csökkentek, a védekezés soron kívüli költségei pedig több milliárd forintra rúgtak. A veszélyhelyzet ideje alatt kiemelten fontos volt a munkahelyek megőrzése, így a Postánál a nehézségek ellenére sem volt létszámleépítés. Emellett további pénzügyi és üzemeltetési kockázatot jelent az is, hogy a járványnak még nincs vége, bizonytalan, hogy az év hátralévő részében kihirdetnek-e újabb veszélyhelyzetet, és ha igen, mikor, milyen időtartamra, és milyen, a mindennapi életet érintő korlátozásokkal – közölte a Posta.

Tóth Zsuzsanna szerint a pandémiás helyzet és az óriási bevételkiesések mindenféleképpen szükségeltetnék azt, hogy a méltánytalan többletteher kompenzációja magasabb összegben álljon rendelkezésre. Ez nem feltétlen a bérfejlesztéshez szükséges, hanem egyfajta kompenzációként – mondta, hozzátéve, ez most „úgy hiányzik, mint egy falat kenyér.” A szakszervezet vezetője szerint ennek a forrásnak a megszerzése a munkáltató és a tulajdonos (vagyis a kormány) feladata lenne.

A négy postás szakszervezet nemrég Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez fordult levélben, melyben többek közt arról írnak: a postások a járványügyi veszélyhelyzetben az élvonalban, lelkiismeretesen végezték munkájukat, ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy a pandémiás helyzet által generált veszteséget a Magyar Posta esetében csak a munkavállalóknak kell viselniük. A többi állami tulajdonú vállalatnál megvalósult a bérfejlesztés és a veszélyhelyzet okozta bevételkiesés ellenére is a munkaerőmegtartás mellett folytatják tevékenységüket – írják.

Címlapkép: MTI/Mohai Balázs