Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

2020 első félévében összesen 43 milliárd forint állami támogatást kaptak a nagy cégek

2020 első félévében összesen több mint 43 milliárd forint támogatást utalt ki a kormány 14 nagy cégnek – írja a Külgazdasági és Külügyminisztérium adataira hivatkozva a 24.hu. Ebben az összegben benne vannak az egyedi kormánydöntés nyomán, illetve a Nemzeti Befektetési Ügynökség által előlegként folyósított, mindkét esetben vissza nem térítendő támogatások is.

A legnagyobb kedvezményezett az autóalkatrészeket gyártó németországi multinacionális vállalat magyar leánya, a Thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. – ez 11 milliárd forintnyi támogatást kapott üzeme kapacitásbővítésére. A vállalat cserébe 460 új munkahely megteremtését ígérte, ami azt jelenti, hogy munkahelyenként 24 millió forintot adott ezért a cégnek.

A Thyssenkruppnak ez a harmadik állami támogatása, összesen eddig már 25 milliárd forintot kapott a magyar adófizetők pénzéből.

A második legtöbb támogatást idén a dél-koreai Hanin Systems Hungary Kft. kapott, majdnem 7,5 milliárd forint értékben. Cserében 516 munkahely létrehozását ígéri. A dobogóra még a német Schaeffler Savaria Kft. fért fel, többletvállalások nélkül is picit több mint 5 milliárdban részesült.

A 840 millió támogatásban részesült a kínai multi oroszlányi kipufogógyára, a Wescast Hungary Autóipari Zrt. is, amely nemhogy új munkahelyeket nem teremt, de – ahogy arról korábban mi is beszámoltunk – 800 dolgozójából 250-et elbocsátott.

A 24.hu úgy számol, a 12 cég, amely a támogatásokért cserébe vállalata a létszámbővítést, összesen 2713 új munkahely létrehozását ígérte, összesen 37,7 milliárd forintból. Ez azt jelenti, hogy átlagos 13,9 millió forint támogatást költött a magyar kormány minden egyes új munkahelyért.

Az ilyen vissza nem térítendő, nagyvállalatoknak adott állami támogatások összege évről évre rekordokat dönt, és a jobboldal által multibarátnak titulált MSZP-SZDSZ kormányok által adott összegeket már rég utcahosszal hagyta maga mögött. Az Index tavalyi összesítése alapján a támogatások mérete 2016-ban ugrott meg látványosan, a 2015-ös 35,5 milliárd után

  • 2016-ban 63,99 milliárdot,
  • 2017-ben 71,08 milliárdot,
  • 2018-ban 90,79 milliárdot osztott ki a kormány.

Tavaly összesen 52 céget támogatott a kormány az újabb rekordnak számító 105 milliárd forinttal. A G7 néhány napja megjelent elemzése szerint a tavalyi támogatások a 450 ezer magyarországi cég által befizetett összesen 303 milliárd forintra rúgó iparűzési adó harmada.

Vagyis a magyarországi cégek 0,01 százaléka kapta meg ezt a hatalmas pénzösszeget.

Arról korábban már számtalan alkalommal írtuk, hogy a nagyvállalatoknak adott hatalmas támogatások központi részét képezik a Fidesz gazdaság- és társadalompolitikájának. A „munkaalapú társadalom” koncepciója ugyanis csak akkor fenntartható, ha a kormány mindenben kiszolgálja a multinacionális befektetők érdekeit. A munkahelyek teremtése érdekében a kormány a nagylelkű támogatások mellett, alacsony adókat és adókedvezményeket, leépített munkavállalói jogokat és meggyengített dolgozókat bocsát a befektetők rendelkezésére.

Ez olykor azt jelenti, hogy a kormány abszurd összegeket fizet egy-egy munkahely létrehozásáért – a már idézett Index cikk szerint a rekorder a MOL, amely kb. 67 milliárd forintot kapott munkahelyenként -, máskor pedig egyenesen azt, hogy kidobják az adóforintokat az ablakon. Ennek a debreceni BMW telephely létesítése kiváló példája.

A koronavírus okozta gazdasági visszaesés hatására egyre több nagyvállalat fordul a kormányhoz támogatásért – így járt el például a győri Audi is -, ám nem kizárt, hogy szűkösebb keretek mellett a kabinetnek meg kell húznia a nadrágszíjat. Erre enged következtetni az is, hogy míg 2019 első hat hónapjában nagyjából 50 milliárdot, idén ugyanebben az időszakban 7 milliárddal kevesebbet szórt ki a kormány.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd