Elfogadta a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs a rövidtávú lakáskiadás korlátozásáról szóló javaslatot – értesült a Portfolio. Az elmúlt időszakban fokozatosan kezdett fogyni a levegő a szektorban piacvezető Airbnb körül: a bajba jutott szállodák újult erővel kezdtek lobbizni a magánkézben lévő szállások ellen, hogy meggyorsítsák a koronavírus utáni felépülésüket.
A frissen elfogadott javaslat alapján éves szinten 120 vendégéjszakát bonyolíthatna le innentől kezdve minden airbnb-s lakás, az év hátralévő részében pedig (októbertől kezdve) az év végéig 30-at.
A javaslat egyelőre nem végleges, azonban a Potfolio értesülései szerint a kormány akár már holnap dönthet az ügyben, ezután jelenik meg a hivatalos rendelet a Magyar Közlönyben.
Az évi 120 napos felső korláttal egyébként Budapest olyan külföldi nagyvárosok szabályozásához csatlakozna, mint például London, Amszterdam és Párizs. Fernando Medina, Lisszabon polgármestere éppen a napokban beszélt arról, hogy a portugál főváros is hosszú távon az Airbnb-től való megszabadulással akar jobb hellyé válni mind az ott lakók, mind a látogatók számára.
A várakozások szerint az Airbnb korlátozásával az ingatlantulajdonosok inkább hosszú távú bérbeadásra állítanák vissza, esetleg eladnák a kifejezetten Airbnb-ztetés céljából vásárolt ingatlanjaikat. Ezekből márpedig nincs kevés Budapesten: a koronavírust közvetlenül megelőző egy évben több mint 600 ezer vendég szállt meg Airbnb-ben a fővárosban, akik összesen több mint kétmillió vendégéjszakát töltöttek itt. 2019 és 2020 márciusa között ezzel hozzávetőlegesen 52 milliárd forintos forgalmat bonyolított le Budapesten a weboldal és annak partnerei – derül ki az AirDNA Airbnb-adatbázis adataiból.
Éppen tegnap számoltunk be Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának egy podcastben tett kijelentéseiről, és arról, hogy míg számos külföldi nagyváros esetén a helyi lakhatási krízis megoldására szigorítottak az Airbnb lehetőségein, Magyarországon a szigorítás elsődlegesen a szállodák érdekében történik csupán. Bár a Guller által elnökölt MTÜ még egy hónappal ezelőtt is azt állította, nem lesz semmilyen szigorítás az Airbnb-vel szemben, Guller (aki egyébként maga is a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs tagja) június végén már arról beszélt, hogy „talán a legfontosabb” módja lenne a budapesti idegenforgalom feltámasztásának a rövidtávú lakáskiadás szabályozása.
Az Airbnb és az egyéb rövid távú lakáskiadás többféle káros hatásáról, például a bérleti árak felveréséről már számos alkalommal írtunk. Hátrányai közé tartozik többek közt, hogy elharapózása a bérleti díj emelkedéséhez vezet az albérleti piacon, valamint fokozott zaj- és egyéb szennyezést okoz a környéken. Az Airbnb most bevezetett visszaszorítása maga után vonhatja az albérleti kínálat bővülését és a bérleti díjak csökkenését – szerencsés esetben visszatérhetnek Budapest belsőbb kerületeibe a városlakók az eddig ott tömegesen csak napokra megszálló turisták után. Korábban az egyes kerületek saját hatáskörükben próbálták felvenni a harcot az Airbnb-vel szemben, de mindeddig nem született központi szabályozás.
