Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem a budapestiek életminősége, hanem a szállodák lobbizása miatt korlátoznák az Airbnb-t

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, Guller Zoltán egy podcastben említette, hogy a rövid távú lakáskiadást, amely Európa-szerte főleg az Airbnb nevével fonódott össze, szabályozni kell Budapesten. Ez azért meglepő, mert a G7 állítása szerint az MTÜ még egy hónappal korábban is azt állította, hogy „semmilyen szintű szigorítás nem várható”.

Azonban valószínűleg nem a lakáspiac vagy a túlturizmus szabályozása áll az ügynökség álláspontjának változása mögött, hanem a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének lobbitevékenysége.

A szabályozással kapcsolatban konkrétumok még nem kerültek napvilágra, az említett podcastben Guller az újraszabályozás szükségességéről csak röviden beszélt, állítása szerint az MTÜ többek közt Karácsony Gergellyel is együttműködik már ez ügyben. A vezérigazgató szerint a budapesti idegenforgalom feltámasztásának egyik – „talán a legfontosabb” – módja lenne a rövidtávú lakáskiadás szabályozása.

Az érdekes az, hogy egyéb európai nagyvárosokban többek közt pont a turizmus mérséklésének érdekében próbálkoztak az Airbnb szabályozásával, Liszabon polgármestere például vasárnap közölt cikket az Independenten, amiben bejelentette, hogy a város anyagi támogatást nyújtana az Airbnb-tulajoknak, hogy rövid távú kiadás helyett hosszú távú lakhatást biztosítsanak, főleg a koronavírus alatt frontvonalba kerülő dolgozóknak, például az egészségügyi és közlekedési dolgozóknak. De Karácsony Gergely programjában sem a turizmus támogatása, hanem a budapestiek lakhatásának ellehetetlenülésének megakadályozása érdekében szerepelt ez a tétel.

A közel 500 szállodát képviselő Szállodaszövetség már április elején megkereste a kormányt és több javaslatot is megfogalmazott, például a rövid távú lakáskiadás évi 120 napban történő korlátozását. A szállodák törekvése érthető, mivel a lakáskiadás az utóbbi években egyre dominánsabbá vált a szálláspiacon: míg „2014-ben még háromszor annyi szállodai férőhely volt, mint amennyi az Airbnb-n, három évvel később lényegében utolérte a szállodai kapacitást a rövid távon kiadott lakásoké” – írja a G7. A portál 2018-as becslése szerint az Airbnb akkor már éves szinten 35 milliárdos szektorrá nőtte ki magát.

A Szállodaszövetség elnöke, Flesch Tamás szerint a lakáskiadásnak sokkal kedvezőbbek a feltételei, mint a szállodák üzemeltetésének, pedig ha „ugyanúgy működik, mint egy szálloda, akkor hasonló jogszabályi környezetet kellene kialakítani hozzá”. A szállodák lobbiszervezete az elmúlt néhány évben már több alkalommal is próbálkozott az Airbnb szabályozásának keresztülvitelével, de a G7 szerint egészen eddig az MTÜ elzárkózott ezektől a javaslatoktól.

A változást valószínűleg a koronavírus okozta turisztikai összeomlás hozta el, de ahogy arra a G7 cikke is rámutat, a rövid távú lakáskiadás piacának rendezése „nagyobb energiát és átgondoltabb tervezést igényelne”. A lakáskiadók szerint például a kollektív korlátozásnál előremutatóbb megoldás lenne, ha azt a nagyjából harminc százalékot szabályoznák, akik feketén adják ki a lakásaikat szállásnak.

De a fővárosi vezetőséget is más célok mozgatják az Airbnb kérdésében, mint a Szállodaszövetséget: Faix Csaba, a Budapest városarculatáért (BVA) és turizmusáért (BFTK) felelős cégek vezetője szerint

az „Airbnb nagyon beszűkítette a lakhatási lehetőségeket a belvárosban, és nagyon megdrágultak miatta az albérletek. A fővárosnak elég világos az álláspontja: a városban elsősorban emberek élnek, másodsorban turisták járnak.” A főváros így egy olyan megoldást szeretne, ami egyensúlyban tartaná a budapestiek és a turisztikából élők érdekeit.

Az Airbnb és az egyéb rövid távú lakáskiadás káros hatásairól már számos alkalommal írtunk. Hátrányai közé tartozik többek közt, hogy elharapózása a bérleti díj emelkedéséhez vezet az albérleti piacon, valamint fokozott zaj- és egyéb szennyezést okoz a környéken. Budapesten az elmúlt években robbanásszerű növekedés zajlott a rövid távú szálláshely-szolgáltatás piacán. Az Airbnb megfékezéséhez minimum fővárosi szintű, egységes lakáspolitikára lenne szükség, eddig azonban a legsúlyosabban érintett kerületek különféle saját szabályozásokkal próbálkoztak.

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy hasonlóan az Uber betiltásához, a kormány most sem a számos legitim probléma miatt érkezik el az Airbnb korlátozásának gondolatához, hanem egy erős befolyással rendelkező lobbicsoport tevékenységének következtében.

Címlapkép: Pixabay