Airbnb-lakások helyett valódi otthonokkal hozná vissza az életet Lisszabon belvárosába Fernando Medina portugál főpolgármester. Medina becslése szerint
jelenleg a belvárosi ingatlanok több mint harmadát Airbnb-s tevékenység foglalja el.
Fernando Medina javaslatára Lisszabon afféle kompenzációs díj fizetésével ösztönözné a hosszútávú lakáskiadást: plusz pénzt fizetnének a lakástulajdonosoknak, amivel az Airbnb-ztetéshez képest kieső bevételeiket pótolnák, amennyiben lakásaikat esszenciális munkásoknak, tanároknak, kórházi dolgozóknak adják ki.
„Azt akarjuk, hogy a várost éltető emberek is visszatérjenek a központba, párhuzamosan azzal, hogy Lisszabont zöldebbé, fenntarthatóbbá és végső soron egy jobb hellyé tesszük – mind az itt lakók, mind a látogatók számára” – írta Medina.
A lakáskiadást reformáló kezdeményezésen felül a koronavírus-járványt követő „zöld felépülés” részeként több kerékpársávot és parkot alakítanának ki a portugál fővárosban. A főpolgármester más városokat idéz követendő példaként:
„Melbourne-től Párizsig megfigyelhető egy külterületekre terjeszkedéssel szembeforduló trend – az élet visszatér a városközpontokba, ahol a lakók könnyen, húsz perces sétával elérik az összes alapvető szolgáltatást, legyen szó az orvosokról, iskolákról vagy boltokról.”
Medina arra számít, hogy a járvány hosszú távon átalakítja a portugál munkakultúrát, több ember marad otthon home office-ban dolgozni. Ez szerinte szintén azt támogatja, hogy a külvárosokat a lisszaboniak a városközpontra cseréljék, ahol könnyebben hozzáférnek a tömegközlekedéshez, szolgáltatásokhoz és mindenféle városi eseményhez, például koncertekhez és fesztiválokhoz.
Az Airbnb elterjedése világszerte egyforma hatással jár: a turizmus és a rövidtávú lakáskiadás térnyerésével
az életvitelszerű lakók kiszorulnak a nagyvárosok központjaiból. Az adott lakosra jutó kevesebb hosszú távra bérelhető ingatlan miatt a városlakók egyre nehezebben és drágábban tudnak csak lakást bérelni.
Ugyanez történik Budapesten is. 2018-ban Budapesten, Airbnb-ben a vendégek által eltöltött éjszakák száma már meghaladta az 1,8 milliót – ez pedig 25 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, illetve a foglalható lakóegységek száma is 10 százalékkal nőtt. A budapesti Airbnb-lakások nagy többsége szintén a városközpontban, az V-VI-VII. kerületben található.
Arról, hogy milyen gazdasági változásokat idézett elő az Airbnb Budapesten az elmúlt években, valamint hogy az Airbnb miként veri fel az albérletárakat, itt írtunk bővebben.
Az Airbnb és a bérleti árak emelkedésének visszaszorítására többféle intézkedés született Európában: Berlinben például már évekkel ezelőtt kiadásiár-plafont vezettek be, hogy az árak ne szálljanak el még jobban, a francia kormány pedig a pandémia utáni felépülés részeként állami weboldallal száll szembe az Airbnb és a Booking.com szolgáltatásaival, hogy így élesszék újra a helyi turizmust.
Bár eddig Magyarországon többnyire szabadon terjeszkedhetett az Airbnb-ztetés, éppen tegnap említette Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, hogy szabályozni kellene Budapesten a rövidtávú lakáskiadást – nálunk azonban úgy tűnik, nem a megfizethetőbb árú lakhatás létrehozása, hanem a szállodák lobbitevékenysége áll a háttérben. Egyelőre nem tudni semmilyen konkrétumot, miként módosulna a jelenlegi szabályozás. A rövidtávú lakáskiadás visszaszorítása egyébként Karácsony Gergely főpolgármesteri programjának is részét képezi.
