A napokban került elutalásra az egészségügyi dolgozók félmilliós jutalma, mivel azonban a szociális dolgozók ugyanolyan veszélyes, és kemény munkát végeztek a Covid-járvány alatt, mint ők, mindez nekik is járna – emelte ki Ungár Péter, az LMP képviselője mai, a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatóján.

Az egészségügyi dolgozóknak juttatott egyszeri, 500.000 forintos jutalom járna a szociális dolgozóknak is, hiszen a koronavírus-veszélyhelyzet alatt, sőt, egyes esetekben a kivételes helytállást magas állami kitüntetéssel is honorálni kéne.

Erről már többek között Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke beszélt, aki szerint azok az idősellátásban dolgozók, akik a járvány idejére családjukat hátrahagyva munkahelyükre költöztek, hogy tudjanak a bentlakókkal veszély nélkül foglalkozni, mindenképpen ugyanolyan hősies magatartást tanúsítottak, mint a kórházi orvosok és ápolók.

Ugyanakkor a csaknem 90%-ban nőkből álló magyar szociális ágazat mindezek ellenére Boros Péterné szerint nemhogy külön jutalmat, megbecsülést de még a megélhetésre elegendő bért sem kapnak. Sokaknak még a mindennapi ebéd megvásárlása is gondot okoz, így korgó gyomorral járnak be sokszor túlórázni is.

Mindezek miatt a minimum Boros Péterné szerint, ha az 500.000 forintos külön jutalom minden szociális dolgozónak is jár.

Marosi János, a szakszervezet sztrájkjogi szakértője elmondta, bár a helyzet a munkabeszüntetésre mindenképpen megérett, értékelése szerint azt a 2011-es Munka törvénykönyve rendelkezései és azok bírósági értelmezéseinek kétértelműsége miatt képtelenség legálisan megszervezni.

Ezek után hosszabban beszámolt a közigazgatási- és szociális szféra sztrájkszervezésének egy éve tartó kálváriájáról, amelynek a számos bírósági döntés után a lényege az, hogy a kormány és a bíróságok tulajdonképpen 100%-os kapacitáson való munkavégzést is elvárhatnak „legális sztrájk” közben, amellyel viszont a sztrájk, mint fogalom veszítené el értelmét.

„Vajon használható-e az a törvény, amivel így lehet játszani? … A magyar sztrájktörvény betarthatatlan a közalkalmazottak körében.”

Marosi ehhez hozzátette, ma nem lehet tudni egyáltalán van-e olyan ok, amiért a közszféra dolgozói egyáltalán legális sztrájkot hirdethetnek meg. Hozzátette, felülvizsgálat céljából hamarosan a Kúriához fordulnak majd az ügyben.

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke szerint egyszerűen szándékosan értelmezi félre a sztrájktörvényt a kormányzat, mivel „nagyon meg vannak attól sértődve”, hogy sztrájkolni szeretnének. Eközben saját fenntartású intézményeiben is 30%-os munkaerőhiány jellemző. Tehát a kormány azt teszi, amivel a sztrájkolni szándékozó szociális munkásokat vádolja: magára hagyta a gondozottakat.

„Azt látjuk, hogy mi semmit sem számítunk, viszont ez azt is jelenti, hogy ezek szerint az általunk ellátott több százezer ember sem számít semmit.”

Köves ehhez hozzátette, nem adják fel, és minden eszközzel megpróbálják elérni céljaikat, az MKKSZ-szel együttműködve.

Hohn Krisztina, az LMP képviselője arról beszélt, egyre több ember dolgozik minimálobérért és garantált bérminimumért az országban, ezért az LMP ismét benyújtotta a diplomás minimálbérről szóló törvényjavaslatukat, ami a közszféra dolgozóinak helyzetén is segítene.

A Köves Ferenc átlal említett, 30%-os munkaerőhiány persze csak átlagérték, hiszen még május közepén, a TASZ közérdekű adatigényléséből az is kiderült, van Magyarországon olyan szociális otthon, ahol 71%-os létszámhiánnyal kell megküzdenie az intézménynek.

Az adatokból akkro az is kiderült, hogy 147 ilyen intézmény közül 93-ban nem tudták biztosítani a rendeletben előírt szakmai létszám-minimumot, és mindössze 56 intézményben nem hiányzott szakmai dolgozó.

Az egészségügyi dolgozóknak járó jutalomból sem kapott azonban mindenkit. Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége ugyanis éppen ma jelentette be, számos munkavállalói csoport a szakterületükről annak ellenére kimaradt a jutalmazásból, hogy minden szempontból a járvány elleni, egészségügyi védekezés szerves részeként, a frontvonalban dolgozókról volt szó.