Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Csúnyán megverték a zöld-baloldali polgármester-jelöltek Macron embereit a francia helyhatósági választásokon

Nemcsak lengyel elnökválasztást, de rekord alacsony, 40%-ra becsült részvétel mellett francia helyhatósági választást is tartottak tegnap, amely során az Európai Ökológia – Zöldek Pártja nevű formáció választási szövetségei a párt története során először komoly áttörést értek el. A baloldalnak szintén van mit ünnepelnie, a progresszív erők összefogása szerezte meg a polgármesteri széket többek között Párizs, Marseille, Lyon és Bordeaux városi tanácsaiban.

Velük szemben Macron elnök kormányzó pártja által támogatott blokkok mindenhol lemaradtak. A várakozásokon felül, 50%-kal teljesítő, baloldali-zöld Paris en Commune szövetség és a regnáló szocialista polgármester, Anne Hidalgo újabb 6 évre szerzett elsöprő mandátumot. Macron személyesen, több körben, botrányoktól kísérve kiválasztott jelöltje, Agnès Buzyn csupán 3. helyen végzett, a szavazatok 16%-ával.

Ez ugyan papírforma, de az már valóban jelzi a zöldek áttörését, hogy sikerült megszerezni Bordeaux, Lyon vagy Strasbourg vezetését. Sőt, az 1995 óta a francia jobboldal által irányított déli nagyváros, Marseille is váltott, és egy civil-baloldali-zöld szövetség, a Printemps Marseille koalíció 40%-kal veheti át a városi tanács vezetését, bár a többség még kérdéses. Az eddig regnáló konzervatív Republikánusok szövetsége 30%-ot kapott, míg a szélsőjobboldal 2014-es, kiemelkedő, 27%-os eredményéhez képest 7%-ot veszítve 20%-on áll.

Az észak-keleti Lille a szocialista Martine Aubry bástyája marad, aki néhány száz vokssal kerekedett csak fölül zöld riválisán. Macron pártjának, az En Marche-nak csupán Le Havre, Angers és Amiens városaiban sikerült győznie.

A szélsőjobb legjelentősebb győzelmét a déli Perpignanban aratta, ez az első olyan, 100 000 lakos feletti város, ahol a szélsőjobboldal egyedül kormányozhat. Ez sem fordult elő 1995 óta.

A választás folyamán Macron elnök már korábban kifejezte aggodalmát a rendkívül alacsony részvétel miatt, ami az elnök sajtóközleménye szerint „nem tesz jót a francia demokráciának.”

„Vannak versenyek, ahol az eredmény számunkra rendkívül kiábrándító lett”

-nyilatkozta erről a francia médiának Sibeth Ndiaye kormányszóvivő, hozzátéve, hogy voltak olyan versenyek, ahol a kormányzó, liberális En Marche „belső viszályai és megosztottsága” vezettek el ehhez az eredményhez. Ezzel együtt Macron elismerte, egyfajta „zöld fordulat, zöld hullám” jelentőségét a helyhatósági választásokon.

Ugyan a nagyvárosi, zöld áttörésnek sokan örülnek az országban, a tegnapi nap legnagyobb sztorija mégis a választásokon való részvételi arány gyakorlati összeomlása. A helyzetet Marine Le Pen, a szélsőjobbos Nemzeti Tömörülés vezetője „elképesztőként” jellemezte. Jean-Luc Mélenchon, a rendszerkritikus baloldal vezetője pedig „választói sztrájknak” minősítette, hogy Emmanuel Macron kemény, neoliberális reformpolitikája, a járvány félrekezelése és az utcán immár állandósult tüntetések elleni rendőri erőszak miatt az emberek immár egyszerűen nem bíznak annyira a választásokban, mint előtte.

Sokan azonban, mint korábban, most is a járványra fogták, hogy az elkötelezett választókon kívül Franciaországban még mindig nem igazán mernék felvállalni a fertőződés veszélyét azzal, hogy például szavazóhelyiségeket látogatnak.

A március elején, a járvány kitörésével egy időben megtartott első, helyhatósági választási körön a részvétel még 44%-os volt, ami helyi körülmények között már alacsonynak számított, ezek után az eredetileg március 22-én tartott második kört halasztotta el az elnök később június 28-ra, de a részvétel így is tovább esett.

Az eredmények után a média azt is rebesgeti, hogy Macron lényegi kormányátalakításra is készül, olyannyira, hogy Édouard Philippe miniszterelnök pozíciója is veszélybe került. Az mindenesetre bizonyos, hogy 22 hónappal az elnökválasztások előtt Macronnak lényegi, radikális váltásra lenne szüksége ahhoz, hogy esélyessé váljon, a miniszterelnök felmentése pedig megengedné neki, hogy az eddigi hibákért a felelősséget megpróbálja reá hárítani.

Címlapkép: El Diário, Twitter