Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gulyás Gergely szerint a nemzeti konzultációs ívek illetéktelenek általi „eltulajdonítása” bűncselekmény

Ez a cikk több mint 4 éves.

Már a hétvégén 900 alá csökkenhet az aktív koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon – mondta el Gulyás Gergely szokásos csütörtöki kormányinfóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: ugyan a világban a járványhelyzet rossz, de Közép-Európában egyelőre az aktív fertőzöttek száma csökken.

Az aktuális járványvédelmi szabályok továbbra is érvényben maradnak, nagyrendezvények megtartására augusztus 15-ig továbbra sincs lehetőség. Viszont a kormány július közepén már várhatóan olyan pozícióban lesz, hogy megalapozott döntést tud hozni az augusztus 15-e utáni szabályokról, így az augusztus 20-i rendezvényekről is.

A gazdaság kapcsán elmondta, a kormány célja továbbra is az, hogy ugyanannyi munkahely jöjjön létre, amennyi megszűnt a járvány miatt. Gulyás szerint 120-130 ezer ember vesztette állását a vírus hatására, ez azt jelenti, hogy kevésbé pesszimista forgatókönyv valósult meg.

Gulyás elmondta, a jövő évi költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése, a kormány szándéka szerint az a parlament jövő pénteken fogadhatja el.

Azt is bejelentette, 2021. július 1-től a csecsemőgondozási díj (mely a szülés utáni hat hónapban illeti meg az anyát) a korábbi jövedelem 100 százaléka lesz,

ami szerinte jelentős támogatás a gyermeket vállalóknak. A kormány számítása szerint a kedvezőbb adószabályok miatt egy 350 ezer forintos átlagjövedelem esetében a nettó csecsemőgondozási díj 65 ezer forinttal lehet magasabb, mint a korábbi díj.

Beszélt arról is, az idei évben nem fog változni a KATA szabályozása, viszont jövő év január 1-től olyan módosítók lépnek életbe, amelyek lehetővé teszik, hogy a KATA-val való visszaélések megszűnhessenek. Gulyás szerint sok információjuk van arról, hogy nagy, több száz vagy akár több ezer embert foglalkoztató cégek is igénybe veszik ezt a kedvezményes kisvállalkozói adózási formát. És általa nem csupán kevesebb adót kellett befizetniük, de a munkajogi védelmet is megszüntették dolgozóikkal szemben.

A módosítás értelmében az ugyanazon féltől származó jövedelmet 3 millió forint fölött 40 százalékos adó fogja sújtani.

A nemzeti konzultációval lehet vitatkozni – tért át egy másik témára Gulyás -, „de a konzultációs íveknek az eltulajdonítása, nem jogosult általi, felhatalmazás nélküli összegyűjtése bűncselekmény, személyes adattal való visszaélés. Itt a miniszter a Szél Bernadett és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselők akciójára utalt, amelynek keretében arra kérik az állampolgárokat, küldjék el nekik kitöltetlen konzultációs íveiket, így tiltakozva a kormány szerintük manipulatív és költséges akciója ellen.

Egy újságírói kérdésre Gulyás még hozzátette: arra kérnek mindenkit, a konzultációt vegyék komolyan, és vegyenek részt benne, a kormány ugyanis örömmel veszi, ha a lehető legteljesebb véleménynyilvánítás történik.

Később még azt is hozzátette, ha anonim kérdőíveket, illetve a kérdőív címzettjeinek belegyezésével történik a gyűjtés, akkor nem történik bűncselekmény.

A kormánypárti média több képviselője is a főváros, illetve a Lánchíd kapcsán tett fel kérdéseket. Gulyás elmondta, azt szeretnék, hogy a főváros újítsa fel a Lánchidat. Szerinte a Fővárosi Önkormányzat számláján hatszor annyi pénz áll rendelkezésére, amennyi a híd felújításához kéne, a városvezetés az elmúlt hat hónapban mégsem tett semmit. Miniszter szerint, értik, hogy a főpolgármester keresi a vitalehetőséget a kormánnyal, de kérik, ezt ne a Lánchíd esetében tegye.

Később arról is beszélt, a rendelkezésükre álló információink szerint olyan veszély nincs, hogy összeomlik a Lánchíd, de statikai problémák vannak. Szerinte  a felelősséget a főváros viseli, úgyhogy „legyenek kedvesek a lehető leghamarabb közbeszerzést kiírni” a híd felújítására.

A miniszter úgy látja, a válság miatt kármegosztás történik az országban, és a kormányzatot több veszteség érte, mint az önkormányzatokat. Nem hiszem, hogy átlagban az önkormányzatokra nagyobb teher jutott, mint az államra és a polgárokra – jelentette ki.

Azt is elárulta, a kormány nem támogatja a fővárosi önkormányzat tervét a parkolási rendszer átalakítását, amely időarányosan fokozatosan emelkedő, sávos parkolási díjrendszert vezetne be.

Gulyás további kijelentései röviden:

  • A Simonka György mezőgazdasági alapítványaival szembeni anyagi követelések esetében semmilyen állami késedelemről nem tud, a tartozások behajtásának sorrendje van, az állami igények mindig elsőbbséget élveznek a felszámolás során, így a kárt be fogják hajtani.
  • Az Indexben történő eseményekről elmondta: a sajtószabadság biztosításához van csak köze a magyar államnak, ezen túl a kormány sajtóügyekbe nem avatkozhat be. Szerinte a sokszínű tájékoztatás érték.
  • A gyöngyöspatai szegregációs kártérítési követelés egyetemleges, a KLIK és a települési önkormányzat közösen viseli a fizetési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy ha a jogosultak a KLIK-en akarják érvényesíteni a teljes követelést, akkor azt az államnak kell kifizetnie. Gulyás szerint bár nem értenek egyet a bírósági döntéssel, de kötelezettségének eleget fog tenni, ha a felperesek vele szemben akarják érvényesíteni követelésüket.
  • Az egyetemi autonómia az állami befolyás kiiktatását jelenti, ezt megerősíti, hogy az több egyetem alapítványi fenntartásba kerül. Az, hogy fideszes politikusok (pl. Varga Judit) is helyet kapnak ezen alapítványok kuratóriumában nem fogja növelni az állami kontrollt.
  • Az iskolaőri intézmény létrehozására 2,2 milliárd forint van elkülönítve a jövő évi költségvetésben. A tervek szerint akár már nyugdíjas rendőrök is beállhatnak, nyugdíjuk elvesztése nélkül. Az iskolaőrök fizetése a pedagógusbéreknél alacsonyabb lesz.
  • Felelőtlen a Magyar Orvosi Kamara kezdeményezése, miszerint összegyűjti és ügyvédi letétbe helyezi az orvosok túlmunka-felmondását.

A kormányinfó teljes egészében itt nézető meg:

Frissítés (15:00) – Pontosított az államtitkár a KATA-val kapcsolatban

Izer Norbert adóügyi államtitkár pontosította Gulyás Gergely mai bejelentését. Elmondta ugyanis, ha egy katázó kisvállalkozónak egyetlen partnertől évente több mint 3 millió forint bevétele származik, az értékhatár fölötti részre vonatkozó 40 százalékos adót nem az érintett kisvállalkozónak, hanem a kifizetőnek kell megfizetnie.

Az államtitkár elmondta, hogy  jövőre a katás vállalkozást bujtatott foglalkoztatottként alkalmazó nagy cégnek 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie akkor, ha az egymás közötti ügyleteik egy éven belül meghaladják a 3 millió forintot. Lényeges, hogy a plusz terhet a nagy cégnek kell megfizetni, ez alól csak egyetlen kivétel van, ha a kisadózó kifizetője külföldi – közölte az államtitkár. (MTI)

 

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt