Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán a Kossuth Rádióban: a magyar egészségügyi rendszer jobban teljesített a járvány alatt, mint a nyugatiak

Újra interjút adott a Kossuth Rádióban Orbán Viktor miniszterelnök, aki beszélt a koronavírus-járvány elleni hazai védekezésről, az Európai Bíróság civiltörvényt elmarasztaló döntését pedig a „liberális imperializmus” részének nevezte.

Első körben a járvány lecsengéséről, és a Szlovénia által bejelentett járványvédelmi szigorításokról beszélt. Délnyugati szomszédunk ugyanis három balkáni ország esetében újra két hetes karanténhoz kötötte a beutazást. A kormányfő szerint ez fontos figyelmeztetés arra nézve, hogy „észnél kell lenni”. Ugyanakkor hangsúlyozta, ne rontsuk el a kedvünket, örüljünk, hogy az első csatát megnyertük és megmentettük sok tízezer ember életét.

Szerinte ennek a sikernek az előfeltétele a fegyelmezettség és az összefogás volt, ugyanezekre kell támaszkodnunk, ha jön második hullám. Kijelentette: ha a jelek arra mutatnak, hogy jön a második hullám, nem habozik megtenni a szükséges jogi és gazdasági lépéseket.

Azt ugyanakkor örömmel nyugtázta, hogy meglátása szerint a magyar egészségügyi rendszer jobban teljesített a járványban, mint a nyugat-európai rendszerek.

Ennek kapcsán a riporter felvettette, hogy a magyar kormányt érő kritikus hangok mégis nyugatról érkeznek, felemlegetve az Európai Bíróság csütörtöki döntését, amely jogsértőnek mondta ki a magyar civiltörvényt.

Orbán válaszképp felemlegette, hogy a rendszerváltás környékén a nyugathoz kizárólag pozitív tartalom kapcsolódott, azonban ma ha ránéz Nyugat-Európa térképére, azt látja, hogy emberek halnak meg, mert nem tudják ellátni őket, a négy legnagyobb gazdaságból hármat meg kell mentenünk. Nyugat-Európán és Észak-Amerikán erőszakhullám söpör végig, szobrokat rombolnak, „áldatlan állapotok vannak”.

A miniszterelnök elmondása szerint, mégis ezek a kormányok „üzengetnek nekünk”, ilyenkor „nem tudom, sírjak vagy nevessek”.

Orbán úgy látja, van egy „liberális imperializmus”, amely nyugatról érkezik – az amerikai demokraták is részei ennek -, és amely megpróbálja felfogásait (a családról, migrációról, munkanélküliségről szóló nézeteit) ráerőltetni másokra. A nemzetközi bíróságok is részei ennek a hálózatnak – jelentette ki.

Visszatérve szokásos toposzához, megint elmondta, hogy nem szeret mindenhol összeesküvést látni, „de ettől még összeesküvések vannak”, „háttérhatalmi szervezkedések vannak”, és ha ránézünk a magyarországi résztvevőkre ezekben a perekben, akkor „nagyon könnyen megtaláljuk Soros szervezeteit”.

A civiltörvény elleni ítéletről szóló híradásokat olvasva Orbánnak ugyanakkor jó kedve lett, mert szerepel bennük, hogy a Bíróság szerint az átláthatóság olyan érték, amit joggal tűz ki célul egy kormányzat. Szerinte a magyar emberek jól döntöttek  egy korábbi nemzeti konzultáción a civil szervezetek finanszírozásáról, mert „azt nem merték mondani Luxemburgban, hogy a civil szervezetek átláthatósága nem lenne egy magas szempont”. Úgy látja, a bíróság azt kéri, hogy az átláthatóságot kevesebb korlátozás árán valósítsuk meg, ez pedig valószínűleg  lehetséges is.

„Az átláthatóságnak 100 százalékban kell érvényesülnie Magyarországon” – dörögte bele a mikrofonba Orbán, aki szerint a pártok átláthatósági szabályai nem lehetnek szigorúbbak, mint azon szervezeteké, amelyek a politikai életben részt vesznek, emberek gondolkodását befolyásolni akarják. Ezzel feltehetően előrevetítette az újraírt civil törvény potenciális csapásirányát is.

Aki nem rest külföldről pénzt elfogadni, az ne legyen rest ezt el is ismerni, zárta gondolatmenetét a kormányfő.

Az Európai Unió gazdasági mentőcsomagja kapcsán elmondta: 10 százalékot is meghaladó gazdasági csökkenések lesznek, sok állam adóssága meghaladja a nemzeti össztermékének 100 százalékát, ezért a bajban lévő országok sürgősen közös hitelt akarnak felvenni. A magyar ember logikája más – mondta Orbán – mi azt a pénzt szeretjük költeni, amit már megkerestük.

Most azonban számos EU-ország olyan állapotban van, hogy aligha tudjuk elkerülni, hogy mi is hozzájáruljunk egy közös hitelfelvételhez – tette hozzá.

Ez szerinte egyszerre veszély és esély, ha rosszul csináljuk, bukta, ha jól, akkor meg tudunk erősödni. Bejelentette: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezetésével munkacsoport alakult, amely kidolgoz olyan programokat, amelyek majd finanszírozhatók lesznek az uniós mentőcsomag Magyarországra eső részéből.

Utolsó kérdésként a riport értetlenségét fejezte ki a Lánchíd felújításának késlekedése miatt, szerinte ugyanis a budapestiek már elkerülik a hidat, annyira félnek a balesettől.

Vannak dolgok, amik meghaladják a mi értelmünket, általában ilyenkor nem rossz szándékot, hanem szerencsétlenkedést látok emögött – mondta Orbán, majd hozzátette: kilenc hónapja megy a „szerencsétlenkedés” az ügyben.

Szerinte kell találni jó gyakorlati szakembereket, nem baj, ha egy önkormányzatban sok az elméleti szakember, de akkor meg kell találniuk a megfelelő gyakorlati beállítottságú társakat is, hogy történjenek fejlesztések. Azt pedig szánalmasnak nevezte, hogy a Fővárosi Önkormányzat pénzhiányra hivatkozik, szerinte ugyanis 180 milliárd forint van a város számláján jelen pillanatban is.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt