Csütörtök délelőtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő ismét a szokásos módon, újságírók jelenlétében tartotta meg a Kormányinfót, amelyen a veszélyhelyzet megszűnéséről és a várható gazdasági következményekről, valamint a második hullám lehetőségéről beszéltek.
„Sose gondoltam volna, hogy még önök közül is mindenki hiányozni fog az elmúlt hetekben” – kezdte Gulyás egy kedélyes felütéssel a tájékoztatót. A miniszter elmondta, hogy a kormány értékelése szerint a magyarországi védekezés sikeresebb volt, mint az európai államok többségében, és a védekezés ideje is rövidebb volt. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a kormány gyorsan tudott döntéseket hozni.
Gulyás köszönetet mondott az operatív törzs munkatársainak, valamint az egészségügyi, a szociális, a kormányhivatali dolgozóknak, a tanároknak és a katonáknak is. Ugyanakkor kijelentette, hogy a járvány alatt kiderült, hogy
„az ellenzék nélkül is létre tud jönni nemzeti egység.”
A miniszter szerint nem ezt szerették volna, de tudomásul kellett venniük, hogy az ellenzék nem szeretne csatlakozni ahhoz a politikai egységhez, amit a kormány el szeretett volna érni, ehelyett folyamatosan támadták itthon és külföldön is a kormány tevékenységét. Gulyás „morálisan elfogadhatatlan, alantas cselekedetnek” nevezte például az MSZP mentős videóját, amiről utólag kiderült, hogy a benne nyilatkozó, magát mentőtisztnek beállító nő valójában nem dolgozott soha mentősként.
Gulyás beszélt arról is, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével a kormány csak az indokolt védekezési rendelkezéseket tartja fenn, de a rendkívüli jogrend értelmében továbbra is törvényalkotási lehetősége van, akár alapjogokat is korlátozhat és felfüggeszthet.
Az 500 fős korlátozás augusztus 15-ig érinti a zenés-táncos rendezvényeket, de ezt addig is felülvizsgálhatja a kormány. A határ-átjárással kapcsolatban Gulyás elmondta, az összes EU- és EGT-tagállam felé Magyarország lehetővé teszi a korlátlan átlépést.
Ha lesz második hullám, az szeptember-októberben várható, Gulyás szerint a nyári meleg lassítani fogja a vírus terjedését. Emiatt a virológusok arra számítanak, hogy a fertőzöttek száma folyamatosan csökkenni fog, kisebb-nagyobb kiugrásokkal.
A gazdasági válsággal kapcsolatban Gulyás elmondta, a jelenlegi előrejelzések szerint 3%-os recesszió várható, ami a járvány beütése előtti 3,2-4%-os növekedéshez képest jelentős különbség. Emellett persze Gulyás nem mulasztotta el kiemelni, hogy a kormány 1,2 millió munkahely megőrzéséhez tudott hozzájárulni a járványügyi intézkedésekkel.
Az ATV kérdései nyitották a sajtótájékoztató kérdés-válasz részét. Csuhaj Ildikó elsőként azt kérdezte, Gulyás miniszternek mi a véleménye arról, hogy az MTA volt elnöke, Orbán korábbi minisztere, Pálinkás József gyűjtést indított a Lánchíd felújítására.
A főváros anyagi helyzetét erre reagálva Gulyás „kifejezetten jónak” titulálta. Szerinte ettől függetlenül a kormány továbbra is biztosítja azt a 6+1 milliárd forintot, amiben Tarlós Istvánnal megegyeztek. A kormány szerinte azt szeretné, hogy a méltatlan viták lezáruljanak, és a főváros vezetése kezdje el a felújítást.
Arra a kérdésre, hogy Gulyás maga hajlandó lenne-e betenni Pálinkás alapjába egynapi jövedelmét, Gulyás megismételte az első kérdésre adott válaszát, illetve azt mondta, hogy ha a főpolgármester azt mondja, hogy ettől meg fog újulni a Lánchíd, akkor igen. Gulyás azzal az üggyel kapcsolatban, hogy a budapesti Fidesz az ominózus, a leszakadt Lánchidat ábrázoló Szálasi-képre montírozta Karácsonyt, megismételte a budapesti Fidesz tegnapi közleményét, amennyiben nem ismerték fel az egykori nyilas vezetőt.
„Ha valaki nem nagy híve a kettős mércének, hogyha ezt a másik oldal csinálja akkor is tiltakozni kellene”.
Gulyás azt is rögzítette, hogy lesz tűzijáték augusztus 20-án. A KATA felülvizsgálatáról – amelyet tegnap vetett fel újra Parragh László iparkamarai elnök – a miniszter azt mondta: indokolt áttekinteni a kisadózók szerkezetét, de a jelenlegi gazdasági helyzetben a kormány nem akar változtatni.
A Magyar Nemzet az augusztus 20-i rendezvényekre vonatkozó kérdésére Gulyás elmondta, hogy Budapest szempontjából is előnyös lenne ezek megtartása, hiszen a turizmus újraindításában nagy segítséget jelentene. Gulyás szerint az augusztus 20-i tűzijátékra fordítandó összeg helyett a főváros tulajdonában lévő állampapírokból is bőven ki lehetne fizetni a Lánchíd felújításának költségeit.
Karácsony Gergely a Chruchill-szobor összefirkálásáról és a Black Lives Matter mozgalomról szóló posztjával kapcsolatban Gulyás kijelentette, hogy a főpolgármesternek a két dolog között választania kellene, mivel nem lehet egyszerre támogatni a mozgalmat és elítélni a szobor összefirkálását, hiszen a kettő egyenesen következik egymásból.
A gyöngyöspatai kártérítés kifizetésével kapcsolatban Gulyás szerint a kormány „nem tud mit tenni”, mert a jogerős ítéletet végre kell hajtani. Azonban a jövőben az ehhez hasonló eseteknél a kártérítést oktatásban, nem pedig pénzben kell megállapítani.
„Győztesei ennek a történetnek nincsenek, csak vesztesei” – jelentette ki a miniszter.
A Pesti Srácok afelől érdeklődött, hogy felmentették a Szegedi Törvényszék Szeviép-ügyben dolgozó elnökét, és hogy ennek milyen üzenete lehet a későbbiekben. Gulyás szerint helyes, hogy az OBH teljes körű vizsgálatot rendelt el, és bár rossz fényt vet a magyar bíróságok pártatlanságára, de ez csak egy eset, amely Szegedre korlátozódik.
A következő kérdésben felvetett Pesti úti idősotthonban történt tömeges fertőzés felelősségét Gulyás szerint a bíróság fogja kimondani, miután a Fővárosi Önkormányzat peres útra vitte az ügyet. Majd ismét a Lánchídra terelődött a szó: Gulyás szerint nem látszik, hogy „a főváros politikai vitát szeretne vagy felújítást”.
Végül egy meghökkentő kérdést szegezett a PS Gulyásnak: Van-e a kedvenc Müller Cecília-mémje? Gulyásnak a kaspós viccek tetszettek a széles kínálatból.
A kormányinfó előtt érkezett a hír, hogy az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében kimondta, hogy a civil szervezetekről szóló magyar szabályozás sérti az EU-jogot.
Az ítélet szerint „Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, és szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, a szóban forgó szervezetek és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyek vonatkozásában hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be.”
A döntéssel kapcsolatban Gulyás elmondta, hogy ahogy mindig, az Európai Bíróság döntését most is tiszteletben fogja tartani a kormány. Ugyanakkor kiemelte, hogy a bíróság csak az alkalmazott eszközt tartotta nem megfelelőnek, tehát olyan eszközt kell találni a törvény céljának betartására, amit már az Európai Bíróságnak is megfelel.
A „külföldről támogatott civil szervezetekről” szóló törvényt még 2017 áprilisában fogadták el. Kimondja, hogy minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni.
A putyini mintát követő civil törvény több ponton is igen homályos módon állít feltételeket a civilek elé, elfogadása óta változatos gyakorlat alakult ki a magyarországi NGO-k között azzal kapcsolatban, hogyan is álljanak hozzá a megbélyegzéshez. Épp a jogszabály gumijellegéből fakadóan eddig nincs tudomásunk arról, hogy a hatóságok valóban eljártak volna a civil törvényt érintő ügyekben.
De az előírás célja alapvetően épp a megbélyegzés és a bizonytalanságban tartás: egy olyan Damoklész-kard felhúzása a civilek feje fölé, amellyel a kormány bármikor élhet, és akár hosszú múltra visszatekintő szervezeteket szüntethet meg a törvény be nem tartására hivatkozva.
Az ellenzéki pártok az Alkotmánybíróságon is megtámadták a jogszabályt, ám az AB felfüggesztette annak megvizsgálását, amíg az Európai Unió Bírósága nem teszi közzé saját döntését az ügyben. Holott a törvényt magát csak a magyar AB semmisítheti meg, az EUB csupán kérheti annak visszavonását és pénzbeli szankciókat szabhat ki.
A Színházi és Filmművészeti Egyetem vasárnapi tüntetését Gulyás lényegében indokolatlannak nevezte, mivel szerinte a kuratóriumok létrehozásával pont, hogy megszűnik az állami befolyás az egyetemeknél.
Arra a felvetésre, hogy de a kuratóriumokba bekerültek több helyen is a kormány képviselői, Gulyás annyit reagált, hogy az SZFE esetében ez nem áll fent, mert „tudomása szerint” nincsenek színészek a kormányban.
A Hír TV is a Lánchíd témáját forszírozta. „Akkor kell egy hidat felújítani, amikor olyan állaptba kerül” – bölcselkedett válaszul Gulyás miniszter. Szerinte a késlekedés azzal jár együtt, hogy nem látszik, meddig lehet garantálni a hídon a biztonságos közlekedés, ráadásul minden héttel drágább lesz a felújítás.
Az Index kérdésre – milyen szabályok érvényesek most az egészségügyi dolgozók utazására, berendelhetőségére -, Gulyás azt válaszolta: általános szabályok érvényesek éjféltől. Az Index újságírója azonban visszakérdezett: ez járványügyi készültség esetén is így van-e: Guylás szerint igen, tehát mindenki utazhat külföldre is.
Az egészségügy újraindulásával kapcsolatban arról is esett szó, hogy hány műtétet kell bepótolni, kapnak-e erre plusz forrásokat a kórházak: Gulyás szerint
a kormány arról döntött tegnap, hogy 65 év feletti orvosok is részt tudnak venni a kórházi munkában külön erre vonatkozó engedély nélkül. Gulyás azt is mondta: jövő héten lesz adat arról, hány műtét maradt el.
A fesztiválokkal kapcsolatban Gulyás arról tájékoztatott: zenés-táncos rendezvények 500 fő felett nem tarthatók, az augusztus 15-i dátumot a fesztiválszervezők szerződéseinek lezáráshoz állapították meg, ennek ellenére ezt újra és újra felül fogják vizsgálni, de egyelőre indokolt fenntartani. Az Index felvetésére, miszerint mozik nem tudják, milyen védelmi szabályok vonatkoznak rájuk, mert nem részletezi a kormánydöntés, Gulyás azt válaszolta: a maszkviselés szabályai már a színházakban sem állnak fenn.
Gulyás a tranzitzónák megszüntetésével kapcsolatban elmondta, hogy bár ezt a kormány „kénytelen” volt meglépni, mivel EU-s döntésről van szó, de még mindig ezt tartják a legjobb, „leghumánusabb” megoldásnak a menedékkérelmek kezelésére. Mivel ez a lehetőség megszűnt, ezért vezették be átmeneti megoldásként azt, hogy a szomszédos országokban található magyar nagykövetségeken lehet benyújtani kérelmeket.
A tranzitzónák „humánusságáról” ma reggel jelent meg cikk a Mércén, érdemes elolvasni a pontosabb kép kialakulása érdekében.
A Heti TV-től Breuer Péter Tarlós Istvánt idézte, aki egy interjúban azt mondta, hogy a Lánchíd életveszélyes, ezzel kapcsolatban azt kérdezve Gulyás minisztertől, hogy lezárhatja-e a kormány a hidat. Gulyás szerint a híd fenntartása a főváros feladata, nekik van információjuk az állapotáról, pillanatnyilag azt állítják róla, hogy nem életveszélyes, és az ő felelősségi körük intézkedni az esetleges lezárásról.
A nemzeti légifuvarozó társaság megszűnésére Gulyás úgy reagált: regionális társaságok élnek túl, országos méretű társaságoknak nincs sok esélyük. A ferihegyi gyorsforgalmi út felől meglehetősen türelmetlenül érdeklődött Breuer, hozzátéve azt is, hogy „rohadt nehéz vezetni akkor, amikor előttünk van egy biciklista”, és azt is pedzegette, hogy hogyan fognak bejutni a turisták így a belvárosba. Gulyás szerint EU-s forrásokból megépíthető a gyorsvasút, ami a repteret összeköti a belvárossal.
Breuer a következő kérdést is feltette: „Sikerül-e a V4-ben átgondolni az Izrael elleni boszorkányüldözést? „ Gulyás erre azt válaszolta, hogy ahol lehet, ott együtt kell működni az EU-n kívüli államokkal, mert rontja a kétoldalú kapcsolatokat, ha az EU „kipécéz” magának államokat.
A Magyar Fórum arra volt kíváncsi, hogy módosítják-e a költségvetést a rendvédelmi szervek bérezésére tekintettel: Gulyás szerint „magányos szerzők” tollából vetődik papírra az az életfilozófia, amiből ez a kérdés adódik, ezért nem indokolt a honvédelmi források növelése. Egy újabb, a határzárra vonatkozó kérdésre azzal felelt: nem szeretne apokaliptuks víziókat vázolni, de „ha Afrikában elterjed a járvány, annak a migrációra is lehet tragikus hatása”.
Az Mfor az őszi iskolakezdéssel kapcsolatban érdeklődött. Gulyás szerint az ország a vártnál jobban teljesített a távoktatás, a digitális oktatás terén, és a kormánynak van kész terve egy őszi második hullám esetén az oktatásban és az egészségügyben is. „Mindenki attól félt, hogy olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy emberi életek között kell majd választani a lélegeztetőgépek hiánya miatt, ezt most már ki tudjuk jelenteni, hogy még ha a legrosszabb helyzet állna elő, nem fog bekövetkezni, mert van elég eszközünk” – fejtette ki Gulyás a helyzetet, aki még azt is hozzáfűzte, hogy
azt reméli, nem fog sor kerülni egy újabb iskolazárásra, de készen kell állni erre az eshetőségre is.
Szintén az Mfor kérdésére válaszolva Gulyás elmondta, hogy a járvány előtt a kormány nekiállt az egészségügyi reformnak, de ezt a járvány megakasztotta. Nem az ágyszámok felülvizsgálatából közelítenénk meg a reformot. Most már pontosabb adataink vannak a kórházak igazgatásáról a kórházoparancsnoki rendszernek köszönhetően. Az operatív törzs kapott olyan feladatot, hogy dolgozzon ki egy tervet a megkapott információknak köszönhetően, szakmai szervezetekkel, még az Orvosi Kamarával is van egy párbeszéd ezzel kapcsolatban.
Gulyás szerint tehát a járvány még lehetőséget is adhat arra, hogy jobban át lehessen alakítani az egészségügyet. Azt is hozzáfűzte, hogy a kormány „nem fél attól”, hogy felülvizsgálja az aktív ágyszámokat a kórházakban.
Baka arra is rákérdezett, hogy hogy áll a kórházi adósságok helyzete, de Gulyás szerint a jelen helyzetben nem nagyon lehet ezzel kapcsolatban mit mondani a járvány miatt. A cél az, hogy a válság úgy fejeződjön be, hogy az ilyen általános problémákat is megoldották.
A Mediaworks portfóliójából a Fejér Megyei hírlap kérdezte, hogy a vásárlási idősávok megszűnése után maszkban lehet-e vásárolni:
Gulyás kifejtette:igen, csak maszkban vásárolhat mindenki.
A Veszprém Megyei Napló a klímahasználat szabályozására volt kíváncsi: Gulyás ezzel kapcsolatban elmondta: hatósági ellenőrzések lesznek, mert kulcsfontosságú a klímaberendezések tisztítása. Lehet-e állami intézményekben tesztet készíttetni, terveznke erre az igényre ilyen állomásokat kialakítani. Ha valakinél bármilyen ok fennáll, akkor javasolják csak, egyébként nem, mert drága, és ő csak magánforrásból tudja megtenni.
A Pesti Hírlap arról kérdezett, hogy a MÁV járatcsökkentését mi indokolta és mikor szűnik meg, amennyiben átmeneti rendelkezésről van csak szó. Gulyás szerint egyes járatokon indokolt volt a csökkentés, de a MÁV vizsgálja az igényeket és ha indokolt, akkor lehetséges a felülvizsgálat is.
A HVG-t az érdekelte, hogy rendelkezik-e már a kormány a májusi foglalkoztatási adatokkal, és hogy mennyien jelentkeztek már a közmunkaprogramhoz honvédséghez. A kormány belső adatainak vélt, az újságokban megjelent információk nem tekinthetők hiteles adatoknak – szögezte le Gulyás. A Magyarországon foglalkoztatott adófizető munkavállalók száma 4 és fél millió volt év elején, most pedig 4 millió 370 ezren dolgoznak – mondta Gulyás.
A rossz várakozáshoz képest jobb a helyzet a közmunkások tekintetében, Gulyás elmondása szerint 7-8 ezerrel vannak többen a közmunkaprogramban most, mint az elmúlt időszakban.
Azt várja a kormány a miniszter szerint, hogy a leggyorsabban megszűnt állások – azaz a vendéglátos munkakörök – épülnek vissza a leggyorsabban. A HVG az iránt is érdeklődött, hogy került-e a kormány elé olyan kutatás, hogy az idősek elégedetlenek a vásárlási idősávval. Gulyás szerint teljesen más okból törölték el őket, bár mérték az elégedettséget is. A HVG arra is kíváncsi volt, hogy közjogilag mi indokolta, hogy nem rendkívüli eljárásban szavazták a meg a vészhelyzet megszüntetését, mikor a bevezetését igen. Gulyás szerinte bár nemzeti egység volt, politikai egység nem, ezért vagy sürgős vagy rendes eljárásban tárgyalják a javaslatot – a HVG újságírója ugyanakkor felvetette, hogy mégis 199 igen szavazattal szűnt meg a vészhelyzet.
A Népszava az uniós újraindítási csomagról kérdezett, konkrétan azt, hogy a kormány végül támogatni fogja azt vagy nem, illetve, hogy Magyarország le fogja-e hívni a csomag keretébe foglalt hitelt?
Gulyás szerint a kormány konstruktívan állt hozzá a helyzethez, mivel tisztában volt azzal, hogy vannak államok, amelyek támogatás nélkül nem tudnák túlélni a válságot. Fontos azonban, hogy a források egészét, vagy legalább bagy részét a következő években le kell kötni, a másik fontos elem az, hogy ne a szegényebb országok támogassák a gazdagabbakat. Úgy gondolja a kormány, hogy egy ilyen válsághelyzetben szolidaritást kell mutatni. A hitellel kapcsolatban még nincs döntés, mivel még a feltételeket se lehet látni, mindenesetre a kormány nem akar hitelt lehívni, csak abban az esetben, ha azt hitelkiváltásra fel lehet használni.
Az Euronews arra kérdezett rá ,hogy mikor érkezik meg az érintettekhez a gyöngyöspatai kártérítés összege, miután információik szerint a KLIK nem kapta meg a végzést, a helyiek pedig a pénzt. Gulyás konkrét dátumot nem mondott, hanem annyit felelt: ha megérkezik a végzés, onnantól két hét a határidő.
”Ha arra a településre megérkezik a pénz, az látványos lesz”
-tette hozzá.
A Euronews felidézte, hogy a brit egészségügyi miniszter megerősítette, hogy légihíd létrehozásáról tárgyalnak európai országokkal, hogy ne kelljen két hét karanténba vonulni az onnan hazatérőknek. Gulyás erre azt mondta, hogy „mi nyitás pártján állunk, de ott még kijárási korlátozás van”.
A Magyar Hang az egyetemi átszervezésről kérdezett, miszerint még több egyetemnél is alapítványi vezetésre fognak-e áttérni. Gulyás annyit mondott el, hogy szerinte azok az intézmények jól járnak, amelyek ilyen működés alá kerülnek, jó kísérletnek tartja. Mivel azonban új kísérlet, ezért érdemes megvárni, hogy alakul, mielőtt tovább terjesztik.
A teljes kormányinfó itt megtekinthető: