Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára beszélt az MTI-nek a kormány bértámogatási rendszerének sikereiről, miszerint emberek tízezreinek segítenek állásuk megtartásában a cégeken keresztül juttatott összegekkel. Mint mondta,

„a programban minden egyes álláskereső elhelyezkedését, munkahelyének megőrzését mintegy havi nettó 112 ezer forint bértámogatással segítik, amelynek összértéke a továbbfoglalkoztatás időtartamával együtt, 9 hónap alatt elérheti  fejenként a nettó 1 millió forintot. A legtöbb kérelem Hajdú-Bihar, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett, a kérelmezők elsősorban a szálláshely-vendéglátás, kereskedelem, mezőgazdaság és építőipar ágazatok vállalkozásai. A programra összesen 84 milliárd forint áll rendelkezésre, általa tehát akár 70 ezer álláskereső állhat újra munkába.”

Itt érdemes megjegyezni, hogy az államtitkár szerint eddig összesen nagyjából 10 ezer munkahely létrejöttét támogatták a programmal.

Ezzel az a probléma, hogy noha a 70 ezres adat önmagában soknak tűnhet, csak áprilisban 73 ezren veszítették el az állásukat a KSH kimutatása szerint.

Vagyis a teljes programban kevesebb munkahely teremtését támogatja a kormány, mint amennyi megszűnt 2020 áprilisában, és akkor még nem számoltuk a májusi adatokat, ahogy – noha a lezárások lazulnak – továbbra is várhatóan rengeteg munkahely fog megszűnni.

A legfrissebb megbízható adatok még nem állnak rendelkezésünkre, azonban azt tudjuk, hogy áprilisban a nyilvántartott álláskeresők száma 331 ezer fő volt – akiknek egy része bizonyosan nem a koronaválság miatt veszítette el a munkáját, azonban ez nem oszt, nem szoroz azon, hogy továbbra sincs állásuk, és jelen helyzetben nem is lesz egykönnyen.

Amit csak tetéz a gond, hogy miközben a kormány a munkaalapú társadalomról beszél, nagyon is komolyan gondolja, hogy munka nélkül ne is juthassanak pénzhez az emberek. Magyarország a gazdaságilag fejlett országok között kirívóan szűkmarkúan segíti a munkanélkülieket, mindössze három hónapig elérhető az álláskeresési járadék, ami a korábbi bér 60 százaléka, de legfeljebb 161 ezer forint (ami egyébként több, mint a bértámogatással teremtett állások után járó fizetés).

Amiről az államtitkár beszélt, az egyébként az a munkahelyteremtési bértámogatás, aminek keretében a kormány új munkahelyeken foglalkoztatott munkások bérét fizeti ki a cégeknek fél évre azzal a feltétellel, hogy a támogatott időszak után a program keretében felvett munkavállalókat még legalább három hónapig tovább alkalmazzák.

Vagyis ezzel a módszerrel az álláskeresők foglalkoztatása legalább háromnegyed évre meg van oldva, a Bodó által is említett nagyjából 112 ezres nettó összeg úgy jön ki, hogy az állam havi bruttó 200 ezer forint támogatást nyújt, amiben benne vannak a munkáltatói járulékok.

Ezen felül van a másik támogatási forma, ami a gazdaságvédelmi akcióterv keretében munkahelyek megtartását célozza, a programokban eddig összesen mintegy 190 ezer munkahely megtartását vagy teremtését támogatta a kormány, nagyjából 50 milliárd forint értékben.

A fentiek fényében nehezen érthető, hogy a kormány miért csoportosított át ennél az összegnél többet, 51,1 milliárd forintot sporttámogatásokra március 20 és június 2 között, vagyis a veszélyhelyzet időszakában.

Magyarán ebben az időszakban a kormány többet költött sportra, mint munkahelyvédelemre abban az esetben is, ha Bodó államtitkár számításait vesszük alapul. Az Mfor cikke szerint egy idei költségvetést módosító törvényjavaslat indoklásából tudható, hogy május 25-ével bezárólag tételesen mire mennyit költött a kormány, a pontos összehasonlítás eddig az időpontig lehetséges.

E szerint addig sportra 39,4, munkahelyvédelemre 26,3 milliárd forintot költött a kormány, vagyis körülbelül kétharmadát, de úgy is nézhetjük, hogy a kormány a munkahelyvédelemre fordított összeg másfélszeresét költötte el sportra a járvány- és válsághelyzet időszakában (legalábbis a vizsgált időpontig).

Ez több, mint a 34,4 milliárd forint, ami az államkasszába folyik, miután a járvány elleni védekezés címén elvették az önkormányzatoktól, és több, mint a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadóból befolyó összeg, amit 36 milliárdra becsülnek az idén.