A korábbi hírekkel ellentétben nem Donald Tusk, az EPP elnöke, hanem a háromfős bölcsek tanácsának egyik tagja, Herman Van Rompuy kezdeményezte a néppárti bölcsek tanácsának feloszlatását, miután nem tudtak közös nevezőre jutni azt illetően, hogy a Fideszt kizárják-e az Európai Néppártból (EPP).
A pártszövetség azután adott ki nyilatkozatot Twitteren, hogy – a szintén néppárti, sőt, a bölcsek tanácsának tagja – Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár egy interjújában azt mondta, hogy maga Donald Tusk, az EPP elnöke kezdeményezte a magyar ügy miatt létrehozott tanács megszüntetését, valamint állította le a Fidesz vizsgálatát.
Statement by former EU Council President Herman Van Rompuy in reaction to Austrian ex-Chancellor’s Wolfgang Schüssel’s words about EPP President Donald Tusk’s role in stopping the work of the Evaluation Committee on FIDESZ’s membership in the EPP pic.twitter.com/V8rmDyIWnR
— EPP (@EPP) June 9, 2020
Régóta megy a huzavona a Fidesz és az EPP körül: az Európai Néppárt 2019. március 20-án azután határozott a Fidesz tagságának felfüggesztése mellett, hogy a Fidesz az EP-választási kampányában országszerte támadta Jean-Claude Juncker néppárti politikust, az Európai Bizottság akkori elnökét, és Soros Györggyel szerepeltette egy plakáton mint „bevándorláspárti” főellenséget.
Sok konzervatív tagpárt már ekkor a Fidesz azonnali kizárását követelte Joseph Daultól, az EPP akkori elnökétől, ezt puhították fel végül határozatlan idejű felfüggesztésre és a tagságot vizsgáló háromtagú bölcsek tanácsa kinevezésére. Ennek tagjai (a most nyilatkozatot kiadó) belga, korábbi Európai Tanács-elnök Herman Van Rompuy, az egykori osztrák kancellár Wolfgang Schüssel (aki meg Tusk szerepét hangsúlyozta), valamint Hans-Gert Pöttering, a német kormánypárt, a CDU nagyöregje, volt EU bizottsági elnök.
A kiszivárgott információk szerint több hónap tanácskozás után hárman háromféle megoldás mellett álltak ki: Van Rompuy kizárást javasolt, Schüssel visszaállíttatta volna a Fidesz tagságát, Pöttering pedig inkább köztes álláspontot vett fel és semleges maradt. Végül konkrét lépés helyett csupán fenntartották a határozatlan idejű felfüggesztést, a nyilatkozatok szerint egészen addig, míg a Fidesz nem változtat politikáján, valamint a múlttal kapcsolatban „megbánást nem tanúsít”.
Bár januárban is még úgy tűnt, hogy – most már tényleg – a eldőlhet a Fidesz sorsa, végül a pártcsalád február eleji gyűlésén újabb egy év haladékot kapott a nagyobbik magyar kormánypárt a „hibáinak kijavítására”.
A felfüggesztés óta a fideszes politikusok nem vehetnek részt az EPP vezető párttestületeiben, valamint többek között Orbán Viktort sem hívják a néppárti miniszterelnökök megbeszéléseire. Az Európai Parlamentben ennek ellenére ugyanúgy a néppárti koalíciót erősítik a magyar kormánypártiak továbbra is, valamint fontosabb tisztségekre is jelölt fideszeseket az EPP frakciója.
Idén április elején a felhatalmazási törvény miatt aztán újból felerősödtek a Fidesz-ellenes néppárti hangok, 13 EPP-tagpárt kérte a Fidesz azonnali kizárását. Bár akkor a néppárti Fidesz-ellenesek arról beszéltek, hogy „Gyorsan akarnak cselekedni” a kizárást illetően, ez azóta sem történt meg. Orbán Viktor egyébként ekkor a járványveszélyre hivatkozva arról beszélt, hogy „most nincs ideje” a témával foglalkozni, és alig tudja elképzelni, hogy bárki más ráér „fantáziálni” az EPP-tagpártokat adó országok szándékairól.
Fideszes politikusok, köztük – a Donald Tuskot a bölcsek tanácsának feloszlatásában vállalt feltételezett szerepe miatt elmarasztaló – Deutsch Tamás időközben többször hangsúlyozta, hogy a Fidesz tagságáról nem az EPP fog dönteni, hanem maga a Fidesz, és azt sem tartanák tragédiának, ha ki kellene lépniük.
