Ahogy korábban várható volt, a koronavírus-járvány és az amiatt március 16.-tól május 5-éig csak sürgősségi ellátásra korlátozott betegellátás nem hétköznapi helyzetet hozott létre: még most, bőven egy hónappal a korábbi rendre való visszaállást követően sem teljesen állt vissza a járvány előtti rend a magyar egészségügyben.
Bár februárhoz képest a műtéti várólistákon lévők száma csökkent (amiatt, hogy jelentkezni sem lehetett ezekre), jelentősen megnövekedtek az egyes műtétek előtti várakozási idők – bizonyos esetekben egyenesen a korábbi szint kilencszeresére, írja a Privátbankár.
Míg 2020. február elején még 29 176 fő várt valamilyen műtétre, június 9-én, tegnap ez a szám már ennek alig több, mint fele, 15 858 fő. Ezek azonban nyilvánvalóan nem a reális igények, inkább csak azt mutatják, hogy az ellátás kiesése miatt sokakat nem is diagnosztizáltak ebben az időben, így problémáik ellenére fel sem kerültek a várólistákra.
Néhány példa: míg februárban 10 669 fő várt szürkehályog-műtétre, mostanra ez a szám több mint nyolcvan százalékos csökkenéssel csupán 1887 fő lett. Hasonló mértékű csökkenés figyelhető meg a térdprotézis-műtétre várók esetén is, februárban 5508 fő várt ilyen beavatkozásra, június 9-ére már csak 884 fő van a várólistán. Csak néhány esetben nőtt a beavatkozásra várók száma, például az urológiai kisműtétek, visszérműtétek és artroszkópos műtétek esetén.
Az alábbiakban böngészhető néhány beavatkozástípus esetén a visszaesések mértéke, a műtét neve után először a jelenlegi várólistán lévő emberek száma szerepel, majd zárójelben a 2020. februári állapot. A számok bárki számára a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján bárki számára lekérdezhetők.
Szürkehályog-műtétek: 1887 fő (10 669 fő)
Térdprotézis-műtét: 884 fő (5508 fő)
Csípőprotézis-műtétek: 1555 fő (3529 fő)
Garat- és orrmandulaműtétek: 177 fő (893 fő)
Nyitott szívműtét: 50 fő (663 fő)
Gerincstabilizáló műtétek: 253 fő (870 fő)
Nőgyógyászati műtétek nem malignus folyamatokban: 1 fő (431 fő)
Diagnosztikus szívkatéterezés: 660 fő (1446 fő)
Szívkoszorúér-tágítás: 660 fő (1447 fő)
Szív elektrofiziológiás vizsgálata: 94 fő (496 fő)
Transzkatéteres szívbillentyű-beültetés: 13 fő (418 fő)
Nagyobb bélrendszeri műtétek: 7 fő (69 fő)
A leállás a várakozási időket még ennél is nagyobb mértékben befolyásolta: például a visszérműtétek esetén a februári 31 napos várakozási idő 284 napra, vagyis a leállás hatására több mint kilencszeresére nőtt.
A visszérműtétekre, valamint a laparaszkópiás nőgyógyászati műtétekre való várakozási idő növekedése a legnagyobb, de nem csupán ez a két beavatkozás múlja messze felül a februári szintet:
- nyolcszor többet kell várni a katéteres koszorúér-tágításra,
- hatszor többet a sérvműtétekre és laparaszkópiás epeműtétekre,
- ötször többet a nyitott szívműtétekre,
- négyszer többet a gerincműtétekre,
- háromszor többet a csípőprotézis-műtétekre és a bélrendszer nagyobb műtéteire.
A leghosszabb várakozási idő a bélrendszer nagyobb laparaszkópiás műtétei esetén (355 nap), a visszérműtéteknél (284 nap) és a térdprotézis-műtéteknél (280 nap) tapasztalható. 50 napról továbbá több mint ötszörösére, 266 napra nőtt továbbá a nyitott szívműtétekre való várakozás ideje is országos átlagban, azonban területenként is tapasztalhatóak eltérések, például csípőprotézis-műtét esetén a budapesti Péterfy Kórház- Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézetben 56 napot kell várni, míg az egri Markhot Ferenc Okatókórház és Rendelőintézetben több mint egy év múlva kerül csak sorra a frissen a listára kerülő páciens, 395 napot kénytelen várni.
A várólisták tényleges hossza egyébként nem régen lett csak publikusan elérhető: a NEAK csak tavaly áprilisban újította meg nyilvános, online adatbázisát, azóta lehet nemcsak a tervezett, hanem területenként és országosan összesítve is a tényleges várakozási idők hosszát böngészni.
A pártok közül eddig a DK adott ki sajtóközleményt a várólistákkal kapcsolatban, követelik, hogy a legfontosabb betegségcsoportokban, különösen az onkológiai és a szív- érrendszeri betegségek esetén a kormány legalább tízmilliárd forint extrafinanszírozást biztosítson a várakozási idők csökkentésére, ezen kívül pedig hosszú távon fokozott megbecsülést és 100%-os béremelést tartanak szükségesnek.
