Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Bilincs, gumibot és gázspray: parlamenti felszólalások az iskolaőrséget felállító törvénycsomag ellen

A mai napon tárgyalta az Országgyűlés az iskolaőrség felállításáról szóló törvényjavaslatot: az új munkakörről egy május végi Kormányinfón beszélt először Gulyás Gergely, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig előző héten be is nyújtotta az ezt tartalmazó, „Az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról” szóló törvényjavaslatot. 

A törvényjavaslat alapján az iskolaőr egy sajátos jogokkal felruházott személy, aki kényszerítő eszközt hordhat magánál, és a nevelési, oktatási intézmény területén tanítási időben tartózkodik, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel munkaviszonyban áll.

A törvényjavaslatot Maruzsa Zoltán államtitkár terjesztette elő a Parlamentben, beszédét azzal kezdte, hogy emlékeztetett: pár nappal ezelőtt az általános közoktatási törvény vitájakor pártállástól függetlenül egyetértettek azzal a képviselők, hogy az iskolákban nincsen helye erőszaknak, fenyegetésnek, verbális vagy tettleges bántalmazásnak. Nem célvitát folytatnak tehát, hanem eszközvitát, amelyre válaszként a kormánypárt a most a benyújtott törvénycsomagot alkalmazná, „prevenciós” jelleggel. Maruzsa arra is felhívta a figyelmet, hogy a közelmúltban megszaporodtak a nyilvánosságra került, pedagógusokkal szembeni erőszakról szóló hírek, amelynek elkövetői 12 és 17 év közötti diákok voltak.

„Az ilyen esetek súlyosan negatív hatást fejtenek ki a társadalom egészére, különösen az iskolai, nevelő-oktató munka egészére, szétzilálják az iskolai közösségeket, egyúttal veszélyeztetik a békés, iskolába tanulni járó gyerekek tanuláshoz, művelődéshez való jogait is.

(….)

Ha valaki 13-14 éves korában képes a tanárát megütni azért, mert az munkára szólítja fel őt, a legtöbb esetben már korábban is követett el fegyelmi vétséget, vagyis egy folyamat végéről van szó. Kezelni ezért nem pusztán magát az eseményt kell, hanem a folyamatot, melynek során a renitens tanuló a közösség szabályaival ellentétes magatartástól eljut a közfeladat-ellátó személy ellemi erőszakig.”

-vázolta fel az államtitkár. Hozzátette: a viselkedés kialakulásában a szülői viselkedés, az „értékelvű nevelés” hiánya is közrejátszik.

Az iskolaőrséget állami intézményekben és csakis akkor tervezik bevezetni, ahol a vezetők külön kérik. Az iskolaőrség tagjai célhoz kötött, az arányosság és szükségesség követelményeire figyelmet fordító intézkedéseikkel, illetve kényszerítő eszközökkel (gumibot, gázsparay, bilincs) szakíthatják meg a jogsértő magatartást.

Maruzsa bővebb tájékoztatása után több képviselő is felszólalt az iskolai erőszak elleni törvény legsarkalatosabb pontja, az iskolaőrség miatt:

Arató Gergely, DK

A Demokratikus Koalíció politikusa szerint az eddigi viták alapján egyértelmű, hogy egy dologban egyetértés van: az iskolákban nincsen helye erőszaknak, legyen ennek áldozata akár tanár, akár diák. Sőt, abban is egyetértenek, hogy ez nem egy új helyzet, nem egy új jelenségről, sajátosan magyar példáról van szó.

A képviselő szerint a kialakult helyzetnek vannak családi okai, társdalami okai és az oktatási rendszeren belül keresendő okai is, ami miatt a pedagógusok gyakran eszköztelenek az ilyen szituációk megelőzőésére. Arató szerint az viszont nem elfogadható kiindulópont a megoldásra, hogy a tanár csak akkor képes végezni a munkáját, „ha mellette áll egy rendőr gumibottal és bilinccsel és kikényszeríti a diákból, hogy normálisan viselkedjen”.

Valóban a családok területe az, ahol szükség lenne a beavatkozásra, de Arató szerint pont az elmúlt tíz év családpolitikája, szociálpolitikája az, amely a szegény családokat bünteti, ahelyett, hogy abban támogatná őket, hogy valamely módon sikeresek legyenek: az ellátások csökkenésével, a közmunka jelenlegi rendszerével és azzal a szemlélettel, hogy „mindenki annyit ér, amennyije van” – csak rontottak a helyzeten.

Arató szerint ennek a feszültsége jelenik meg most az oktatási rendszerben, amelynek viszont nem megoldása az, hogy a gyermekeket bilincseléssel büntetik.

Az a rendszer tehát, amely nem partnerként kezeli a tanárokat, illetve nem azt keresi a diákokban, hogyan lehetne őket támogatni, hanem a büntetésre fókuszál, csak súlyosbítani fogja a helyzetet.

Mellár Tamás, Párbeszéd

Mellár is kihangsúlyozta: a törvényjavaslat kiindulópontjában a véleményük megegyezik, szerinte senki sem ül a teremben, aki azt gondolná, hogy az iskolai erőszak elleni fellépés ne lenne fontos probléma. Maruzsa az eszközök felsorolásánál hosszan beszélt az olyan intézkedésekről is, mint iskolapszichológus foglalkoztatása, illetve különféle csoportok létrehozása – ezek valóban előrevivő dolgok lehetnek.

De a felszólalás üzenete mégiscsak az volt: végső soron az erőszak ellen bármilyen eszköz bevethető, amely az egész probléma lehető legdrasztikusabb, legdurvább megoldása akar lenni.

Ehhez képes inkább az eszkalációja lesz, hiszen erőszakra nem lehet erőszakkal válaszolni.

Az elrettentés céljából alkalmazott erőszak Mellár szerint csak erőszakot fog szülni, ami miatt egyre erősebb lesz a szegregáció. Kétségkívül a családból hozzuk a viselkedési formáinkat, de érdemes megállni és megkérdezni: miért ilyen értékeket hoznak egyes családokból a gyerekek és más családokból másfélét? „Azért, mert ab ovo rossz emberek lennének, ebből következően nem is lehet ezen változtatni? Azt gondolom, hogy nem erről van szó.” Mellár szerint a családok egy része olyan anyagi körülmények között él, hogy az ott felnövő gyerekek számára nem adatik meg az esély a fölzárkózásra.

Szakmai tiltakozás

A PSZ – Pedagógusok Szakszervezete a mai napon közlemény adott ki az iskolaőrségi poszt létrehozásával kapcsolatban: az érdekérvényesítő szervezet szerint az iskolai agresszió megfékezésének legjobb eszköze a megelőzés, illetve az ezt segítő szakemberek alkalmazása lenne.

„Tényekkel nem kellően alátámasztott az az indokolás, miszerint az
iskolaőrök jelenléte növeli a pedagógusok, oktatók biztonságérzetét, másrészt a diákokat visszatartaná attól, hogy a pedagógusokkal szemben fenyegetően lépjenek fel. Ezzel szemben joggal feltételezhető, hogy a „rendvédelmi jelenlét” megfélemlítésre alkalmas és visszaéléseket tesz lehetővé”

-írják.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársai is tiltakoztak az új törvényjavaslat ellen, véleménycikkük itt olvasható.

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi