Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az újrainduló ovikban és bölcsikben semmi sem lesz a régi

Május 20-án Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár a járványveszély enyhülése miatt újabb lazító intézkedést jelentett be: a megyékben május 25-től, Budapesten pedig június 2-től, vagyis tegnap óta ismét kinyithatnak az óvodák és a bölcsődék. Arról, hogy egyes intézmények hogyan szervezik meg a nyitást, hogyan oldják majd meg a nyári szünetet és a dolgozók szabadságolását, Szűcs Viktória, a BDDSZ – Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökét kérdeztük.

Zárás és nyitás

Szűcs hangsúlyozta, hogy bár újranyitásról beszélünk, a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetése után (amely Magyarországon március 13-án történt) sem zárt be az ország összes óvodája és bölcsődéje: a polgármesterek dönthettek arról, elrendelik-e a rendkívüli szünetet. A kormányzattól egyébként az tudható, hogy március 18-tól ezzel a lehetőséggel az önkormányzatok mintegy fele élt, illetve kezdetben ezek az intézmények a szülői igények felmérését követően, önként vállalva ügyeleteket biztosítottak. A szakszervezeti elnök jó példaként hozza fel a Szent Imre Kórház mellett üzemelő bölcsőde ügyeletét: ott 0 és 6 év közötti gyerekek számára akár 24 órás felügyeletet is biztosítottak, hogy az egészségügyi dolgozók nyugodtan végezhessék munkájukat. Az ügyelet biztosítása egyébként május 4-én vált kötelezővé a települések önkormányzatai számára, Szűcs szerint már ebből érezték, hogy a kormány megtette az első lépést az újranyitás felé.

Szűcs szerint a legfontosabb változás, hogy a május 20-án hozott kormányrendelet alapján ezek az intézmények az augusztus 31-ig tartó időszakban összesen két hétre csukhatják be kapuikat. A bölcsődéknek nyáron eddig erre maximum öt héten keresztül volt lehetőségük, az időpontról normál esetben február közepéig kell dönteni, fenntartói hatáskörben, majd tájékoztatni a szülőket, most ezt csökkentették. Azt a szakszervezetben sem tudták elképzelni, hogy idén maradna az öt hetes zárvatartás, hiszen sok szülő megélhetése azon múlik, el tud-e menni dolgozni, tudja-e valakire bízni a gyermekét.

Azokban az intézményekben, ahol nem éltek a rendkívüli szünet lehetőségével, azaz folyamatosan üzemeltek, vagy ügyeletet tartottak fenn, a szabadságolás, karbantartás miatt hamarosan ez a kéthetes leállás következhet. Sok variáció előfordulhat, „de ez egy ilyen év” – teszi hozzá Szűcs.

A szabadságok, azaz a dolgozók pihenéshez való jogának biztosítását természetesen a szakszervezet is szorgalmazza: már a rendkívüli szünet elrendelésére adott kormányzati felhatalmazáskor tudták, hogy ha a járvány elhúzódik, és ha az önkormányzatok nem hozzák előre a nyári zárást a rendkívüli szünet idejére, akkor esetleg nehéz lesz az alkalmazottak szabadságolását megoldani. Ekkor egy ajánlást készítettek, amelyben többek között azt is szorgalmazták, hogy az intézmények a nyári zárásukat rögtön a veszélyhelyzet miatt elrendelt rendkívüli szünet idejére helyezzék át, így a későbbi üzemszerű működés biztosítása érdekében javasolták a szabadságok egy részének kiadását. Igaz, lehet, hogy nem a nyári időszakban – de eképpen a dolgozók pihenéshez való joga sem sérült volna, amelyet a Munka Törvénykönyve is előír, két hét egybefüggő szabadság kiadásának formájában. Persze más a munkaszervezés lehetősége vidéken, ahol egy, vagy két csoportos bölcsiben három – öt alkalmazott dolgozik és más Budapesten, ahol több telephely is van, és meg tudják oldani, hogy felváltva zárjanak be a telephelyek.

Arról nincsen statisztika, pontosan hány intézmény alkalmazta a szakszervezet által megfogalmazott ajánlást. Arról viszont szép számmal kaptak visszajelzéseket, hogy a munkáltatók a rendkívüli szünet alatt össze-vissza rendelték el a szabadságokat, több esetben elvárva a szabadság alatti home office munkavégzést, ami teljesen jogszerűtlen.

Hogyan tovább?

Teljesen biztos, hogy az ovis és bölcsis mindennapok is eltérnek majd az eddig megszokottól: az intézményeknek ugyanis most egy újfajta biológiai kockázatra is fel kellett készülniük. Szűcs információi szerint van olyan fővárosi, hatszáz férőhelyes intézmény, ahol ez a fajta előkészület akár milliós nagyságrendű költséget is jelenthet, hiszen rengeteg tisztító- és fertőtlenítőszert, fertőtlenítő lábtörlőt, kézfertőtlenítőt, érintésmentes lázmérőt, kézmosó szereket kellett beszerezni, amelyeknek az ára eddig nem látott mértékben drágult meg az elmúlt hónapokban. A kicsiket pedig újra hozzá kell szoktatni a környezethez: a három év alatti gyermekek a legérzékenyebbek, őket két és fél hónap otthonlét után nem lehet majd csak úgy az intézményi ellátásra áttolni, az ott töltött időt fokozatosan javasolt növelni.

De emellett a rengeteg új szabályt mindenkinek meg kell szoknia. A szülők mostantól sok helyen az ajtóig, legfeljebb a gyereköltözőig mehetnek be, a legtöbb helyen kérik őket a maszkviselésre, kézfertőtlenítő használatára, belépéskor pedig megmérik a gyerekek testhőmérsékletét. Az intézményeknél célszerű ideiglenesen eltüntetni a nehezen tisztítható tárgyakat, így a gyerekek szőrös, plüssös, alváshoz használt, nélkülözhetetlen dolgait a szülőknek naponta ki kell mosni. (Igen, az ún. nyunyókákat.) A fokozott fertőtlenítés, a gyakori ágyneműcsere kötelező lesz, illetve a gyerekeket belépéskor át kell öltöztetni olyan ruhába, amely nem érintkezett a külvilággal, annak érdekében, hogy mindenki biztonságban lehessen: a kicsik és a velük foglalkozó felnőttek is. Emellett minden tárgyi feltételt biztosítani kell ahhoz, hogy a gyerekek minél többet lehessenek a szabad levegőn, beleértve a kinti, délutáni alvást is, ami a megfelelő feltételek biztosításával nagyon egészséges tud lenni.

Arra fokozottan kérik a szülőket, hogy ne hozzák gyermekeiket oviba vagy bölcsibe, ha azok betegek: az új koronavírus-fertőzésnek sokféle tünete lehet, a lefolyás nem egységes, a gyermekekre ez hatványozottan igaz. Ha egy kicsi rosszul lesz, azonnal el kell majd különíteniük, a szülőt pedig mihamarabb értesíteni kell. Szűcs Viktória több külföldi kollégával is tartja a kapcsolatot, akik között van norvég is (Norvégiában lazább korlátozásokat vezettek be), és noha az a közös tapasztalat, hogy nem az ovis és bölcsis korosztály a legveszélyeztetettebb, de egy ilyen időszakban mindenhol fokozottan betartják az útmutatókat és az óvintézkedéseket.

Az újranyitás tehát radikális változásokat hoz majd az intézmények életébe, körülményessé téve pár dolgot, ez pedig mindkét fel – a szülők és a dolgozók – részéről többletmunkát jelent majd. De ahogyan Szűcs is hangsúlyozta: a legfontosabb most a biztonság.

Címlapkép: MTI/Sóki Tamás