Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A bankárok többet, a pincérek kevesebbet keresnek a válságban

Noha a koronavírus-járvánnyal járó gazdasági válságban a legtöbbeknek csökkent a fizetésük – már amennyiben azon szerencsések közé tartoznak, akiknek maradt – vannak olyanok, akik még ebben a nehéz időszakban is többet vihettek haza, mint korábban – írja a Pénzcentrum.

A bérek változásával nem meglepő módon még inkább távolodnak egymástól a magasabb és az alacsonyabb fizetések, még inkább szétnyitva ezzel a társadalmi ollót.

Nem mindenre jó, de azért használható

A Központi Statisztikai Hivatal bérekre vonatkozó statisztikáit érdemes óvatosan kezelni, ugyanis félrevezetők lehetnek az adatok a módszertan miatt, azonban a tendenciákból – a hasonlóan torzított adatok miatt – lehet következtetni a bérek valós alakulására, valamint egymáshoz viszonyított mértékére. Mikor az átlagkeresetet nézzük, azt is érdemes figyelembe venni, hogy az egyes szektorokból rengeteg embert bocsátottak el, az ő fizetésük nullára csökkenése nincs benne a statisztikában.

A KSH statisztikáiban még csak márciusig látunk, azonban már a koronavírus-járvány és a válság begyűrűzésének a kezdetén feltűnő, hogy egyes ágazatokat már akkor sokkal durvábban érintettek a következmények, mint másokat. Nevesül, ahogy a Pénzcentrum is kiemeli, a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozók keresete már ekkor csökkenésnek indult, vélhetően a visszaeső, majd teljesen leálló belföldi és nemzetközi turizmus, valamint a vendéglátóhelyek bezárása miatt.

A hónap második felében már csak azok a munkahelyek tudtak működni, melyek át tudtak állni a kiszállításra vagy az elviteles kiszolgálásra. A szállodák esetében azonban ilyen lehetőség sem állt fenn, így kénytelenek voltak elküldeni dolgozóikat, vagy radikálisan csökkenteni béreiket, így tudják ugyanis biztosítani, hogy a tulajdonosok bevételkiesése minél kevesebb legyen – magyarán a válságos időkben a béreken spórolnak, miközben valóban nincs szükség annyi dolgozóra, mint mikor működnek az üzletek.

Amit látunk, az azonban még nem az előbb említett leállás hatása, hanem annak csak az előszele, már korábban elkezdődött a visszaesés, mikor a járvány még csak a világ más részein éreztette hatását – mégis, 7 898 forinttal csökkent az ágazatban az átlagkereset.

Jól jelzi ezt, hogy erre a hónapra más ágazatokban még növekedtek is a bérek, többek között az iparban, 21 000, a szakmai, tudományos, műszaki területen 37 500, a pénzügyi és biztosítási szektorban pedig egyenesen 58 957 forinttal vihettek haza többet a dolgozók.

Szembeötlő, hogy a pénzügyi szektorban dolgozók keresete eleve a legmagasabbak között volt már februárban is.

Márciusra azonban a legnagyobb aránybéli és számszerű növekvést produkálva megelőzte valamennyi gazdasági ágban dolgozó bérét a pénzügyi és biztosítási szektorban dolgozók átlagkeresete, miközben a legtöbb ágazatban kismértékű növekedés, stagnálás, vagy épp csökkenés figyelhető meg. A Pénzcentrum szerint ennek okai között lehet az is, hogy a januári, februári évértékelőkön kiosztott fizetésemelések a márciusi bérekben jelennek meg először.

A következő hónapokra már egészen más statisztikákat várhatunk: az iparban legalábbis legjobb tudomásunk szerint jóval alacsonyabb béreket kell, hogy mérjen majd a hivatal, miután a leállásokkal még az állásban maradtak fizetései is jelentősen csökkentek – sokakat pedig egyszerűen szélnek eresztettek, legfőképp a különösen sérülékeny helyzetű kölcsönzött munkaerő köréből, akik közül sokan  az utcára kerülnek munkahelyeik megszűnése miatt.

De hasonló helyzet várható rengeteg leállni kényszerült szolgáltatás terén is, miközben az egyes szektorok béreinek bezuhanása magával húzhatja más szektorok béreit is, különösen az alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek esetében, miután a megszűnő munkahelyek mellett egyre többen és többen állnak sorba egy-egy állásra.

Címlapkép: Rene Asmussen / Pexels