A koronaválság kirobbanása óta – és persze a NER kezdete óta folyamatosan – egyebet sem hallani a kormányzati megszólalóktól, mint hogy a Fidesz a segélyek helyett a munkahelyek megőrzését és újak létrehozását támogatja. Ami alapvetően egy álságos szembeállítás, hiszen a kettő nem zárja ki egymást, és más-más területeket érint, és más-más élethelyzetekben van rájuk szükség.

A munkájukat elvesztőknek azonnali segítségre van szükségük, ők nem elégedhetnek meg egy későbbi munkahely megteremtésének ködös ígéretével.

És a Magyar Államkincstár friss adatai most alá is támasztják, hogy a magyar állampolgároknak igenis van igényük még arra a kevés szociális támogatásra is, amit még nem épített le a kormány az elmúlt tíz évben.

Az Mfor vette észre ugyanis, hogy a Magyar Államkincstár adatai szerint áprilisban a Nemzeti Foglalkoztatási Alapól fizetett passzív kiadások össze 10,1 milliárd forint volt. Ez az álláskeresési járadékot, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, valamint az ellátások megállapításával kapcsolatos útiköltség-térítéseket lefedő összeg egy hónappal korábban még csak 7,6 milliárdra rúgott.

A növekedés annál is drámaibb, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly ilyenkor 7,2 milliárdot tett ki a munkanélküli juttatások összege, vagyis idén márciusig, egy év alatt alig nőtt, majd egy hónap alatt gyakorlatilag kilőtt.

A portál arra is emlékeztet, Palkovics László innovációs miniszter néhány napja arról beszélt, hogy jelenleg 170 ezer ember kap munkanélküli segély vagy jövedelempótló támogatást, de a kormány alapvetően a segélyek helyett a munkahelyek teremtésére fekteti a hangsúlyt. Ha a versenyszférában nem sikerülne megteremteni az új munkahelyeket, akkor a közmunkaprogramot bővítenék, a jelenlegi 82 ezres létszámot akár 200 ezerre is felemelnék.

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett friss adatai szerint egyébként áprilisban 428 ezer főre nőtt munkakeresők és munkanélküliek száma.

Arról már korábban mi is beszámoltunk, hogy a fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai között a magyar munkanélküli támogatási rendszer számít a legszűkmarkúbbnak. Álláskeresési járadék címszó alatt ugyanis a munkanélküliek pusztán 3 hónapig jogosultak korábbi bérük 60 százalékára, de legfeljebb 160 ezer forintra havonta.

Néhány hete arról is írtunk, hogy a munkanélküliek számára komoly nehézséget jelent ennek a szűkmarkú támogatási formának a lehívása is, az igénylőknek átlagosan két-három hetet kell várniuk az ügyintézésre.