Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szijjártó telefonon ígérte meg a kínai külügyminiszternek, nem támogatjuk Tajvan csatlakozását a WHO-hoz

„Szijjártó Péter leszögezte, Magyarország szigorúan betartja az ‘egy Kína’ alapelvet a nemzetközi politikában, amely Magyarország és Kína kapcsolatának alapköve is. Következésképpen Magyarország nem fogja támogatni Tajvan csatlakozását az Egészségügyi Világszervezethez.”

ezt közölte a Kínai Népköztársaság  állami hírügynöksége, a Hszinhua ma hajnalban. A hír szerint Vang Ji kínai államtanácsos és külügyminiszter a tegnapi nap folyamán konferenciahívást bonyolított le Magyarország, Bosznia-Hercegovina és Észtország képviselőivel, amelyen egyeztetett Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszerrel is.

Az egyeztetés tágabb témája az új koronavírus-járvány, és az annak nyomán keletkezett egészségügyi- és biztonsági válság kezelésében nyújtott, kölcsönös segítségnyújtás volt. Az egyeztetésről a magyar minisztérium is hivatalos beszámolót tett közzé az MTI-n keresztül, ebben Szijjártó viszont csupán azt említette meg,

„[…] eddig 121 repülőgép szállított az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközöket, maszkokat, kesztyűket, védőruhákat, lélegeztetőgépeket Magyarországra Kínából, a szállítások pedig az elkövetkező hónapokban is folytatódnak.”

Ezenkívül a miniszter említést tett Magyarország és Kína együttműködéséről az 5G molbilhálózatok kiépítésének terén, ezzel kapcsolatban hozzáfűzte, és a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatos kínai óriáshitel és beruházás is téma volt.

Egy szóval sem említette azonban, hogy a beszélgetésen egyértelműen leszögezte, hogy ellenzik majd Tajvannak az elmúlt hónapokban már sok nyugati ország által támogatott felvételét a WHO-ba. Ilyen egyértelmű véleményt a konferenciabeszélgetés egyetlen más, európai résztvevője sem fogalmazott meg.

Bisera Turković szarajevói külügyminiszter például csak általánosságban közölte, kiáll az „egy Kína-alapelv” mellett, és üdvözli a kínai befektetéseket Boszniában, míg az ugyancsak NATO- és EU-tag Észtország minisztere, Urmas Reinsalu még ennyit sem tett, és a Hszinhua beszámolója szerint csupán annyit közölt, „a WHO ügyeiben kizárólag tudományos szempontokat szabad figyelembe venni.”

A pekingi hírügynökség szerint Vang Ji azt közölte európai partnereivel, számos nagyhatalom megpróbálja a WHO munkáját „átpolitizálni”, és szerinte erre utal az is, hogy a Kínával ellenséges, általa el nem ismert, USA-barát szigetország, Tajvan hivatalos felvétele egy ENSZ-szervezetbe egyáltalán felmerülhetett.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió számos, meghatározó tagja már hónapok óta azt kéri a WHO-tól, fontolják meg a koronavírus ellen kifejezetten hatékonyan védekező Tajvan hivatalosan ratifikált felvételét a szervezetbe.

Tajvan kizárása a nemzetközi közösségből a hetvenes években kezdődött, amikor Richard Nixon amerikai elnök külügyminisztere, Henry Kissinger meghirdette a Szovjetunióval egyre ellenségesebb, maoista Kína és az Egyesült Államok közötti közeledési politikáját. A „ping-pong diplomácia” keretében megszületett megegyezés ugyan elérte Moszkva nagyobb arányú elszigetelését a hidegháború közepén, annak keretében azonban Washington és Peking megegyezett az „egy Kína-alapelv”-ben, amelynek értelmében a még mindig az 1938-1949-es kínai polgárháború vesztes oldala által ellenőrzött, köztársasági Tajvan szigetét a nemzetközi közösség nem ismeri el Kína hivatalos képviselőjének, helyét pedig a diplomáciában a kommunista Kína foglalhatja el.

Mindezek ellenére az USA a hetvenes évek óta katonai bázist tart fenn Tajvan környezetében, fegyverekkel, és pénzzel is támogatja a Pekinggel szembehelyezkedő szigetországot. Trump és az EU pedig ezt a politikát kívánja most hivatalos szintre is emelni.

Donald Trump elnök már a Kínával indított kereskedelmi háború óta erős gesztusokat tesz ennek a megegyezésnek a felmondására, a világjárvány kitörése óta pedig azzal vádolta Kínát, hogy elérte a WHO-nál, ne is tájékoztassák Tajvant a legfontosabb egészségügyi és biotechnológiai információkról.

Stuart Lau, a hongkongi, független South China Morning Post európai tudósítója pedig az esethez azt fűzte hozzá, Peking a nagy nemzetközi nyomás ellensúlyozására nagy nyomást helyez európai kereskedelmi partnereire a Tajvan elleni kiállás ügyében, eddig pedig mindez a bosnyák és magyar kormánynál járt eredménnyel:

Lau arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínai hírügynökség hírének angol nyelvű szövege nem tesz említést az Európai Bizottságnak mostanában nagy fejfájást okozó 17+1-es országok Kína által vezetett gazdasági- és politikai együttműködéséről, az eredeti, mandarin kínai nyelvű hírben azonban az is szerepel, hogy a hívásban résztvevő külügyminiszterek megerősítették ez iránti elkötelezetségüket.

A 17+1-eknek tagja hazánk mellett  Albánia, Bosznia – Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia is.

A vádakat, amelyek az amerikai sajtóban is széles körben megjelentek, a WHO forrásai azóta a londoni Guardiannek tételesen cáfolták.

Levélben kerestük az üggyel kapcsolatban a Külgazdasági- és Külügyminiszérium sajtóosztályát is, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük majd.

Címlapkép: MTI/KKM/Burger Zsolt